A könyvtárostanárok munkáját segítő módszertani kiadványsorozat 12. kötete 2022-ben jelent meg a Könyvtárostanárok Egyesületének 25. évfordulóját ünnepelve. A könyv Dömsödy Andrea szerkesztésében jelenhetett meg, aki az előszóban kiemeli a kötet célját: új és megújuló iskolai könyvtári terek bemutatását, tervezésének, átalakításának segítését. A témában kevés szakirodalom látott napvilágot, és a könyvtárépítészet a könyvtárosok képzésében is elenyésző helyet kap, így ez a kötet az újszerű megközelítése mellett valódi segítséget jelent a pályán lévő gyakorló könyvtárosoknak. A könyv megértését segítik a Könyvtárostanárok Egyesülete weboldalán található könyvbemutató videók, valamint a lapozgatható “A mi könyvtárunk: A Boldog Brenner János Általános Iskola és Gimnázium könyvtára” című virtuális képeskönyv, ami kifejezetten segíti az iskola könyvtárának elképzelését.

A kötet szerzői Dömsödy Andrea könyvtáros, Treszkai Anett építész, Iványiné Nagy Kinga könyvtárostanár, Németh Szilvia könyvtárostanár és Pataki Marianna könyvtárostanár.

Motiváló alkotási folyamat

Több kötetet is tanulmányoztam már a Kis KTE könyvek közül, és könyvtárostanárként bátran ajánlom őket minden könyvtárostanárnak. A 12. kötetnek teljes bizalmat szavaztam már akkor, amikor megrendeltem, hiszen tudtam, hogy gondosan válogatott, minőségi írásokkal fogok találkozni. A sejtésem beigazolódott, egy komplex, szakmai szerkesztésen átesett szakirodalmat kaptam, és célom megismertetni a kötet erősségeit, sajátosságait az olvasókkal. A kötet felépítése a következő:

• Az iskolai könyvtár építészetének hazai szakirodalma
• Az iskolai könyvtár terei – elhelyezés, térkialakítás, berendezés
• Az iskolai könyvtári terek – pedagógiai nézőpont
• A könyvtári tér szerepe a XXI. századi iskolában, tanulásban
• A könyvtár(át)építés folyamata a könyvtárostanár szemszögéből
• Egy új iskolai könyvtár kialakításának rejtelmei
• Egy modern pedagógiai szemléletű iskola könyvtárának költözésének és kialakításának tapasztalatai
• Egy majdnem futurisztikus könyvtár – „csak” egy jó koncepció kell
• A közösségi tervezés könyvtári gyakorlatáról

Az iskolai könyvtári terek felépítésével kapcsolatos irodalmak összeállítása jól felépített struktúrát követ, listázza a hazai forrásokat, és ezzel is mutatja, mennyire szükség van a téma tárgyalására a szakirodalomban. Mielőtt a könyv olvasásába belekezd az olvasó, egy rövid, de annál hasznosabb résszel találkozik: a kötet használatára vonatkozó segítő kérdések, átgondolandó szempontok (7-8. p.).

Az iskolai könyvtár terei – elhelyezés, térkialakítás, berendezés

A könyv mindenekelőtt olyan alapkérdéseket tisztáz, hogy mi az iskolai könyvtár, milyen fő funkciói vannak, és mitől más a többi könyvtártípustól. Különféle definíciók összehasonlításával is találkozhatunk, amelyek segítenek komplex képet kialakítani az iskolai könyvtárakról. A hangsúly a könyvtárak pedagógiai vonatkozásain van, kiemeli az iskolai könyvtárak épületével kapcsolatos elvárásokat. Megfigyelhető a 15. oldalon elhelyezett 1. ábra alapján, hogy az iskolaépítészet és a könyvtárépítészet kiegészítik egymást funkciójukat tekintve.

