Szekciónk tagjai 2024 október 17-én csütörtök délután 3 órakor a Nagyfeszültségű Laboratóriumba látogatott. A szépszámú érdeklődő túlnyomó része az erősebb nem képviselőiből került ki, de azért néhányan mi lányok is csatlakoztunk a csapathoz.
Tagtársaink nagy izgalommal figyelve várják a kísérleti bemutató „égi jeleit” !
A laboratórium a BME Villamos Energetika tanszékén belül, a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport irányításával működik. A csoport fő célja a jövő erősáramú és szigeteléstechnikai villamosmérnökeinek mind elméleti, mind gyakorlati képzése, valamint a napjainkban alkalmazott nagyfeszültségű berendezések továbbfejlesztése, a nagyfeszültségű technika területén használható új módszerek kutatása, tökéletesítése.
A labor oktatási és kutatási munkája a következő területekre terjed ki:
- nagyfeszültségű és nagyáramú technika,
- villamos szigeteléstechnika,
- villámkutatás és villámvédelem,
- túlfeszültség- és zavarvédelem (EMC),
- villamos hőtechnika,
- ipari elektrosztatikai veszélyek,
- környezetbarát és környezetvédő elektrotechnológiák,
- villamosság biztonságtechnikája,
- épületvillamosítás, világítástechnika,
- villamos kapcsolókészülékek és berendezések.
A Labor története
A Nagyfeszültségű Laboratórium történetében az elsőként használatba vett fontosabb berendezés, a máig használatban lévő 250 kV-os transzformátor volt, melyet az 1 MV csúcsértékű impulzus előállítására képes lökőfeszültség-generátor beszerzése követett.
A BME Nagyfeszültségű laborjának eszközparkja !
Az 1970-es években jelent meg Magyarországon a nagyfeszültségű feszültség alatti munkavégzés, mellyel egy időben a Laboratórium egy 600 kV-os próbatranszformátorral és egy 750 kV-os, második lökőfeszöltség-generátorral gazdagodott. A Laboratórium 2012 nyarán ipari támogatással teljes felújításon esett át, mely után Magyarország legnagyobb Tesla-tekercsével bővült a főberendezések sora.
A bemutatás
Látogatásunk során megismerhettük, hogy milyen hatása van a nagyfeszültségű berendezéseknek és az azok által létrehozott tereknek mindennapjainkra. Megtudtuk hogyan viselkednek a növények, egyes mesterséges tereptárgyak az őket érő villámcsapás esetén. Szó volt arról, mit tegyünk, ha a zivatar nyílt terepen ér bennünket. Elmondták milyen jellegzetességei vannak a nagyfeszültségen égő villamos ívnek, illetve milyen veszélyei vannak a gyakorlatban az elektrosztatikus feltöltődésnek. Lehetőség nyílt a különböző nagyfeszültségen lejátszódó jelenségek megtekintésére, valamint azok jellegzetességeinek megismerésére.
A villámcsapás kísérleti előállításának pillanatfotója !
A tőlünk karnyújtásnyira elvégzett látványos kísérletek segítségével mindenkihez közelebb hozták a villamos energetika területén alkalmazott berendezéseket és technikákat.
Bemutatták, hogyan lehetséges biztonságosan munkát végezni egy feszültség alatt álló távvezetéken. Valódi távvezetékoszlopon mutatták be, milyen veszélyeket rejthet a távvezeték a madarak számára és hogyan működnek a madárvédelmi eszközök. Megtudtuk azt is, hogy a madarak mozgása, fészkelési és táplálkozási szokásai milyen veszélyeket jelenthetnek a távvezeték üzemének szempontjából.
Modellezték a villámcsapást és annak hatásait, láthatóvá tették a nagyfeszültségű eszközök környezetében létrejövő villamos teret. A különböző módokon létrehozott nagyfeszültségű ív segítségével változatos példákon keresztül nyílt lehetőség a villamosmérnöki tudomány ezen ágának megismerésére.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nagyfeszültségű Laboratóriumában biztonságos körülmények között, testközelből láttunk és érthettünk meg olyan, elsősorban nagyfeszültségen lejátszódó veszélyes jelenségeket, amelyekre a mindennapi tevékenységük során általában nincs lehetőség.
Szakmai vezetőnk Molnár Áron beavat minket a nagyfeszültségű áram „titkaiba” !
Ezúton köszönjük Molnár Áronnak a szakértő kalauzolást és a látványos kísérleteket. Az itt hallottakat a mindennapi életben is hasznosítani tudjuk.
Prokné Palik Mária
A Meghívó itt