Kiss Ernő honvéd tábornok sírjánál Eleméren

Kirándulásunk második napján az aracsi románkori                                                                  VISSZA
római katolikus romtemplom megtekintése után utunkat délkelet felé folytattuk Nagybecskerek irányába.

Kiss Ernő aradi vértanú, honvéd tábornok

Kiss Ernő aradi vértanú tábornok

Eleméren álltunk meg először, amelynek egykori tulajdonosa Eleméri és Ittebei Kiss Ernő (1799-1849) honvéd tábornok, aradi vértanú volt. Ő építtette a község római katolikus templomát, amelynek kriptájában nyugszik a Kiss család több tagja, köztük a honvéd tábornok is.

Vera, az egyházközség gondnoka a szerzőv

   A temp-lom előtt már várt min-ket Novoszeljacski Vera, eleméri magyar asszony, az egyházközség gondnoka, mondhatnánk mindenese. Barátságosan fogadott, bevezetett a templomba, majd megmutatta a Kiss család kriptáját.

Megkoszorúztuk Kiss Ernő sírját

    Meghatottan álltunk meg a múltban, tisztelettel adóztunk Kiss Ernő emlékének, és koszorút helyeztünk el a befalazott sírjánál.
A kriptából feljőve a templomban elénekeltük a magyar himnuszt. A templomot kívülről már rendbe hozták, de belsejének felújítása még folyamatban van.
Vera elmondta, hogy már készülődnek az 1849.október 6.-i szomorú eseménynek a megemlékezésére. Eleméren kevés magyar él, de ilyenkor sokan összegyűlnek a környékről, és a távolabbi településekről is az emlékezők, az érdeklődők. Misét, istentiszteletet tartanak az aradi vértanúk emlékére. Így Elemér az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik emlékhelye lett.

A bánsági Eleméren tett látogatásunk kapcsán most felidézem Kiss Ernő életét:

A Kiss család kastélya Eleméren, 1936-ban lebontották

  1799-ben született Temesváron dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi családban. Nagyapja, Kiss Izsák Erdélyben a kincstárnak tett szolgálatai jutalmául a császártól 1782-ben a maga és örökösei számára két torontáli uradalmat kapott, amit csak halála után 1807-ben vehetett birtokba a család.
Édesapját, Eleméri és Ittebei Kiss Ágostont már gyermekkorában elvesztette, ezután anyja, Bogdanovics Anna egy császári tábornokhoz, Leuven Ernőhöz ment feleségül. Kiss Ernő útja nevelőapja révén vezetett aztán a bécsi Theresianumba. Az iskola elvégzése után 1818-ban egy utászezrednél, majd a dzsidásoknál szolgált. 1848-ban már a 2. Hannover huszárezred parancsnokává nevezték ki. Mindig rendkívül bőkezű volt, szívesen adott kölcsönöket a tiszttársainak. Egyik adósa akkori parancsnoka, Haynau altábornagy volt.

Kiss Ernő szobra Nagybecskerek főterén

   Már 1848 tavaszán harcolt a Kikinda vidéki szerb felkelők ellen. Ő aratta az első jelentős magyar győzelmet a szerbeken, miután 1848. szeptember 2-án elfoglalta a felkelők perlaszi táborát. Majd szeptember 29-én a Pákozd melletti csatában megfigyelőként vett részt. Később pedig  jelentős szerepe volt a fegyverszünet megkötésében. 1848. október 12-én vezérőrnaggyá léptették elő, megbízták a bánsági hadtest vezetésével, két hónappal később pedig elsőként altábornagyi kinevezést kapott. Nagyvonalú, gondos parancsnok volt, legénységét kitűnően látta el, hozzájárult élelmezési és felszerelési költségeikhez. 1849 elején a pancsovai veresége (1849. január 2.) után hadtestét Damjanich Jánosnak adta át, és ő maga már nem vett részt a hadműveletekben. A továbbiakban a Debrecenben felállított Országos Főhadparancsnokság elnökeként adminisztratív munkát végzett.
Az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel után, Kiss Ernő is orosz fogságba esett. Paszkievics herceg, más katonai vezetőkhöz hasonlóan őt is átadta a császári hadseregnek. Az altábornagy sorsáról a Haynau által vezetett katonai törvényszék döntött. A törvényszék a „lázadó” tisztet kötél általi halálra ítélte, majd golyó általi kivégzésre „enyhítette” a Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos ítéletéhez hasonlóan.  Kiss Ernőt és három társát hajnali fél hatkor lőtték agyon Aradon, őket még kilenc vértanú tábornok követte a halálba.
A honvédtábornok tetemét a kivégzést követő második napon tisztiszolgája ásta ki, miután megvesztegette az elföldelt holttesteket őrző bakókat, és hamis sírfelirattal temette el az aradi temetőben. Hat évig alig tudta valaki, hogy az egyszerű sírban ki nyugszik.
Innen emelték ki a koporsót, és szállították át Katalinfalvára ( Közép-Bánságban, Nagybecskerektől 20 km-re északkeletre), és a templom kriptájában helyezték el, amely tizenhat évig  volt a nyughelye. Végül földi maradványait átvitték Elemérbe a családi sírboltba. Azóta itt alussza örök álmát az áldozatkész hazafi, a magyar szabadságharc vértanúja.

