Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Műszaki Könyvtáros Szekció

Beszámoló a vállalati könyvtárosok 26. műhelybeszélgetéséről

2017.12.07. BME OMIKK Könyvtár
Open Access, a nyílt hozzáférés

Kedves Könyvtárosok, Kedves Kollégák!

Az open access témában rendezett műhelybeszélgetésünk sok könyvtáros vonzott, elsősorban a felsőoktatási, kutatási intézményektől, illetve a kutatási tevékenységet folytató gyógyszeripari vállalatoktól. A beszélgetést Kutnyánszky Anikó, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtárának vezetője moderálta, ahol szintén kiemelkedő fontosságú a kutatók publikációs lehetőségeinek szervezése és követése.

A vendéglátók képviseletében Giczi András köszöntötte a résztvevőket, szintén kiemelve, hogy a BME OMIKK belső és külső szolgáltatásait szintén jelentősen meghatározza a kutatók tevékenységének megfelelő képviselete a nemzetközi publikálási felületeken.

Dér Ádám előadásából megismerhettük az open access mozgalom előzményeit és kialakulásának következményeit. A mozgalom a nyilvános preprint repozitóriumok megjelenésével indult, de a kibontakozását számos egyéb tényező befolyásolta: a folyóiratkrízis, az egyre bővülő és folyamatosan dráguló folyóirat választék, a kontraproduktív folyóirat impakt faktor metrikák, az aktívan publikáló kutatók és tudósok folyamatos törekvése a publikálásra, hogy a munkájuk eredményét megismertessék. A ma ismert open access mozgalom 2002-ben született a budapesti célkitűzések formájában, ahol lefektették a nyílt hozzáférésű „közjó” legfőbb kritériumát, hogy a szakirodalom ingyenesen hozzáférhető legyen. Közben a nagy piaci befolyással rendelkező kiadók
hatalma változatlan, pedig a bevételük állami finanszírozású kutatásokra szánt közpénzből
származik, a szakirodalmi adatbázisok továbbra is folyamatosan drágulnak, a legpatinásabb amerikai és német egyetemek is kénytelenek csökkenteni az előfizetéseiket, vagy bojkottot hirdettek a nagy kiadók ellen. A parazita folyóiratok megjelenése pedig egyértelműen árt az open access mozgalomnak, hiszen az ilyen folyóiratok pénzszerzési céllal próbálják magukhoz csábítani a szerzőket, de nem nyújtanak valódi lektorálást és nincs semmiféle tudományos metrikájuk vagy hamisítják ezeket az adatokat. Az intézményi bojkott egyik következménye az ingyenes Sci-Hub és egyéb kalóz oldalak megjelenése, amelyek ingyen teszik közzé a legnagyobb kiadók tartalmait, de
folyamatosan szembe kell nézniük a kiadók által indított perekkel. A kalóz oldalak megítélése ellentmondásos. A Sci-Hub- on elérhető tartalmak ma már a könyvtárközi cikkmásolat-szolgáltatásokat is érintik.
Ádám felhívta a figyelmet az EISZ iroda által fejlesztett és üzemeltetett COMPASS adatbázisra, amely bárki számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenes hozzáférést biztosít a hazai közintézmények által előfizetett, kurrens és archív nemzeti licenszű adatbázisok és online folyóiratok információihoz.
A Magyar Tudományos Akadémia kulcsszerepet játszik a hazai tudományos intézményekre
vonatkozó open access szabályozások érvényesítésében, hiszen a hazai akadémiai kutatás
jelentős részét közpénzen finanszírozzák. Bilicsi Erika előadása az MTA open accessre vonatkozó határozatban előírtakat ismertette, hogy mely publikálási licenszek számítanak
támogatottnak, mi az elfogadott folyamata az open access cikkek megjelenésének. Az MTA egyik fontos közfeladata az MTMT nemzeti bibliográfiai adatbázis üzemeltetése, valamint a REAL repozitórium, amely megannyi akadémiai folyóirat és publikáció digitalizált változatainak megjelenési helye.
Dér Ádám és Bilicsi Erika előadásait hamarosan megnézhetitek a műhelybeszélgetések
weboldalán. [Dér Ádám előadása 1207_mke_oa] [Bilicsi Erika előadása mtaoa_muszakiktak_bilicsi]
Az open access mozgalom elsősorban az kutatási-fejlesztési hátterű intézményeket érinti, de a megjelenésekkel minden könyvtár, intézmény és olvasó nyer. A vállalati könyvtári szektorban is elsősorban azok érintettek, akik aktív kutatási és fejlesztési tevékenységet visznek és érdekük az új tudományos eredményeik nyílt hozzáféréssé tétele, pl. Richter Gedeon Zrt., vagy az EGIS.
Sajnos számos vállalatnál ma már megszűntek a kutatási-fejlesztési tevékenységek.
Magyarország jelenlegi teljesítménye a világ összes nyílt hozzáférésű cikkek előállításában a középmezőnyben foglal helyet és elsősorban a fizika és klinikai medicinában jelentős a nyílt hozzáférésű cikkek száma.
A BME-OMIKK könyvtár igazgatója, Liszkai Béla többször hozzászólt az előadásokhoz a
felsőoktatási kutatási területek érdekeit és lehetőségeit kihangsúlyozva. Rendkívüli fontosságú, hogy a BME három „impakt faktoros” folyóiratot is kiad, és újabb kettőnél pályáznak a minősítésre.
Liszkai Cecília bemutatta az Acta Polytechnica Hungarica c. folyóiratot, amely 2009-től impakt faktor metrikával rendelkezik, és a világ minden tájáról publikálnak benne kutatók.
A kutatókra nehezedő „Publish or perish!” – „Publikálj, vagy pusztulj!” elv alapján az open access mozgalom egyre kiterjedtebbé és bonyolultabbá válik, amelynek kezelésében az érintett könyvtárak szerepe fontosabbá válik.
A résztvevők az előadásokat gyümölcsöző párbeszéddé alakították értékes hozzászólásaikkal, sok egyedi észrevétel, probléma és megoldás hangzott el.

A következő, 2018 tavaszi műhelybeszélgetésünk helyszínéről és témájáról időben tájékoztatást adunk majd.
Köszönjük a BME OMIKK-nak a vendéglátást, és a lehetőséget, hogy a programot egy érdekes vezetett sétával zárhattuk a könyvtár patinás olvasótermében és raktáraiban!

Kóródy Judit és Kutnyánszky Anikó