Kiss Ernő honvéd tábornok sírjánál Eleméren

Kirándulásunk második napján az aracsi románkori                                                                  VISSZA
római katolikus romtemplom megtekintése után utunkat délkelet felé folytattuk Nagybecskerek irányába.

Kiss Ernő aradi vértanú, honvéd tábornok

Kiss Ernő aradi vértanú tábornok

Eleméren álltunk meg először, amelynek egykori tulajdonosa Eleméri és Ittebei Kiss Ernő (1799-1849) honvéd tábornok, aradi vértanú volt. Ő építtette a község római katolikus templomát, amelynek kriptájában nyugszik a Kiss család több tagja, köztük a honvéd tábornok is.

Vera, az egyházközség gondnoka a szerzőv

   A temp-lom előtt már várt min-ket Novoszeljacski Vera, eleméri magyar asszony, az egyházközség gondnoka, mondhatnánk mindenese. Barátságosan fogadott, bevezetett a templomba, majd megmutatta a Kiss család kriptáját.

Megkoszorúztuk Kiss Ernő sírját

    Meghatottan álltunk meg a múltban, tisztelettel adóztunk Kiss Ernő emlékének, és koszorút helyeztünk el a befalazott sírjánál.
A kriptából feljőve a templomban elénekeltük a magyar himnuszt. A templomot kívülről már rendbe hozták, de belsejének felújítása még folyamatban van.
Vera elmondta, hogy már készülődnek az 1849.október 6.-i szomorú eseménynek a megemlékezésére. Eleméren kevés magyar él, de ilyenkor sokan összegyűlnek a környékről, és a távolabbi településekről is az emlékezők, az érdeklődők. Misét, istentiszteletet tartanak az aradi vértanúk emlékére. Így Elemér az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik emlékhelye lett.

A bánsági Eleméren tett látogatásunk kapcsán most felidézem Kiss Ernő életét:

A Kiss család kastélya Eleméren, 1936-ban lebontották

  1799-ben született Temesváron dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi családban. Nagyapja, Kiss Izsák Erdélyben a kincstárnak tett szolgálatai jutalmául a császártól 1782-ben a maga és örökösei számára két torontáli uradalmat kapott, amit csak halála után 1807-ben vehetett birtokba a család.
Édesapját, Eleméri és Ittebei Kiss Ágostont már gyermekkorában elvesztette, ezután anyja, Bogdanovics Anna egy császári tábornokhoz, Leuven Ernőhöz ment feleségül. Kiss Ernő útja nevelőapja révén vezetett aztán a bécsi Theresianumba. Az iskola elvégzése után 1818-ban egy utászezrednél, majd a dzsidásoknál szolgált. 1848-ban már a 2. Hannover huszárezred parancsnokává nevezték ki. Mindig rendkívül bőkezű volt, szívesen adott kölcsönöket a tiszttársainak. Egyik adósa akkori parancsnoka, Haynau altábornagy volt.

Kiss Ernő szobra Nagybecskerek főterén

   Már 1848 tavaszán harcolt a Kikinda vidéki szerb felkelők ellen. Ő aratta az első jelentős magyar győzelmet a szerbeken, miután 1848. szeptember 2-án elfoglalta a felkelők perlaszi táborát. Majd szeptember 29-én a Pákozd melletti csatában megfigyelőként vett részt. Később pedig  jelentős szerepe volt a fegyverszünet megkötésében. 1848. október 12-én vezérőrnaggyá léptették elő, megbízták a bánsági hadtest vezetésével, két hónappal később pedig elsőként altábornagyi kinevezést kapott. Nagyvonalú, gondos parancsnok volt, legénységét kitűnően látta el, hozzájárult élelmezési és felszerelési költségeikhez. 1849 elején a pancsovai veresége (1849. január 2.) után hadtestét Damjanich Jánosnak adta át, és ő maga már nem vett részt a hadműveletekben. A továbbiakban a Debrecenben felállított Országos Főhadparancsnokság elnökeként adminisztratív munkát végzett.
Az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel után, Kiss Ernő is orosz fogságba esett. Paszkievics herceg, más katonai vezetőkhöz hasonlóan őt is átadta a császári hadseregnek. Az altábornagy sorsáról a Haynau által vezetett katonai törvényszék döntött. A törvényszék a „lázadó” tisztet kötél általi halálra ítélte, majd golyó általi kivégzésre „enyhítette” a Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos ítéletéhez hasonlóan.  Kiss Ernőt és három társát hajnali fél hatkor lőtték agyon Aradon, őket még kilenc vértanú tábornok követte a halálba.
A honvédtábornok tetemét a kivégzést követő második napon tisztiszolgája ásta ki, miután megvesztegette az elföldelt holttesteket őrző bakókat, és hamis sírfelirattal temette el az aradi temetőben. Hat évig alig tudta valaki, hogy az egyszerű sírban ki nyugszik.
Innen emelték ki a koporsót, és szállították át Katalinfalvára ( Közép-Bánságban, Nagybecskerektől 20 km-re északkeletre), és a templom kriptájában helyezték el, amely tizenhat évig  volt a nyughelye. Végül földi maradványait átvitték Elemérbe a családi sírboltba. Azóta itt alussza örök álmát az áldozatkész hazafi, a magyar szabadságharc vértanúja.

Kiss Ernő aláírása

   Kiss Ernőnek Horváth Krisztinával kötött házasságából három leánya született, de kivégzésekor már özvegyember volt. Az egyik leányát, Kiss Augusztát a szabadságharc leverése után a temesvári várba zárták, ahol a magyar korona hol- létéről akartak tőle többet megtudni. Miután elengedték még két évig megfigyelés alatt tartották.

 gróf Leiningen-Westerburg Károly  aradi vértanú mellszobra Törökbecsén

   Elemérhez hasonlóan a bánsági Törökbecse is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye, melyet az előző napon kerestünk fel. Itt a római katolikus parókia udvarán áll gróf Leiningen-Westerburg Károly, aradi vértanú mellszobra, ugyanis a gróf egy ideig Törökbecsén élt, mivel a felesége Sisányi Aliz idevalósi volt.

A Pannónia szobor megkoszorúzása Törökbecsén

   A város temetőjében pedig leróttuk tiszteletünket a Hungária szobornál, Horvay János szobrász alkotásánál (1903), melyet 1848-ban a város védelmében elesett nemzetőrök és honvédek hamvai fölé emeltek. Mindkét szobornál elhelyeztük a megemlékezés, a kegyelet koszorúját.

   Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat,a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6.-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Áldott legyen a nevük, de az egyszerű honvéd katonáké is, akik a magyar szabadságért, a magyar nemzet függetlenségéért haltak meg. Az aradi vértanúk és a 48-as hősök a hazaszeretet étoszává alakultak bennünk, és örökre bekerültek a nemzeti emlékezet panteonjába.

 Felhasznált irodalom:
1. Aradi vértanúk albuma. Szerk. Varga Ottó. Bp. 1890
2. Wikipédia, szabad enciklópédia adatai az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, Kiss Ernőről és Elemérről.

Bellágh Rózsa
Budapest, OSZK                                                                                                                                         VISSZA

Linkek:
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Aradi vértanuk (Wikipedia)
Aradi vértanuk (szerk.Katona Tamás 2001) e-book OSZK
Az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja – Nemzeti gyásznap

Kiss Ernő honvéd tábornok születésnapjára
VMSZ: Elemér: Megemlékezés Kiss Ernő honvédtábornok örök nyugvóhelyénél
A szabadságharc örmény hősei