A könyvben tíz kulcsfontosságú szempont szerepel a könyvtárak tervezéséhez, amelyek figyelembevétele elengedhetetlen. Az iskolai könyvtárak szerepe különösen hangsúlyos az oktatásban és a 21. századi chartában tizenegy pont részletezi ennek fontosságát. Külön érdekesség, hogy a könyvtári terek nemcsak a szellemi, hanem a testi-lelki jólétre is hatnak. A barátságos környezet motiválja a diákokat a tanulásra és az élethosszig tartó tanulási szokások kialakítására. A könyvben a hazai könyvtárépítési szabályok és elhelyezési lehetőségek is részletesen bemutatásra kerülnek.

Számomra nagyon elgondolkodtató volt az a meglátás, hogy a könyvtár intézmény az intézményben, ennek a tézisnek az igazolása végigvonul a köteten. Le sem lehetne tagadni, hogy a XXI. századi könyvtári terekről beszélünk, hiszen olyan modern könyvtári terek is említésre kerülnek, mint a wow tér.

Az iskolai könyvtári terek – pedagógiai nézőpont

Ez a fejezet a pedagógiai paradigmákat veszi nagyító alá általában, és meghatározza az iskolai könyvtárak szerepét egyes irányzatokban, mint például a Freinet-iskola vagy a Jenaplan-iskola. A könyvtárostanárok számos kihívással szembesülnek munkájuk során, de a könyv ezekre is kínál megoldást. Milyen könyvtári tér segíti a legjobban a differenciálást, az önszabályozó tanulást vagy a generációk közötti párbeszédet? A kötetben részletes választ kapunk a felmerülő problémákra. A modern iskola jegyében a digitális műveltség, a fenntartható fejlődés és a demokráciára nevelés üde színfoltjai a felvetett kihívásoknak. A könyvtári órák tartásához ideális forrásalapú tanulási módszer is sajátos teret igényel, ahol számos szempontnak meg kell feleltetni a könyvtári teret. Ugyanígy a problémamegoldó tanulás és a projektmódszer alkalmazása megköveteli a tér rugalmasságát, a hozzáférhetőséget. A fejezet szerzője felkészíti a könyvtárostanárokat a felmerülő kérdések megválaszolására és a sikeres tanórák és az azokhoz szükséges könyvtári terek átgondolására, tudatos alakítására.

A könyvtári tér szerepe a XXI. századi iskolában, tanulásban

A XXI. századi iskolai könyvtár feladata már nem merül ki egy könyvtár hagyományos funkciójában. Ez a fejezet egy reális képet ad a magyar iskolai könyvtárak helyzetéről, az elmaradásokról a jogszabályokhoz képest, és a digitalizáció által megjelent változásokról. A pedagógiai paradigmák alapján vizsgált könyvtári terek lehetőségeit ábraként látjuk magunk előtt, ami segíti a közérthetőséget. Tekintve, hogy a szerző építész, az építészeti megoldások elmaradhatatlan pluszt adnak hozzá a tartalomhoz. Nagyon tetszett, hogy konkrét iskolákon keresztül elemzi a szerző a belsőépítészeti megvalósításokat kiemelve azok negatív és pozitív elemeit is. Külön öröm volt olvasni, hogy nem csak külföldi, de magyar könyvtárról is készült esettanulmány.

A könyvtár(át)építés folyamata a könyvtárostanár szemszögéből

Olvasás közben felmerült bennem a kérdés, hogy kinek a feladata az iskolai könyvtár terének megtervezése és kialakítása? Egyértelműen nagy szerepe van a könyvtárostanárnak, de a feladatok nem kizárólag rá hárulnak, az építész, a vezetőség, a tantestület, a felhasználók, a diákok, a szülők, a hatóságok, a fenntartó és a könyvtári szakértők közös munkája, hogy egy jól működő iskolai könyvtár létrejöhessen, ezt hivatott alátámasztani és megerősíteni ez a fejezet is. A tervezési folyamat konkrét állomásait is felsorakoztatja a szerző kezdve a használók tájékoztatásától a szakmai bemutatásig, ami rengeteg segítség lehet a folyamatban érintett személyeknek. A könyvtár költöztetése során is kész listát kapunk az elvégzendő feladatokról, hogy a költözés gördülékenyen folyhasson.

