Novemberi csípős reggelen indult az autóbuszunk a Déli pályaudvartól. A ragyogó napsütésben az útmenti őszi fák pompás színeiben gyönyörködhettünk. Megérkezve Martonvásárra ahova egy órával előbb értünk oda a tervezettnél, annak ellenére, hogy csak 10 órátol nyitottak ki hivatalosan.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja
Az MTA Agroverzum Kutatóközpont Közönség-kapcsolatok Részlegének vezetője Kanyó Kinga fogadott minket és lehetővé tette, hogy igy elsőként az intézetüknek a neves magyar kukorica és búza nemesítés magkutatását bemutató érdekes interaktív kiállítását tekintsük meg. A szinte az egész a legrégebbi a XVIII századi kastély épületet betöltő két szintes szak kiállításhoz bevezető tájékoztató előadást is tartott a részünkre amelyet köszönettel fogadva megtekintettük azt.
A Beethoven Emlékmúzeumban
Majd 10 óra után átvonultunk a Beethoven Emlékmúzeumba ahol már Fillinger Zsófia muzeológus fogadott minket aki végigvezetett a Múzeum termein. Részletes és alapos zenetörténeti elbeszélése nyomán megelevenedett előttünk egy régi letűnt világ, a kastély és lakóinak története.
A grófnők városa, a kisvárosok grófnője Martonvásár. Martonvásár Beethoven és a halhatatlan kedves városa. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot.
Gróf Brunszvik Antal 1783–85-ben építtette a kezdetben fölszintes, barokk kastélyt, amelyet 1830-ban klasszicista stílusban építtetett át Brunszvik Ferenc, majd fia, Brunszvik Géza az 1870-es évek elején angol neogótikus stílusban átalakította. 1893-ban a Brunszvik család eladta a birtokot és egy rövid ideig József főherceg birtokában is volt, majd 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett a kastély és a birtok. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a Dreher család egészen 1945-ig birtokolta. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre, az 1953 óta a Tudományos Akadémia kezelésében lévő épületet.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be.
Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is. A kastély épületében lévő kis múzeum legérdekesebb látnivalója Beethoven zongorája.
Séta a parkban
A kastélyban jelenleg az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja működik.
Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata-szonátát – a család tagjainak ajánlotta.
A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.
Az Agroverzum Tudományos Élményközpont
Az Agroverzum Tudományos Élményközpont a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont látogatóközpontja Martonvásáron. Egyszerre ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház. Fő célja az agrártudományok ismertségének a növelése, az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés.
Interaktív kiállításán az élményszerű tudományos ismeretterjesztés eszközeivel közelebb hozza az emberekhez az agrárkutatói munka világát. Bemutatják, hogyan veszi fel a harcot a tudomány a globális klímaváltozás okozta környezeti, társadalmi és gazdasági problémákkal, és mit tehetünk a veszély csökkentéséért.
Séta a kastély kertjében
Sétánkat Dr. Bajzáth Judit osztályvezető kalauzolásával folytattuk a kastély kertjében. A kastély építésével együtt kezdték el telepíteni az angolparkot. Brunszvik Ferenc gróf paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot, amely ma is az egyik legszebb kastélyparkunk. Fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrányfenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek.
A park központjából kifelé haladva eredeti kőris-éger láperdőt, tölgy-kőris ligeterdőt, törpe mandulásokat is telepítettek. A 70 hektáros, lejtős térszintű, gyönyörű park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával kis tavat alakítottak ki, benne sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal.
A szigeten
Romantikus sétaút és kis fahíd vezet a szigetre, ahol egy hatalmas hangversenykertet alakítottak ki. A színpad fölé Beethoven hatalmas mellszobra emelkedik.
A szigetet a mezei juhar, a mézgás éger és a magas kőrisek hatalmas példányai teszik árnyassá. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.
A park minden évszakban más arcát mutatja, elbűvölőek a tavaszi, kora nyári, virágba borult rétek, a harsogóan zöld, nyári, leheveredésre csábító pázsit, az ősz vadító színkavalkádja. Télen a jégbe fagyott tó, a zúzmarás ágak varázslatos látványáért érdemes meglátogatni az arborétum szerű, szépen gondozott parkot.
Ebédünk
Köszönhetően az Agroverzum szakmai vezetőinek ott is ebédelhettünk az intézeti éttermükben több mint 30 fős létszámú csoportunk minden tagjával együtt. szintén egy szép régi teremben. Ezzel köszöntünk el a neves Brunszvik kastély együttestől
Az Óvodatörténeti Múzeumban
Ebéd után az Óvodamúzeumban Miklós Gergely muzeológus látott vendégül minket. Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása immár húsz éve látogatható Martonvásáron.
A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán. A múzeum létrehozója, vezetője és egyszemélyes mindenese Harcsa Tiborné nyugalmazott óvodavezető már előtte, éveken keresztül gyűjtötte és mentette a magyar óvodatörténet emlékeit. A gyűjteményt létrehozója, Harcsa Tiborné a nyírségi megyeszékhelyről 1995-ben átköltöztette a magyar kisdedóvás “szülőanyjának” Brunszvik Teréznek oly kedves településre, Martonvásárra.
1962-ben a martonvásári óvodában nyitották meg az ország első állandónak tervezett, de feledésbe merült óvodatörténeti kiállítását. A kiállítás Brunszvik Teréz 1828-ban Budán megnyitott első magyar és egyben első közép-európai kisdedóvodájától az 1950-60-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodaügyet. Végig követhettük a főbb pedagógiai irányzatokat, korabeli tárgyakon, dokumentumokon, és persze a gyermeklét legfontosabb eszközein, a játékokon keresztül, enteriőrökkel színesítve.
Dreher-mauzóleumnál
Ezután a temetőbe vitt az utunk, ahol a Dreher-mauzóleum neobizánci stílusú épületében a sörgyáras Dreher-család tagjai nyugszanak.
A mauzóleumban megnézhettük Ligeti Miklós Krisztus szobrát. Ligeti a kor neves szobrászművésze.nem a szenvedő, agyon gyötört Krisztust ábrázolja, hanem egy olyan embert, aki tudja, hogy itt most átlép egy másik világba, ahol egy más élet kezdődik. Tudni illik, hogy a hazai modern sörgyártásunkat európai hírűvé tett Dreher családnak köszönhető, hogy megvásárolva a Brunszvikoktól már elhagyott kastályt és a páratlan értékű növényekkel teli parkot azt az utókornak felújítva megőrizték.
Brunszvik-mauzóleumbam
Éppen ezért is a Martonvásárt alapvetően híressé tett családjának a temetkezési helyére a Brunszvik-mauzóleumba is ellátogattunk, ahol többek között a neves Brunszvik Teréz érckoporsóját is megnézhettük.
Ennek a két neves de a látogatóktól elzárt a városon kívüli temetőben lévő mauzóleumnak a megtekintését és az ott őrök álmukat alvó neves személyeknek a megismerését is Miklós Gergely ,muzeológus, könyvtáros kollegánk lelkes felajánlásának köszönhettük, amelyért külön is hálásak lettünk neki.
A Für Elise Bisztróban
A martonvásári utunkat sétával és a Für Elise Bisztróban egy kis tortázással zártuk s igy nagyon sok új ismerettel gazdagodva térhettünk haza köszönettel gondolva a szép szakmai napunkat megszervező vezetőségi tagtársainkra is.