Beszámoló az Erdély keleti végein tett szakmai utunkról

Az MKSZ által szervezett szakmai útjaink során az elmúlt 10 évben igyekeztünk a teljes Kárpát medencét keresztül, hosszában és körbe is végigjárnunk, felfedezve vagy éppen újra látva és látogatva a magyar emlékhelyeket, szellemi és épített örökségünk legjelesebb hordozóit.
Az Északi Kárpátok bércein túl Krakkótól, Tarnovtól le Délen az Aldunáig, vagy Dévénytől Zimonyon át az I.Világháborus temetőket is megjártuk Caporettó, Visintini és a Doberdói hegyek közötti hágókon is fel-barangoltunk. Ott voltunk a szépséges fiumei kikötőben, s még azon is túl a Zrínyiek és Frangepánok szigetein is. Meghallgattuk Törökbecsén a helyi könyvtárosok által összeállított József Attila műsort, de könnyes szép emléket hagyhatott bennünk Munkács is ahol II.Rákoczi Ferenc a gyermekéveit töltötte, vagy a másik végen, Muraszombatban s Lendván a Bánffyak és Kismartonban az Eszterházyiak reánk hagyott hatalmas tárgyi és szellemi értékei, hogy csak Joseph Haydn zenei alkotásai hangzódjanak fel a lelkünkben.
Ugyanakkor a komáromi várat őrző Kő szűz védő karjának intése mellett még hiányzott, hogy eljuthassunk Erdély keleti tájaira: Kászon, Kovászna, Sepsi és a Brassó városa felett emelkedő Cenk hegy ormaira vagy az ott a közelében, de máig is eldugottan élő Hétfalusi Csángók közé.

   Idén aztán október 6 és 10.-e között ez is megadatott nekünk az MKE Műszaki Könyvtáros Szervezete évek óta kitartóan barangoló csapata mintegy 40 fős csoportja tagjainak.

Ez az utazásunk, mint afféle záróakkord annyiban is eltért az előzőektől, hogy aránylag kevesebb számú könyvtárat látogattunk meg, de annál több történelmi és nevezetes magyar személy emlékhelyét néztük meg ez által.

Körösfő

Vasvári Pál kopjafájánál koszorúztunk

Vasvári Pál kopjafájánál koszorúztunk

A Kalotaszeg egyik központját jelentő helységben a nevezetes református templomnál álltunk meg és az 1848/49 szabadságharc hőse az itt elhunyt Vasvári Pál kopjafáját kívánván megkoszorúzni, ha már ezen az október 6 -ai napon nem lehettünk ott Aradon a vársáncban, hogy a többi hős tábornok vesztőhelyén is együtt emlékezhessünk.

Bánffyhunyad

Bánffyhunyad temploma Tolai György rajza

Bánffyhunyad temploma
Tolai György rajza

 

A bánffyhunyadi templom kazettás mennyezete

A bánffyhunyadi templom kazettás mennyezete

A Kalotaszeg ” fővárosának” is nevezett helységben található egész Európában egyedülálló szimbólumokkal kézzel kifestett fakazettás mennyezetű templom megtekintésére nyílt lehetőségünk a református parókia lelkes és munkaidején túl is minket fogadó munkatársának szíves kalauzolásával és segítségével.

Akik ezt még nem láthatták most tanúbizonyságot nyerhettek arról, hogyan szolgálja egy késő gótikus korszakból való katolikus templom a református híveket évszázadokon át.

 Kalotaszentkirály

A kalotaszentkirályi templomban

A kalotaszentkirályi templomban

Ha csak egy éjszakát tölthettünk is Kalotaszentkirályon, elfogadtuk az igen vendégszerető és a falusi turizmusból is kiemelkedő példát mutató Vincze Kecskés István helybéli tanár, fafaragó népművész és kiváló helytörténész barátunk meghívását.
Most sem bántuk meg, hogy megnéztük a gótikus alapokon nyugvó református templomot, meghallgattuk történetét. A templom egyik ékessége az egyedi értékű búzakalász harangja, amelynek történetét ugyancsak elmondták nekünk.