Kiss Ernő aláírása

   Kiss Ernőnek Horváth Krisztinával kötött házasságából három leánya született, de kivégzésekor már özvegyember volt. Az egyik leányát, Kiss Augusztát a szabadságharc leverése után a temesvári várba zárták, ahol a magyar korona hol- létéről akartak tőle többet megtudni. Miután elengedték még két évig megfigyelés alatt tartották.

 gróf Leiningen-Westerburg Károly  aradi vértanú mellszobra Törökbecsén

   Elemérhez hasonlóan a bánsági Törökbecse is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye, melyet az előző napon kerestünk fel. Itt a római katolikus parókia udvarán áll gróf Leiningen-Westerburg Károly, aradi vértanú mellszobra, ugyanis a gróf egy ideig Törökbecsén élt, mivel a felesége Sisányi Aliz idevalósi volt.

A Pannónia szobor megkoszorúzása Törökbecsén

   A város temetőjében pedig leróttuk tiszteletünket a Hungária szobornál, Horvay János szobrász alkotásánál (1903), melyet 1848-ban a város védelmében elesett nemzetőrök és honvédek hamvai fölé emeltek. Mindkét szobornál elhelyeztük a megemlékezés, a kegyelet koszorúját.

   Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat,a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6.-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Áldott legyen a nevük, de az egyszerű honvéd katonáké is, akik a magyar szabadságért, a magyar nemzet függetlenségéért haltak meg. Az aradi vértanúk és a 48-as hősök a hazaszeretet étoszává alakultak bennünk, és örökre bekerültek a nemzeti emlékezet panteonjába.

 Felhasznált irodalom:
1. Aradi vértanúk albuma. Szerk. Varga Ottó. Bp. 1890
2. Wikipédia, szabad enciklópédia adatai az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, Kiss Ernőről és Elemérről.

Bellágh Rózsa
Budapest, OSZK                                                                                                                                         VISSZA

Linkek:
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Aradi vértanuk (Wikipedia)
Aradi vértanuk (szerk.Katona Tamás 2001) e-book OSZK
Az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja – Nemzeti gyásznap

Kiss Ernő honvéd tábornok születésnapjára
VMSZ: Elemér: Megemlékezés Kiss Ernő honvédtábornok örök nyugvóhelyénél
A szabadságharc örmény hősei

A bejegyzés kategóriája: Al Duna 2012, Fórum-hozzászólások, Rólunk, Rólunk írták, Szakmai utak, Vajdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

10 hozzászólás a(z) Kiss Ernő honvéd tábornok sírjánál Eleméren bejegyzéshez

  1. Kiss Janos Magyar Nemzetor ornagy ( Philadelphiabol ) szerint:

    Mint ormeny szarmozasu es Kiss Erno aradi vertanunak az Uk, uk, uk, unoka ocse nagyon meghatva maratam mikor veletlenul tanaltam a fenti honlapot. Evek ota majnem minden evben oktober, 6.-an koszoruzunk Elemren a felesegemel Kiss Cornelia-val fohadnagyal. Sajnos egesegu miat eben az evben nem leszunk jelen.
    Tisztelettel,
    Kiss Jano ornagy

    • Tolnai György szerint:

      Tisztelt Kiss János őrnagy úr!

