Találkozásunk előzménye egy emlékezetes padovai kirándulás, melyet az OSZK, a Pen KLub, Szőcs Géza szervezett tavaly októberben Janus Pannonius szobrának felavatására. Neves művészek koncertje tette teljessé a szoboravatást. Néhány név: a Keller Vonósnégyes, Bogányi Gergely, Gyöngyösi Levente. Így kerültem kapcsolatba Tüske igazgató úr csapatával, többek között Lengyel Szilviával. Akinek hetekkel ezelőtt említettem, hogy ha szerveznek a bécsi Monet kiállításra közös kirándulást, boldogan csatlakozom. És egyszer csak kaptam a telefonhívást: pár nap múlva lesz, siess, még éppen van hely az autóbuszon…
Nagy Zoltán MKSZ elnök úrral, a kiránduló társaság vezetőjével korábban nem ismertük egymást, de az első találkozásnál már úgy tűnt, mintha barátságunk több évtizedes lenne. Ugyanígy pillanat alatt otthon éreztem magam a zömmel könyvtárosok-alkotta útitársak között. Rögtön hozzáteszem, “alkalmazkodni” nem igazán kellett, mert e közösségben azt hiszem, mindenki azonnal otthon érezheti magát. Pillanat alatt kiderült, itt nem egyszerűen kollégákról van szó, hanem barátokról, vagy még inkább: remekül összeszokott nagy családról. Akiknek sok éves-évtizedes közös múltja van, rengeteg nagyszerű emléket, élményt őriznek. Jó volt köztük eltölteni egy napot!
Juhász Előd örömmel vesz részt a városi sétán
Nem vagyok művészettörténész, de zenetörténész létemre Monet mindig is egyik nagy kedvencem volt – és marad. Lenyűgöző élmény a kiállítás! Az ott töltött két és fél óra alatt háromszor jártam körbe. Először/al freskó/, majd kicsit alaposabban, végül a kedvenc festményekre koncentrálva.
De még más élmények is vártak ránk december 5-én: közös séta a bécsi belvárosban, Zoltán személyes kommentárjaival, majd a Rathaus előtti karácsonyi vásár. És hogy a hazai benyomások is gazdagodjanak: befejezésül kitűnő kalauzolással ismerkedtünk Sopronban a Lövér pince históriájával és persze, kóstoló formában, produktumaival.
Harmónia és életöröm uralta mindvégig ezt a napot. Még az Ég is kegyes volt hozzánk: enyhe idő, szikrázó napsütés kísért bennünket mindvégig. Monet mester művei mellett a most megismert “nagycsalád” baráti hangulatát viszem magammal szép emlékként. Köszönet érte!
Juhász Előd