Ady Endre emlékhely Kalotaszentkirályon

Ady Endre emlékhely Kalotaszentkirályon

Másnap reggel megkoszorúztuk a Kalata folyó partján lévő Ady Endre emlékhelyét. Vincze Kecskés István  elszavalta nekünk Ady Endrének az ott megírt gyönyörű “A Kalata partján” című versét is.

Megtudhattuk tőle azt is, hogy a mér akkorra híressé vált költő itt kérte meg a nem messze ide lévő Csucsi Boncza Beretuka kezét, aki aztán Csinszka néven vonult be a magyar irodalmi emlékezetbe.

Vincze Kecskés István a Kalota partjánt szavalja

 

 

 

 

Ilyen feltöltődéssel indulhattunk neki a nagy erdélyi körutunk kiemelkedő állomásának a kincses

 

Kolozsvár

a megtekintésére.

Csoportunk a Mátyás szobornál

Csoportunk a Mátyás szobornál

   Itt aztán az ott töltött két-három óra alatt, találkozhattunk a magyar történelem legnagyobbjaival az itt született Mátyás király emlékeivel, szülőházával és a Fadrusz által készített nevezetes Corvin Mátyás szoborral , de nagy váltással a tán még régebbi korokat felidéző Farkas utcai templommal, ahol is láthattuk a Wesselynyiek, a Bánffyak a  Mikók és sok más család címereit és szépen festett halotti ” értesítő ” lapjait,hogy aztán  kivihessék őket az igen közeli Házsongárdi temetőbe.
2.1.Kolozsvár42_Ref_templ_címer1_500 Visszatérve főtérre bementünk és meghajtottuk a fejünket a korábbi románkori Szent Jakab kápolna helyén a XIV. század első felében épített s sok szép gótikus építészeti emléket őrző Szent Mihály templomban, miután tekinthetjük úgy is, mint Erdély ország parlamentjét, ahol Izabella Királynő átadta a hatalmat fiának, János Zsigmondnak, és sok erdélyi fejedelem között itt választották meg Bethlen Gábort is.
E templom harangjainak zúgása közepette hagytuk el várost, hogy Tordán át igyekezzünk az ún. Székelyföldre, azaz az úti célunk felé. Aranyosgyéresen, majd Szovátán, Korondon áthaladva, megálltunk

Farakaslaka

Farkaslaka Tamási Áron sírjánálközpontjában, ahol tisztelegtünk Tamási Áron sírhelye előtt, megkoszorúzva  a nagy író emlékszobrát,  Szerváciusz Jenő és Tibor közös alkotását.

 Szejkefürdő

Székelykapuk sora Szejkefürdőn (fotó: karpatutak2.blogspot.hu)

Csoportunk a forrásnál

Csoportunk a forrásnál

Szejkefürdő nevezetes gyógyvízét is megkóstolhattuk.

További szép képeket láthatsz itt a székelykapukról és  Orbán Balázs (1829-1890) kopjafás sírjáról.

Áthaladva a magas Hargitán, lefelé haladva láthattuk Csíkszereda város fényeit, elhaladtunk a Makovecz Imre által tervezett templom előtt is, ahonnan indulni szoktak a Csíksomlyó hegyre feljutni akaró zarándokút csoportjai is a nagy Pünkösdi ünnepen. Sietnünk is kellett, mert vártak minket a következő állomásunkon, mely

 Tusnád

Borvízmúzeum Tusnádon

Borvízmúzeum Tusnádon

község volt, ahol a Csíki-természetjáró és Természetvédő Egyesület vezetője, Jánosi Csaba geológus vezetett végig minket, bemutatva a környék talán legközkedveltebb borvízkútja mellett az általa létrehozott Borvízmúzeumot, amelyben feltárulkozott előttünk az egész Székelyföld ásvány és termálkincseinek hallatlanul gazdag világa.

