2007. november 29. Magyar Telekom Infotéka
Jól jött, hogy a novemberi műhelybeszélgetés résztvevőinek többsége korábbról már ismerte a Magyar Telekom Infotékáját, mert a könyvtár bemutatására alig maradt időnk – főleg a szerzői jogok kezelésével kapcsolatos beszélgetésnek nem akaródzott véget érnie.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szerzői jogi problémák a vállalati könyvtárak esetében általában nem a szerzőkkel, hanem szinte kizárólag a jogtulajdonosokkal (könyvkiadókkal, lapkiadókkal, adatbázis forgalmazókkal) kapcsolatban lépnek fel. A kiadók sokszor eléggé egyénien értelmezik a szerzői jogi törvényt, és évről-évre újabb és újabb hozzáférési megszorításokkal, emellett pl. az adatbázisok esetében szinte korlátlan áremelésekkel lépnek fel. Ez a vállalati könyvtárak fenntartóit jelentősen sújtja, hiszen esetükben legalábbis megkérdőjelezhető a törvény szinte minden fejezetében olvasható elvárás, hogy a könyvtár csak akkor és csak „belső intézményi célra a célnak megfelelő módon és mértékben készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja”. A belső intraneteken, tudásportálokon való megjelenítés esetében annyiban biztató a helyzet, hogy a törvény megengedi ezt zárt hálózatokon belül, adott célokkal, de erre is vonatkozik az idézett korlátozó megállapítás.
Amberg Eszter, a Könyvtári Intézet munkatársa értő magyarázatokkal ismertette velünk a törvény idevágó paragrafusait, aminek alapján sajnos, csak azt állapíthattuk meg, hogy kevés lehetőségünk van érdekeink érvényesítésére – zúgolódhatunk tehát, de a törvény nem a felhasználókat, hanem a jogtulajdonosokat védi.
Másik témánk ismét a vállalati könyvtárak és könyvtárosok elnevezése körüli sokszínűség volt, amiről már az első műhelybeszélgetés során is beszéltünk. A téma megtárgyalásában segítségünkre volt a Könyvtári Intézet másik munkatársa, Fehér Miklós. A résztvevők elmondása alapján rendkívül változatos a kép nemcsak a könyvtárak (szakkönyvtárak, műszaki könyvtárak, információs központok, dokumentációs központok stb.) és a könyvtárosok (könyvtár informatikusok, informatikus könyvtárosok, információs könyvtárosok, információmenedzserek, információkutatók, dokumentátorok, szakinformátorok stb.) elnevezése terén, hanem abban is, hogy a vállalaton belül mely szervezethez tartozik a könyvtári tevékenység (jogi igazgatóság, oktatási terület, stratégia, EF, dokumentációs központ stb.). Nem volt célunk, hogy a témának végére járjunk, de megállapíthattuk, hogy nagyon is érdekel bennünket ez a kérdéskör, és továbbra is napirenden tartjuk.
A következő Műhelybeszélgetést 2008. májusára tervezzük, amikor a Magyar Posta Könyvtára lát majd minket vendégül az addigra átadott új, óbudai központi épületben. Ez alkalommal terveink szerint a könyvtár szolgáltatásainak intranetes megjelenítési lehetőségeiről fogunk beszélgetni.
Kóródy Judit