A Jogi szekció programja idén a szponzori előadással kezdődött, majd egy előadást és egy kerekasztal-beszélgetést láthattak az érdeklődők.

Sípos István, a Softlink ügyvezetőjének szponzori bemutatkozásában a cég által forgalmazott Liberty újgenerációs könyvtári platform legújabb szolgáltatásairól beszélt, kiemelve az időszaki kiadványok mesterséges intelligencia által támogatott érkeztetését.

Csősz Gergelyvitaindító előadása amellett, hogy nagyon inspiráló és rendkívül élvezetes stílusú volt, vidám, magával ragadó diáival tartalmas bemutatása volt a témának. Az MI és a szerzőség, a gépek tanítása, az output generálás, a promptolás mind szóba kerültek. A szerzői művek kapcsán nemcsak az irodalmi alkotások, hanem a képek, festmények kérdésköre és problematikája is előkerült. Előadását gazdagon illusztrálta jogesetekkel.

A bevezető előadás után egy kerekasztal-beszélgetés következett. Tagjai az előadó dr. Csősz Gergely mellett dr. Aczél-Partos Adrienn, a PPKE JÁK könyvtárának vezetője, informatikai szakjogász, Dr. Mezei Péter, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének munkatársa, intézetvezető-helyettes egyetemi tanár, az SZTE Doktori Intézetének igazgatója, Dr. Tószegi Zsuzsanna, címzetes egyetemi docens voltak. Moderátorként Takács Dániel, az ELTE ÁJK könyvtárának vezetője irányította a beszélgetést. A résztvevő jogászok és könyvtárosok a szerzői jog és a mesterséges intelligencia problematikáját járták körbe a rendkívül élvezetes és magával ragadó beszélgetésben.

Néhány érdekes kérdés és felvetés a teljesség igénye és válaszok nélkül.

1. Engedélyköteles-e a szerzői jogi védettséggel rendelkező művek feltöltése a nagy nyelvi modellekbe?
2. A szerzői jog megsértésének számít-e, ha egy könyvtáros egy szerzői jogi szempontból védett művet feltölt a ChatGPT-be, hogy aztán abból egy absztraktot készítsen belőle például egy oktató számára?
3. Lehet-e szerző a ChatGPT? (A WorldCat például tartalmaz olyan bibliográfiai tételt, aminek a szerzője az MI.)
4. Ne beszéljünk plágiumról a szerzői jog esetében, mert az nem szerzői jogi kategória. Nem is szerepel ez a kifejezés a törvényben. A megnevezés bitorlás, aminek pontos és következetes szabályozására lenne szükség, és nemcsak az MI vonatkozásában.
5. A jogászok szerint a kisebb nyelvi modelleknek van jövőjük, amelyek személyi asszisztenciára alkalmasak. Ezeknek a szabályozása is könnyebb. Ilyen szempontból például a könyvtári feldolgozó munkához is érdemes lehetne nyelvi modellt építeni.

A beszélgetés olykor izzasztó (minden értelemben), olykor vicces, és sokszor nagyon elgondolkodtató volt. Néhány választ is kaptunk, de a következtetés az lehet, hogy foglalkoznunk kell az MI-vel, mert ahogy dr. Csősz Gergely is mondta, ez már nemcsak egy érdekesség az életünkben, hanem annak szerves része, és a jövőnk meghatározója lesz. Továbbá nagyon fontos, hogy felelősségteljesen és jogszerűen tudjuk majd használni.

Kardos Helga, PPKE JÁK Könyvtár