Megj:Erről részletes cikkben Nagy Zoltán fog beszámolni

Tusnádfürdő

Az MKSZ ezen az úton résztvevő tagjainak a második naptól a végéig itt volt a szálláshelye.
Házigazdánk-mentorunk és a környéken az idegenvezetőnk is Virág József  úr volt a Csomád Panzió és Turisztikai Központ tulajdonosa.
Így kerülhetett sor arra is, hogy meglátogatott minket Albert Tibor Tusnádfürdő polgármestere is, akinek átadtuk a fürdőváros könyvtárának szánt könyvajándék csomagjainkat, amelyeket a Balassi Kiadó vezetője Soóky Andrea bocsátott a rendelkezésünkre a határon túl működő magyar könyvtárak, iskolák és kulturális intézmények támogatására. A polgármester úr hálás köszönetet is mondott s a csoportunk tagjai előtt és meghívta a nem olyan régen a szép Csukás tónál létesített új fejlesztésű Termálfürdő és Wellness Központba könyvtáros kollégáinkat ahol egy remek és felfrissítő élményeket nyújtó estét tölthettek el, akik olyan okosak voltak, hogy jelentkeztek erre a barátságos invitációra.

Tusnádfürdő történetéről     

Templom a főuton

Brassó

P1210798.Honterus1a-500

Johannes Honterus szobra
a Fekete Templom előtt

Legfőbb szakmai célunk megvalósítása az évek óta tervezett s a magyar könyvnyomtatás korai évszázadainak talán egyik legjelentősebb egyénisége a Johannes Honterus által kiadott nevezetes kötetek megtekintése volt, amelyeknek a fennmaradt jelentősebb része a városi levéltárba és egy kisebb része pedig a máig is csodálatos szépségű és kiemelkedő értékű Fekete templom levéltárába és könyvtárába került.
Itt az Evangélikus Egyházi Könyvtár tudós vezetője Gernot Nussbacher úr volt, aki nagy szerencsénkre bemutatta a Fekete templom Levéltárának kincseit és az egykori Evangélikus Gimnázium könyv-gyűjteményét.
Felemelő pillanatokban lehetett részünk amikor Nussbacher úr – akihez az utunk a Borsa Gedeon tanítványai közül most Perger Péteren az OSZK RMNY kutató csoportjának munkatársán át vezetett-.

    A kezünkbe adta többek között a Rudimenta Cosmographica. Brassó 1542, RMNY 50.. jelzetű a Honterus leghíresebb, később külföldön is többször kiadott munkáját a kötet végén maga Honterus által metszett térképekkel együtt. Láthattuk azt az igen ritka kötetet is melyben Brassó város címere van s ennek az eredeti nyomó fadúca is fennmart s a Brassói Evangélikus Gimnázium muzeális gyűjteményének részét képezi ma is.

3.1._Brasso_levéltár02_G.Nissbacher5 3.1._Brasso_levéltár03_fóliáns2_500

Gernot Nussbacher feltárja előttünk Honterus által nyomtatott kincseket

Igen hálás köszönetünket fejtettük ki a nyolcvanadik éveit taposó, de fiatalos lendülettel minket magyarul is nem csak alaposan, de szépséges régies kifejezésekkel is tájékoztató és a brassói szászság nagy értékeit ma is talán az utolsóként is reprezentáló tudós Gernot Nussbacher úrnak. A vele való találkozásunk s a csodálatos Fekete Templom megtekintése is kitörölhetetlen élmény marad. Hálásan köszönjük Neki ez úton is mindannyiunk nevében.  Olvasd el ezzel kapcsolatban Mák Ferenc utitársunk megemlékezését!

Brassó látkép a kilátóból_800

Brassói látkép a kilátóból

3.1.Brassoban_hegyen08_csoport_800

Csoportunk

Hétfalu

Zajzoni Rab István szobra  a gimnázium kertjében

Zajzoni Rab István szobra a gimnázium kertjében

Brassóban csatlakozott hozzánk  Sándor Attila idegenvezetőnk, hogy elvezessen minket a hétfalusi csángókhoz.
Korábban  Ő is a Zajzoni Rab Istvánról elnevezett Hétfalusi (mostani nevén  Négyfalusi)  ott működő magyar nyelvű középiskola tanára volt.
A város alapos megtekintése után  elkísért minket ebbe a szép gimnáziumba.