      Nagy örömmel olvastuk sorait. Megtiszteltetés számunkra, hogy az általunk nagyra becsült 1848-as hős tábornok leszármazottjával éppen a mi honlapunk olvasása kapcsán kapcsán ismerkedhettünk meg.
      Reméljük a Jó Isten további jó egészséget ad önnek és kedves feleségének. Továbbá bízunk abban is, hogy a kapcsolatot így írásban tartani tudjuk. Talán még az is megadatik, hogy egyszer Eleméren találkozhassunk.
      Gondolunk arra is, hogy ha Önnek például a korábbi koszorúzásokról, vagy más családi eseményről fényképei, írásai vannak, azokat megküldve mi szívesen csatoljuk a honlapunkhoz.

      Tisztelettel köszönti:

      Nagy Zoltán és Tolnai György
      elnök a honlap szerkesztője

  2. Kiss Janos szerint:

    Tusztelt Nagy Zoltan Ur es Tolnai Gyorgy Urnak reszere!
    Nagyon sajnalom hogy a beteseg mijat nem vetem eszre a 2013 junius 16-an a bejegyzeshuket. Az utoso hoza szolasomnak a Magyar Nemzetorseg alezredesnek emeltek a rangomat, igen-is nagyon szeretnenk “Onokel” tanalkozni a Kiss Erno altabornagy nyughejen tanalkozni Elemeren Serbiaban. Mivel utojara 2012-oktober -6-an koszoruztunk es a betegseg mijat nem volt alkalunk jelen leni , bizunk aban hogy eben az evben eltudunk meni es tanalkozni fogunk. Remelunk hogy erol az utrol Email-ben is tudunk kapcsolatot veni.
    Tisztelettel koszonti Onoket,
    Kiss Janos alezredes
    Kiss Cornelia szazodos

    • Nagy Zoltán szerint:

      Tisztelt Kiss János alezredes úr!

      Elsőként is örömmel gratulálunk az alezredesi rangjához. További nagyon jó egészséget kívánunk Önnek.
      Reméljük, hogy amint egészsége megengedi utazását, előre egyeztetett időpontban személyesen is találkozhatunk. Örömmel vennénk, ha Budapesten is találkozhatnánk. Ennek érdekében személyes levélben is felvesszük a kapcsolatot Önnel.
      További jó egészségben való munkálkodást kívánunk Önnek. A viszontlátás reményében

      Tisztelettel:
      Nagy Zoltán és Tolnai György

  3. Kiss Janos szerint:

    A fenti hozzaszolasomnak szeretnem hoza teni hogy ugy “En” Kiss Janos Vitez-Lovag vagyok es a Kiss Cornelia felesegem szinten Vitez-Lovag ( Bocsanat a megjegyzesnek)

    • Nagy Zoltán szerint:

      Tisztelt Kiss János alezredes úr!

      Örömmel vennénk, ha küldene egy fényképet Önről és kedves feleségéről, amit itt a lapunkon közzétehetnénk.

      Előre is köszönettel:
      Nagy Zoltán és Tolnai György

    • Mezőhegyi Gergő szerint:

      Kedves János,

      Felmenőim egyike ittebei Kis Matildot (szül. 1907), ifj. Kiss János (szül. 1871) lányát vette feleségül. Id. Kis Jánosról tudható, hogy Magyarittebén született. Esetleg innen származnak felmenői is?

      Üdvözlettel,
      Dr. Mezőhegyi Gergő

  4. Kiss Tibor szerint:

    Az én családom is a Kiss família sarja.
    A nagyszülőket (id. Kiss Tibor) 1920 ban kitelepítették. (Trianon után.)
    Egy évig Gyulán a vasút állomáson egy egész szerelvény kitelepített volt elszállásolva.
    (marha vagonban lakott a család egy évig.) más kitaszítottal együtt.
    1921 az akkori kormány részéről kapott támogatás jóvoltából lakáshoz jutott a család a Vekerle telepen.

    Üdvözlettel, ifj. Kiss Tibor

  5. Királyné Bernadett szerint:

    Kiss Ernő honvéd tábornok tisztiszolgája az ükapám Lendvai Mihály volt. Dédszüleim, nagyszüleim sokat meséltek erről.

Hozzászólás a(z) Kiss Janos Magyar Nemzetor ornagy ( Philadelphiabol ) bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*