Digitalizálási újdonságok és
digitális tartalmak
metaadat-kezelése
Az immár hagyományos konferenciasorozat ez évi rendezvényének az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja adott otthont. A rendezvényt 2025 november 12-én szerdán a második emeleti konferenciateremben tartották.
A helyszínen összegyűlt népes hallgatóság mellett az érdeklődők online is figyelemmel kísérhették az előadásokat. A konferencia támogatói ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Szekciója, a PEDRO Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. digitális és analóg archiválástechnika, a Zeutschel GmbH, és a Softlink Hungary Kft volt.
A rendezvény házigazdái Holl András az MTA Könyvtár és Információs Központ informatikai főigazgató-helyettese és Bilicsi Erika a könyvtár Szakinformatikai Osztályának osztályvezetője volt.
A megjelenteket Farkas István András az MKE Műszaki Szekciójának elnöke és a Pedro Kft. ügyvezetője köszöntötte. A könyvtári digitalizálás a könyvtárakban őrzött analóg dokumentumok (könyvek, kéziratok, újságok, fotók, térképek, hang- és videóanyagok stb.) digitális formába való átalakítását jelenti. Célja a hosszú távú megőrzés, a szélesebb körű hozzáférés biztosítása és a fizikai példányok védelme. Az évente ismétlődő konferenciasorozat ezen rendezvénye számba veszi: hogy halad a digitalizálás?
Házigazdaként Holl András is köszöntötte a résztvevőket, majd megtartotta előadását A digitalizált tartalmakat közreadó szoftverek supportját támogató munkacsoport létrehozása címmel. A digitalizált tartalmakat közreadó szoftverek olyan alkalmazások és platformok, amelyek lehetővé teszik digitális (szkennelt, rögzített vagy digitálisan előállított) dokumentumok, képek, hang- és videóanyagok tárolását, kezelését, megjelenítését és terjesztését. A digitalizált könyvtári, levéltári és múzeumi anyagok közzététele gyakran open access modellben történik. A gyémánt OA esetén a cikk ingyen jelenik meg és ingyen olvasható. Intézmények, kutatási alapok, akadémiák finanszírozzák a megjelenést. Hungarian User Group segíti a szabadszoftverek és a könyvtári szoftverek (pl. Alma) alkalmazását. A terméktámogatások biztosítására egy szervezetet kellene létrehozni, informális vagy formális anyagi támogatással.
Ezután Louscha László, PEDRO Kft., műszaki vezetőjének Technológiai újdonságok a Zeutschel szkennereknél, AI vagy Ajjaj című előadása következett.
A Zeutschel Gmbh 1961óta piacvezető a szkenner gyártás területén, hazánkban a Pedro Kft. képviseli. A minőség elsődleges számukra, termékeik megfelelnek a nemzetközi szabványoknak. A Zeutschel szkennerei folyamatosan fejlődnek, és az elmúlt években több technológiai újítás is megjelent náluk. Cél az eredeti mű kímélése, az érzékeny könyvek óvatosabb digitalizálása. A folyamatos minőségellenőrzés csökkenti a hibás képek arányát. Az OCR funkció révén nem csak képeket, hanem kereshető szövegeket is kapunk, ami nagyban segíti az archívumok, könyvtárak munkáját.
AI vagy ajjaj?
Az AI, ha jól használják: segít, gyorsít, támogat, kiegészít, ha rosszul használják félrevezethet, hibázhat. A mesterséges intelligenciát adathalmazon tanítják. A technológiai fejlesztés után alkalmassá válik nagy adathalmazok kezelésére, full-text keresésre.
A következő előadó Mészáros Tamás az MNMKK OSZK Gyűjteménymegőrzési Főosztály vezetője A nemzeti könyvtár együttműködései a digitalizálás terén címmel tartotta meg előadását.
A Pedro Kft.-vel való immár 25 éves együttműködés nyomán nagyrészt Zeutschel gépek találhatók az OSZK digitalizáló műhelyében. A 90-es évekig a mikrofilmezés jelentette a nyomtatott dokumentumok feldolgozását. Nagy Zoltán vezetésével 107-108 millió oldalnyi mikrofilm készült el, amelynek digitalizálása folyamatban van.
A digitalizáló központban, jó minőségben, nagy mennyiségben, magas havi oldalszám mellett keletkeznek digitalizált dokumentumok. A tömegtermelés mellet ügyelnek az állományvédelemre, a dokumentumkímélésre is. Az egy példányos dokumentumok restaurálás után kerülnek digitalizálásra.