Itt Székely Melinda igazgatónő és a tanári kar tagjai fogadtak  minket barátságosan . Szívmelengető volt, ahogy három  hétfalusi csángó kis diáklány kínált minket az általuk készített kürtöskaláccsal majd megkóstolhattuk az iskola kertjében lévő fák gyümölcseit is. Miután  a kötelező tantárgyak mellett  hasznos háziasszonyoknak való ismereteket is oktatnak például a régi gyümölcsaszalás és lekvár főzés gyakorlati ” titkaiba is beavatják a diákokat. Majd  átadtuk át a magunkkal hozott új könyveket, szótárakat, lexikonokat, amelyet a Balassi Kiadó támogatása alapján ajándékozhattunk a hétfalusi csángó gyerekek oktatásának elősegítésére.

A Brassó óvárosában s Hétfalusi Csángó Múzeum megtekintését követő napon már a Hargita hegység és a Csíki majd a Bikszádi, a Kászoni hegyek adta természeti szépségek felé vettük az utunkat.

Szent Anna tó

Elsőként a Csomád hegy másik oldalán lévő kivételes természeti értéket képviselő Szent Anna tóhoz látogattunk el.

Szent Anna tó
Szent Anna tó

   Körbe jártuk ezt lenyűgöző látványt nyújtó tavat és környékét, mert megint csak nagy szerencsénk volt, a nagy esők már elmaradtak s így szép sétát tehettünk, amelynek során mellénk szegődtek a Természetvédelmi Terület járőrei is, akik megmutatták az előttünk egy órával ott járt nagy  anyamedve és két bocsának a friss nyomait. Oda jöttek inni a tóhoz és enni a borókás bokrok még friss ágvégeit és rügyeit. Elmondták, hogy közel 35 40 barnamedve család él itt a tó környékén, s hogy azok az igazán szerencsés turisták, akik egyáltalán nem találkoztak még velük. Jobb csak lábnyomairól készített fotókat haza hozni, mint a karmolásaikét.

Torja

    Az idő gyorsan telt így már haladnunk is kellett tovább s Bálványosfürdőn áthaladva rátekintettünk a híres Bálványosvár romjaira a Torjai Büdös barlang mellett elhaladva – de magához a folyamatosan kéngőzöket kilövellő nyíláshoz fel nem mászva, nemsokára megékeztünk magához Torja községhez.

Vén Árpád Zoltán helyi idegenvezetőnk mesél

Vén Árpád Zoltán helyi idegenvezetőnk mesél

Itt a torjai úton véletlenül felbukkant és szerencsénkre mellénk „szegődött ” ad hoc” idegenvezetőnként Vén Árpád helyi költő   s igen derék székely ember, akinek nagyon sokat köszönhettünk, mert végig mellettünk maradva Ő mutatatta  meg elsőként Torja község nevezetességeit felhívva figyelmünket az évszázadokon át itt élt és működött Altorjai Apor család jelentőségére. Akik közül a legismertebb Altorjai Apor Péteren túl, emlékeznünk kell a Győrben a I.. Világháború alatt hősi halát halt Apor Vilmos püspökre is, aki itt töltötte gyermek éveit.

A legnagyobb székely kapu

A legnagyobb székely kapu

Ezután elvitt minket Erdély legnagyobb székely kapujához, majd az erdélyi huszárlovas szobrához s mind a két helyen elszavalt néhányat az általa legszebbnek tartott verset.

Ezek után továbbra is velünk tartva részletesen bemutatta Kézdivásárhely város központját, a fő tér nevezetes épületeit.