Egy új iskolai könyvtár kialakításának rejtelmei

A könyvtári tér alakulását egy konkrét példán keresztül láthatjuk ebben a részben. Az említett katolikus fenntartású, ökumenikus igazgatású általános iskola keresztény nevelési elvek megvalósítására törekszik. Végigtekinthetjük az iskola főbb történeti állomásait és a hatalmas változásokon keresztülment régi és új könyvtár összehasonlítását. Bár csak olvasunk a felújított könyvtárról, de szinte látjuk magunk előtt az előrelépést és a fejlődést. Kérdésként felmerül bennem, hogy az új könyvtár hogyan járul hozzá a keresztény nevelési célok eléréséhez, ugyanis inkább egy vallásilag semleges szemlélettel követhetjük végig a könyvtár fejlődését, azt viszont kellő részletességgel. A mesesarok kialakítását kreatív, felemelő újdonságnak tartom.

Egy modern pedagógiai szemléletű iskola könyvtárának költözésének és kialakításának tapasztalatai

Az előző fejezethez hasonlóan itt is egy konkrét iskola példáját látjuk, itt azonban a könyvtár költöztetésének folyamatába láthatunk bele. A teendők és a költözés tevékenysége mellett megismerhetjük az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulásszervezését, a könyvtár sajátosságait, emellett kapunk egy SWOT-analízist is a kezdeti helyzetről. Statisztikai adatok és igényfelmérés alapján bemutatásra kerülnek a költözés okai és a diákok igényei a könyvtárra vonatkozóan. A régi és új könyvtár összehasonlítása itt is megtörténik, és a változás itt is magáért beszél.

Egy majdnem futurisztikus könyvtár – „csak” egy jó koncepció kell

A modern könyvtár megvalósulása sok helyen elmarad különféle kifogások és hiányok miatt. A legnagyobb gondot az alacsony költségvetés jelenti. Ez az esettanulmány feltárja, hogyan lehet gazdaságosan, motiváltan, szinte nulla forintból belefogni a változtatásokba. A fejezet kiemeli, hogy milyen fontos inspirálódni, mi a szerepe a Wow elemnek egy könyvtárban, és hogyan lehet átvezetni egy „poros” könyvtárat a XXI. századba, mindezt megfizethető áron.

A közösségi tervezés könyvtári gyakorlatáról

A részvételi tervezés során a felhasználók is bevonásra kerülnek. Ennek fontosságáról és módszereiről értesülhetünk ebből a fejezetből. Az igényfelméréstől a berendezésen át a megvalósításig a könyvtárak kialakítása nem egy ember kezében összpontosul, hanem egy közösség összefogásából áll. Segíthet ebben az iskola közösségének szervezett workshop, amit a szerző szemléltet is korábban megvalósított projektekkel, és rendszerint levonja a műhelyek tanulságait.

Kiknek ajánlom a könyvet?

A kötet egészére elmondható, hogy hangsúlyozza az összefogást az iskolai könyvtári tér kialakítása során, és nem elégszik meg a könyvtár hagyományos funkciójával. Nívós külföldi és magyar példákon keresztül látjuk, mennyire fontos az iskolai könyvtár flexibilitása, gyerek- és pedagógusközpontúsága, valamint a lépéstartás a digitális kor hozadékával és a könyvtári tér sokszínűségével. Ajánlom a kötetet azoknak, akik modern, lelkesítő könyvtári környezetben szeretnék végezni könyvtárostanári munkájukat.

A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A Könyvtárostanárok Egyesületének minden kapható kiadványát forgalmazza a KELLO.

A kötet ismertetése olvasható a kiadó honlapján: Dömsödy Andrea (szerk.): XXI. századi iskolai könyvtári terek. (Kis KTE könyvek, 12.) Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2022. 228 p.

 

Aux Eliza magyartanár – könyvtárostanár,

PhD hallgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola