Beszámoló a Műszaki Szekció 2025-ös Évnyitó rendezvényéről

Az MKSZ ez évi első, évnyitó rendezvénye a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódott több éves hagyományainknak megfelelően. Így idén január 23-án délután „Az emberi Arcz megörökítése” – a 19. századi magyar portréfényképészet különlegességei” című kiállítást néztük meg az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárában.

Itt egy neves szakember az osztály vezetője Sárközy Réka fogadott minket és tartott egy bevezető tájékoztatót a fotótörténeti tár gyűjteményéről, működéséről és jelentőségéről. A hétköznap kora délutáni időpont ellenére tagtársaink nagy számban érdeklődtek a ritka, nagyértékű fotótörténeti kincsek iránt. Így több mint 35 fővel indultunk a tárlatvezetésre, amelyet a kiállítás kurátora Papp Viktor történész a Fényképtár munkatársa tartott. Az alaposan felkészült fiatal szakember többek között az alábbiakról tájékoztatott minket:

A korai fényképészeti eljárások időszakában még a portréfestészet is eleven műfaj volt, jó néhány hivatásos festő vált fényképésszé. A legismertebbek közülük Marastoni Jakab, Mayer György, Kawalky Lajos, majd valamivel később Borsos József és Barabás Miklós. Kísérletező-kutató tudósok, valamint gyógyszerészek, optikusok, ötvösök közül is számosan eljutottak a fényképezéshez. A régről ismert módszerek, mint az olaj- és akvarellfestészet színezés útján alkalmanként keveredtek a fényképezéssel, átmenetet képezve a hagyományos portréművészet és a friss, még felfedezésre váró technikák között: ilyen a kiállított portrék közül Pöltl Mátyás vendéglős színezett portréja, az Ismeretlen férfi színezett arcképe, illetve Bulyovszky Gyula színezett képmása. Később, a 19. század második felében a „hagyományos” képzőművészet fokozatosan elkülönült a portréfényképezéstől.

A tömeges portréfényképezés időszaka az albumintechnika elterjedésével következett be. Az új technikák új formátumokkal párosultak. 1854-től a vizitkártya, 1866-tól a kabinetkép indult világhódító útra. Az 1860-as években Magyarországon is megjelentek az első olyan fényképalbumok, amelyek százával tartalmaztak kis alakú, azonnal sokszorosítható portréképeket. Az első jeles alkalomra készült hivatalos albumok között tartjuk számon az 1865-ben kiadott Magyar Akadémiai Albumot és az 1865–67. évi országgyűlés tagjait megörökítő albumot.

A „fényírás” az első időszakban elsősorban a portrét jelentette, noha ismerünk csendéleteket, bel- és kültéri felvételeket is, de jóval kevesebbet, mint képmást. De vajon miért éppen a portré vált majdhogynem egyeduralkodó műfajjá a fényképezés első fél évszázadában? Az egyik ok gyakorlati: a sokrészes felszerelést, különféle vegyszerek precíz használatát és akkurátusan elvégzendő lépéseket igénylő korai eljárásokkal bonyolult volt a szabadban alkotni. A másik ok viszont a fénykép közönségének igényeiben keresendő: az örökkévalóságnak megőrizni a számunkra legfontosabbat, vagyis családtagjaink, barátaink, életünk fontos szereplőinek képmását. A fényképek kialakításának és méretének hála, immár mindenki magával vihette, elküldhette, elővehette a felvételeket.

A kiálltás külön érdekessége volt, hogy minden látogató beállhatott a korabeli „fotóműtermi” portréfényképekhez használt öltözék sémák elé. Ezeknek a sémáknak a felső részén van egy lyuk, ahova az adott személy a saját arcát+ beillesztheti és így készülhet el róla az „arczfotója”.

Ennek a tagtársaink körében is nagy sikere lett, miután Beyer László az osztály másik munkatársa, aki korábban, még a Mikrofilm és Fényképtár idejében több tagtársunknak is kollégája volt, lehetővé tette több ilyen un „ad hoc portréfotó” elkészítését.

Ezeket aztán az ott lévő két kollégánk Karasz Lajos és Görög László exponálta a saját fényképezőgépével. Párat be is mutatunk e beszámolócikkünk keretében.

Így ismerkedtünk meg az OSZK Fényképtárával, amelynek alapítója Nagy Zoltán tiszteletbeli elnökünk

A kiállítás megtekintése után az 516-os tanácsteremben elsőként a kiállításon látottakról beszélgettünk, majd ezt követően Farkas István és Nagy Zoltán előterjesztésében megvitattuk az MKSZ-nek a tárgyévre vonatkozó program és rendezvénytervét, amelyet hamarosan közzé is tesz szervezetünk titkára Prokné Palik Mária az MKSZ Muszkon hírportálján. Majd egy kis tea és kávé illetve teasütemények elfogyasztása mellett, lehetőség nyílt a 2025. évi tagdíjak személyes befizetésére is Fazekas Jutka és Antal Elli közreműködésével.

A 2025-ös évben, az eddigiekhez hasonlóan, sok közös program és újabb eredményesen és örömteli élményekkel teli együtt töltendő idő reményében búcsúztunk egymástól.