Kézdivásárhely
Gábor Áron szobra Kézdivásárhely főterén

Gábor Áron szobra Kézdivásárhely főterén

Megtekintettük Gábor Áronnak a városban működtetett öntőműhelyét s az onnan kikerült nevezetes “rézágyuknak” a ma már a helyi múzeumban is csak másolatban meglévő példányainak képeit. Vezetőnk elmesélte a neves magyar főúri családok történetét és megmutatta a csak egyedül itt látható un. udvarteres ház és palota kerteket is.
Majd elvitt minket egy nagyon tehetséges fafaragóhoz Tollvaj Józsefet, akinél csodaszép faszobrokat tekinthettünk meg.

Megj. A Vén Árpáddal való találkozásunkról és vele történtekről egy külön önálló cikkben számolt be Mák Ferenc az Újvidéki Magyar Szó című napilap Gyűrődések rovatában, Uccse és azértis című cikkében.

Csernáton ( Alsó és Felső Csernáton )

ifj.Haszman Pál vezet be minket a Néprajzi Múzeumba

ifj.Haszman Pál vezet be minket a Néprajzi Múzeumba

Ide Bod Péter emlékeit jöttünk feleleveníteni, de szándékunkban állt a mára már igen híressé vált s jelentős s egyben az ország legnagyobb tájmúzeumát a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumot, amely ma már az Erdélyi Székely Múzeum részét képezi a jelentőségénél fogva is meglátogatni, ahol maga az alapító és létrehozó Haszmann Pál egyik fia volt a nagyon lelkes és alapos idegenvezetőnk több mint 3 órán át.
Kellett is ennyi idő, mert csak a magyar rádió vagy a telefongyártás teljes történetét is bemutatni tudó egy – egy részlegre kellett volna önmagában ennyi idő. Ez azonban elegendő volt arra, hogy képet kapjunk az ott folyó munkáról és a nyári néprajzi táborokról. Ezekben most az utóbbi két-három évbe már a magyar gimnáziumok legtöbbje is szeretne részesedni, de például 2016 évre már minden táboridőszakra beteltek a helyek.

A Néprajzi Múzeum skanzenje Csernátonban

A Néprajzi Múzeum skanzenje Csernátonban

Oda és a továbbvezető úton abban a szerencsés helyzetben lehetett részünk, hogy Bellágh Rózsa az OSZK Régi Magyar Nyomtatványok csoportjának  Bod Péter kutatója tartott nekünk kisebb szemináriumi előadást a neves tudósunk munkásságáról és maga is Erdélyből származván családjának korábbi jeles református lelkész és tudós tagjairól is szólt.akik végig élték a Csaucseszku korszak legrettenetesebb éveit is.

Megj.: Bellágh Rózsa is önálló cikkben fog beszámolni Bod Péterről. Csernátonról és a Nagy Endre: Így éltem és ezt láttam címen megjelent könyvükről is. Ez a könyv a szíbériai hadifogoly Nagy Endre életútját mutatja be.

Nagy Endre: Így éltem és ezt láttam című könyv ismertetése egy délvidéki portálon
A könyvet Bellágh Rózsa mutatta be Kolozsváron (Megjelent a Szabadság c. ujságban)

Csomakőrös

Megkoszorúztuk Kőrösi Csoma emlékszobrát

Megkoszorúztuk Kőrösi Csoma emlékszobrát

Már elbúcsúzva a Csernátoni tájaktól következő állomásunk a régi nevén Körös majd később Csomakörös néven ismertté vált helység felé vettük utunkat, mert itt született hazánk nagy és világhírűvé vált fia Körösi Csoma Sándor.

