Bevezetés

Hankó Balázs kultúráért felelős miniszter még 2024. október 4-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai partnerségével elindítja a Könyvtári Kihívást, amelynek középpontjában az olvasás-népszerűsítés és a könyvtárhasználat innovatív ösztönzése áll. A pályázat célja, hogy a könyvtárak innovatív módszerekkel népszerűsítsék az olvasást, növeljék látogatószámukat és a kölcsönzések számát az anyaországban és a Kárpát-medence magyarok által lakott területein. A Könyvtári Kihívás fókuszál a könyvtárak közösségi szerepére és az intézmények saját múltbéli teljesítményéhez viszonyítva méri a fejlődésüket. Kiemelt célcsoportjai a gyermekek és a fiatalok, valamint az anyaországon kívüli, Kárpát-medencei magyarok. A nagy sikerű első forduló OSZK-ban megrendezett, ünnepélyes díjátadóján a kultúráért felelős miniszter 2025. november 3-án meghirdette a Könyvtári Kihívás folytatását, az újabb hat hónapon át tartó verseny során a könyvtáraknak lehetősége nyílik arra, hogy új megközelítésekkel, programokkal és szolgáltatásokkal érjék el közönségüket. A kihívás végén ismét több szempont szerint díjazzák azokat az intézményeket, amelyek a legnagyobb látogatószám-, kölcsönzési és olvasói közönségnövekedést érték el. A pályázat előkészítését és lebonyolítását az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársai végzik.

A második forduló

A 2025-ben meghirdetett verseny, a korábbihoz hasonlóan, az aktuális versenyidőszak és az előző év hasonló időszakának hathavi statisztikai adatai összehasonlítására támaszkodik négy mutató: a legnagyobb regisztrált olvasószám-növekedés, a legnagyobb kölcsönzésnövekedés, a könyvtári programok legnagyobb látogatószám-növekedése és a legnagyobb gyermekolvasószám-növekedés tekintetében. A vármegyei hatókörű városi könyvtárak esetében a növekedési mutatók mellett a hatókörükbe tartozó könyvtáraknak nyújtott mentorálási szerepet is hangsúlyozni kell.

A pályázatban ismét három külön kategória is meghirdetésre került: a legjobb digitálisszolgáltatás-népszerűsítés, a legkreatívabb olvasás-népszerűsítő kampány és a magyarul olvasó Kárpát-medencéért program. Újdonság, hogy az utóbbi külön kategóriában a Kárpát-medencei magyar nyelvű lakosságot kiszolgáló határon túli városi, megyei, regionális hatókörű települési könyvtárak is indulhatnak.

A verseny tétje rendkívül magas, az alapkategóriák első három helyezettjei 10, 5 és 3 millió forintot, a három kiválósági külön kategória nyertesei pedig 5, 5 és 10 millió forintot nyerhetnek a könyvtáruknak. A megmérettetés presztízsét és a könyvtárak szakmai elköteleződését az is jól mutatja, hogy a pályázók 40 százaléka újraindult a második fordulóban.

Az első forduló tapasztalatai és eredményei

A Könyvtári Kihívás első fordulójára összesen 370 könyvtár jelentkezett, ami a teljes nyilvános könyvtári rendszer közel 10 százaléka. Különösen nagy volt az érdeklődés a KSZR-könyvtárak körében, az összes jelentkező 58 százaléka könyvtári szolgáltatóhelyek közül került ki. Közel azonos arányban (17 százalék és 18 százalék) vettek részt a 10 000 fő alatti és a 10 000 fő feletti könyvtárak a kihívásban. A vármegyei hatókörű városi könyvtárak és a fővárosi könyvtárak kategóriában a 19 vármegyei könyvtárból csak két könyvtár nem indult (Pest és Fejér vármegye), illetve két, fővárosban működő könyvtár (Kelenvölgyi Könyvtár és Óbudai Platán Könyvtár) vett részt. A 370 pályázó könyvtár által lefedett települések lakosságszáma – a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának adatai szerint – 5 135 501 fő.

Számomra a Könyvtári Kihívás legnagyobb értéke, hogy nem „egy kaptafára” mérte a könyvtárakat, hanem minden intézményt a saját korábbi teljesítményéhez viszonyította. Úgy gondolom, ez az egyszerűnek tűnő, mégis nagyon fontos szemlélet valódi esélyegyenlőséget teremtett: egy kisebb települési könyvtár ugyanúgy sikertörténetet írhatott, mint egy nagyvárosi intézmény, ha képes volt megmozgatni a saját közösségét. Különösen inspirálónak éreztem azt is, hogy a Könyvtári Kihívás nem szűkült le puszta statisztikákra, hanem az olvasók számától a kölcsönzéseken és programokon át egészen a kreatív, helyben kitalált olvasás-népszerűsítő megoldásokig komplexen gondolkodott – vagyis pontosan azt a sokszínű, közösségközpontú könyvtári működést jutalmazta, amelyben ma valóban hiszünk. A verseny keretében megvalósult országjárásban jómagam is részt vettem, több városba is ellátogathattam, például az ország első városába, Esztergomba, a színek városába, Kazincbarcikára és a szatmári Mátészalkára is. A személyes találkozások kézzelfoghatóvá tették számomra mindazt, amiről a Könyvtári Kihívás szakmai célként beszél, azt, hogy a könyvtárosok nagyon különböző környezetben, mégis hasonló elhivatottsággal dolgoznak. Jó volt személyesen megtapasztalni, hogy az olvasás iránti lelkesedésnek és a helyi kreativitásnak mindenhol megvan a maga saját hangja, és éppen ettől működik igazán ez a kezdeményezés. A legmeghatározóbb élmény a Nyírség szívében, Napkoron ért, ahol Széles-Preg Erika a Napkor Könyvtár, Információs és Közösségi Hely könyvtárosa mutatta meg, mit jelent a mindennapokban a könyvtár valódi közösségi jelenléte. Az ott tapasztalt elhivatottság és személyes kapcsolat az olvasókkal számomra többet mondott bármilyen statisztikánál és hivatalos beszámolónál.

A versenyben részt vevő könyvtárak jógyakorlatait folyamatosan töltjük fel a Könyvtári Intézet Jógyakorlat-gyűjteményébe, amivel azt szeretnénk elősegíteni, hogy a könyvtárak bemutathassák gazdag innovációs tevékenységüket és folyamatosan inspirálhassák egymást fejlesztéseikkel. A Könyvtári Kihívás első fordulójáról és az OSZK országjárásáról a Háromká 3. évfolyam 1–2. számában lehet bővebben olvasni, továbbá a magazin 3. évfolyamának 6. számában interjút közlünk a Könyvtári Kihívás két kategóriájában is díjat nyert kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójával, Bujdosóné dr. Dani Erzsébettel, akivel arról beszélgettünk, hogy mi lehetett a siker titka, illetve arról, hogy milyen hosszabb távú hatásai lehetnek a kihívásban való részvételnek.

Dr. Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója