Az MKE Műszaki Szekciójának április 26-án, a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubjában elhangzott két újabban megjelent könyv bemutatójáról, amelyet a Programfüzetben: „A magyar kultúra kincsei a határon túlról” – közös címen jelentettek meg.
1. Nagy Zoltán: A felvidéki fürdők lexikona
Így mutatta be Gazda István, tudománytörténész, a MATI igazgatója az ez idáig tőle megszokott – akár könyvbemutatókon, akár a MKE bárhol megtartott vándorgyűlésein – élvezetes előadásmódján Nagy Zoltán: A felvidéki fürdők lexikona c. munkáját /Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2018./ fürdőkultúránk ún. aranykorából közel száz fürdőt, hévízforrást, valamint balneológiai gyógy-intézményt, amelyek jó részét ma is igénybe vehetünk.
Hasznos ismeretekhez juthatunk a könyv forgatásával mind szakmai, mind turisztikai szempontból.
A balneológia történetének külön érdekessége, hogy történelmünk során, éppen az abszolutizmus korában Mária Terézia királynő 1763-ban rendelte el a honi gyógyvizek egységes számbavételét, amelyet fia, II. József folytatott rendeleteivel és járult hozzá fürdőügyünk és a máig is ismert és elismert gyógyvizeink hasznosításához és egyben gyógy-idegenforgalmunk kialakulásához. A kötetet gazdag képanyag teszi érdekessé, amelynek nagy részét az OSZK különböző muzeális gyűjteményeiből válogatta a szerző, aki maga is a nemzeti könyvtár egyik legrégebbi munkatársa és egyben a Fényképtár létrehozója és első vezetője is volt.
E kötete külön értékét képezi az a korábbi kiadáshoz képest, hogy míg az elsősorban reformkortól induló s az I. Világháború végéig tartó nagy fürdőfejlődést mutatta be a korszak minden értékét képekkel is dokumentálva, addig ez az új kiadás jelentősen igyekszik bemutatni, melyek azok a fürdőhelyek, amelyekben jelenleg is nagy fürdőélet működik, és ma már jelentős welness részlegek, ún. élményparkok is kibontakoztak.
Útmutatást ad a kötet azoknak is, akik manapság mozgásszervi és más fájdalmaikat kívánják enyhíteni, meggyógyítani avagy „csupán” felüdíteni szeretnék szervezetüket.
Továbbá hasznosan forgathatják mindazok is, akik meg akarják ismerni a Felvidék természeti értékeit, szépségeit, az épített örökségünk nevezetes alkotásait, míves színes műnyomó papíron készült képeken át, képeslapokon, plakátokon akár esztétikus fürdőbelépő nyomtatványok által is, amelyekben az eligazodást többféle: helység, személy és földrajzi név mutatók teszik minden kedves olvasó részére könnyebben elérhetővé.
2. Mák Ferenc: Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918-1941)
A bemutatott másik új megjelenésű könyv: Mák Ferenc: Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918-1941). Cikkek, tudósítások, helyzetjelentések a kisebbségi életről c. munkája /Zenta, 2018./ a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában.
Először a szerző beszélt munkája kezdeteiről, visszaemlékezve nagyanyja régen megtörtént, a hagyományokat szóbeszédben megőrzött meséire és énekeire. Mindezek utalások lehettek a népies formába öltött hajdani igaz történetekre.
A kezdetek egyáltalán nem tűntek biztatónak. A hivatalos vélemény rányomta bélyegét az egész társadalomra, terjesztve azt a kemény véleményt, hogy vajdasági magyar irodalom nem is létezik, sőt Bácskában, Bánátban és Baranyában kultúrélet egyáltalán nem is létezett.
Pastyik László, mgr. irodalomtörténész is felvázolta a délvidéki magyarság 1918 és az 1920-as éveket követő évtizedek szellemi útkeresésének különböző változatait.
A kiegyezés után 1918-ig egymásután az új vármegyék létrejöttével megalapították a szabadkai, zombori, újvidéki, később a zentai, pancsovai, fehértemplomi, nagykikindai főgimnáziumokat, s ezzel együtt neves tanárok érkeztek ide, akik idővel szakképesítésük és koruk legkiválóbb tudósaivá váltak.
Ugyanekkor jelentek meg a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat ismert füzetei és évkönyvei, amelyek erőteljes bizonyítékai voltak a történelmi fejlődésnek.
A 20-as évek után a kisebbségi sorban élők élettere erősen beszűkült, csak néhány napilap jelent meg, eltérően a korábbi évekhez képest.
„Sokféle javaslat fogalmazódik meg ezekben az írásokban, egy valami közös bennük: a néppel vállalt sorsközösség szándékának a tisztasága.” – fogalmazott Mák Ferenc könyvének előszavában.
Az elhangzott könyvismertetők után Gondi Martina, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója – aki erre az alkalomra utazott el Budapestre – meleg baráti szavakkal köszöntötte a szerzőket, majd ismertette intézményük szakmai munkáját és a közel jövőbeli terveiket is.
Az előadásokat nagy figyelemmel követő – eleddig még itt, a Könyvtáros Klubban nem látott ilyen nagyszámú – hallgatóság élénk tapssal fejezte ki tetszését a bemutatott művek és előadóik iránt.
Mindezek után baráti hangulatban folytatódott hosszasan a közös beszélgetés – délvidéki házi borral és ropogtatókkal kísérve – a szerzők, előadók és a közönség jelenlétében.