    Megnézhettük az életéről és az itteni gyermekkorát is felidéző és annak is emléket állító s az egész életpályájának történetét bemutat emlékmúzeumot.
Majd megkoszorúztuk a helység főterén felállított szobrát leróva kegyeletünket, a hazánkat szinte az egész világon ismertté tett nagy tudósunk előtt, aki nélkül ma sem ismerhetnénk meg Tibet szellemi kincsei világának rejtelmeit, amelyhez az általa készített szótár adja meg a kulcsot.
Ezek után még elzarándokoltunk a szülőházához is, amelyet most csak kívülről látva is megérezhettük, hogy milyen nagy erőt tudott adni ez a kicsiny székely családi ház a minden nehézséget és szenvedést legyőzni tudó nagy tudósnak megjárva a tibeti kolostorokat is.
A múzeumban a helyi idegenvezető hölgy kísért végig minket  és nagy lelkesedéssel beszélt községük nagy szülöttéről.

P1220113_csoport1_800

Csoportunk Kőrösi Csoma Sándor szülőházánál

Megj. A Csomakörösön tett látogatásunkről és Körösi Csoma Sándorról is egy külön cikkben fogunk beszámolni, amelyet Füredi Mihály útitársunk tollából készült írás alapján fogunk közölni-

 Nyerges – tető

P1220116_Nyergestető_Emlékmű-500

48-as emlékmű a Nyergestetőn

   Már a kora este utolsó napsugarainál érkeztünk meg ennek a sok különböző izgalmat és érdekesebbnél érdesebb táji és történelmi értékeket magában foglaló napunk utolsó állomásaként a nyergestetői emlékműhöz. Ahhoz az emlékmühöz, ahol az 1849. augusztus 1.-ei csatában hősi halált halt székely katonák kopjafás sírhelyeit és az 1897 óta ott álló emlékművet mentünk megkoszorúzni, hogy lerójuk a kegyeletünket a tömegesen itt életüket vesztők előtt.
Mára már nincs talán olyan jelentősebb magyar város vagy helység, amelynek emlékező kopjafája ne lenne felállítva ezen a drámaian szép hegyormon, ahol a mi koszorúnk is egy igen pici emléknyomot hagy majd arról, hogy érdemes volt éveken át körbe bejárni a Kárpát medence magyar könyvtárait, kulturális és történelmi emlékhelyeit.

P1220121-kopjafák_800

Leróttuk kegyeletünket a székely hősök előtt

Hazafelé

Másnap reggel haza indulván Tusnádfürdőröl Budapestre a hosszú úton bizonyára sokaknak az eszébe juthatott – e tekintetben utolsó – utazásunk során szerzett sokszor szívfájdítóan is nehéz és szomorú emlékei mellett, az igazi erős akarat legszebb példái, amelyek többek között itt az Erdély ország legtávolabbi kelti végein is megtartották a magyarságot és tartják ma is. Melyhez kellett ezeknek az itt élő embereknek a kitartó kemény akarata, ahogyan ezt most itt újból megtanulhattuk az “Uccse és azértis” szólásmondásból, mely a jövőben való megmaradást ígéri.

Ha másért nem hát már csak ezért is érdemes volt velünk a Műszaki Könyvtárosokkal együtt barangolni az elmúlt mintegy másfél évtized sokszor nehéz, de szép és felemelő utjain.

Köszönjük mindenkinek, akik ezt segíttették s a folyamatos jelenlétükkel lehetővé is tették.
Reménykedünk persze abban , hogy példáink jó követőkre találnak a fiatalabb hasonló utakat  a továbbiakban is szervezni kívánó  tagságunk és kiemelten a vezetőségi tagjaink sorából.

Nagy Zoltán

01.1.---Nyitó_Brasso_800Képgaléria

Kapcsolódó anyagok

Székelyföld és környéke – keleti végek    (Benczekovits Beatrix írása) .pdf

 A kirándulás résztvevői Kanadai szemmel Pásztorok

Résztvevők listája

Résztvevők listája

Jablánczy Edit

Jablánczy Edit

Mák Ferenc

Mák Ferenc

 További hivatkozások

„Úccse, vagy azértes” – Mák Ferenc cikke a vajdasági Magyar Szó-ban
Az MKSZ őszi szakmai útja Erdélybe-előzetes program

 

A bejegyzés kategóriája: Erdély 2015, Hírek, Szakmai utak
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*