A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025) célja, hogy a kulturális örökséget őrző intézmények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) anyagait minél szélesebb körben digitalizálják és hozzáférhetővé tegyék. Az OSZK és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között együttműködési megállapodás jött létre. Az Esterházy-gyűjteményből digitalizáltak több ezer oldalt, és online hozzáférést is biztosítanak az értékes zenei kéziratokhoz.
Digitális megőrzés és szabványosítás: az OSZK digitális megőrzési osztálya a nemzetközi standardokat (például OAIS modellt) alkalmazza. A digitalizált dokumentumok hosszú távú megőrzése nemcsak technikai kérdés, hanem együttműködést igényel más intézményekkel, valamint konszenzust a metaadatstruktúrákról. A digitalizált tartalom megőrzése jelenleg DSpace-ben történik. Ezen tartalmak egy része nem nyilvános. A MEK+ szolgáltatja a nem jogvédett tartalmat.
Sipos István, a Softlink Hungary, ügyvezető-igazgatója Fájltól a felhasználóig – A digitalizált tartalmak életútja a Liberty könyvtári szolgáltatási platformban című előadása hangzott el.
A Liberty egy web-alapú könyvtári menedzsment rendszer (ILS), fejlesztője a Softlink. Kifejezetten alkalmas fizikai (nyomtatott) és elektronikus (digitális) dokumentumok kezelésére. Telepíthető saját szerverre, de működtethető „felhőből” (SaaS modellben). Moduláris felépítése van: például katalogizálás, kölcsönzés, szerzeményezés, leltár, folyóiratok, statisztikák, jelentéskészítés funkciók. Támogat könyvtárközi kölcsönzést is. Rendelkezik mobilalkalmazással, amivel olvasók folyamatosan elérhetik a katalógust, hosszabbíthatnak kölcsönzéseket, előjegyzéseket kezelhetnek. Alkalmas e-források és digitális tartalmak integrálására. Kompatibilis nemzetközi szabványokkal (pl. MARC). Statisztikai és riportolási funkciói is fejlettek — segít a könyvtári tevékenységek elemzésében. Biztonsági és adatvédelemi megfelelés (például GDPR) is megoldott. A Liberty szolgáltatásai közé tartozik a DSpace repozitóriumok implementálása. A RFID alkalmazása az állományvédelemre és az önkölcsönzésre. Támogatja a könyvtári logisztikát, a tömör raktárak robotizált kezelését. Magyarországon 13-14 intézmény használja.
Az előadások sorát a házigazdáknak Bilicsi Erikának, az MTA KIK Szakinformatikai Osztály, osztályvezetőjének és Haász Antalnak, az MTA KIK Szakinformatikai Osztály, osztályvezető-helyettesének közös előadása zárta Digitalizált tartalmak előállítása és szolgáltatása a REAL repozitóriumban és az Alma platformon címmel.
A könyvtárban található síkágyas, mélybölcsős és mikrofilm szkenner. A különleges dokumentumok digitalizálására a mélybölcsős szkennert alkalmazzák. Ezen kívül található szkenner még az olvasóteremben és a Keleti Gyűjteményben is. A digitalizálás az akadémiai vagyon állományvédelmét is szolgálja. A digitalizáló műhely a korábbi fotólaborok helyén került kialakításra. A digitális könyvtár alkalmas a megőrzésre és az online szolgáltatásra. Minden, amit digitalizálnak szolgáltatható is egyben.
Haász Antal elmondta, hogy az MTA könyvtárában az ALMA felhőalapú, integrált könyvtári szolgáltató platform került bevezetésre. A célja, hogy a könyvtárak minden munkafolyamatát – a gyűjtéstől a katalogizáláson és állománykezelésen át a digitális tartalmak kezeléséig – egyetlen egységes rendszerben biztosítsa. Az Alma egy modern, webes felületű könyvtári platform, amely integrálja a nyomtatott, elektronikus és digitális állomány kezelését, támogatja a könyvtárak közötti együttműködést és adatmegosztást. Az Alma a Primo nevű discovery felülettel működik együtt, amely az olvasók számára egységes keresést biztosít (könyvek, cikkek, adatbázisok, repozitórium tartalomban egyaránt), modern felhasználói élményt ad. Az AI technológia segíti a keresést a PRIMO-ban.
Ebéd után Műhelylátogatással zárult a program.
Itt az osztály dolgozói a gyakorlatban is megmutatták hogyan dolgoznak, és válaszoltak a vendégek kérdéseire.
A szervezők a konferenciasorozat folytatását, újabb eredmények bemutatását tervezik.








