2024. november 20-án az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárban került sor a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár bemutatására. Az eseményt abból az alkalomból rendezték meg, hogy a 2017 óta gyarapodó szakkönyvtári adatbázisban mára több mint 1500 dokumentum mintegy 300.000 oldala lelhető fel.
A megjelenteket Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Bakon Gábor, a Wagner Károly Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte.
A köszöntők után Dr. Sárvári János, a Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár könyvtárosa tartotta meg A digitalizálás korábbi eredményei az Országos Erdészeti Egyesületnél és a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár bemutatása című előadását. A könyvtár vezetője először az OEE történetéről beszélt. 1851-ben jött létre az Ungarischer Fortsverein, majd 1866. december 9-én annak jogutódja, az Országos Erdészeti Egyesület. Már az Ungarischer Forstverein 2.500 kötetes könyvtárral rendelkezett. Az egyesületet és annak könyvtárát Bedő Albert költöztette Pozsonyból Pestre 1866-ban. Az Országos Erdészeti Egyesület egyik célja az önálló magyar erdészeti szaknyelv kialakítása volt. Ez a Divald Adolf és Wagner Károly által szerkesztett Magyar-német, német-magyar erdészeti műszótár (1868) megjelentetésével sikerült is. Az OEE a dualizmus idején olyan erős szakmai szervezet volt, hogy 1886-ban, a mai Alkotmány utcában székházat tudott építeni mindenféle állami támogatás nélkül, csak a tagság adományaiból. Ide került a könyvtár is, melyet 16 könyvszekrényben helyeztek el. Ezek közül 8 élte túl a 20. század viharjait és ezek máig megtalálhatók a Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárban.
Az OEE 1914-ig töretlenül fejlődött. A trianoni békeszerződéssel Magyarország elvesztette erdei 87%-t! Az új határok között egymillió hektár erdő maradt. Trianon után a megmaradt országterületen újraerdősítés kezdődött, melynek köszönhetően mára erdeink területe kétmillió háromszázezer hektárra nőtt. Ehhez a szakértelmet az OEE-be tömörült erdészek adták. 1948-ban az OEE-t államosították, székházát elveszítette. A következő négy évtizedben az Egyesület 8 alkalommal költözött, de a könyvtár megmaradt. Jelenlegi helyén 2000 óta található.
Dr. Sárvári János
A könyvtár állományának digitalizálása 2007-ben kezdődött. Elsőként az 1862 óta működő Erdészeti Lapok 120.000 oldalának digitalizálása történt meg. Ezt követte az 1965 és 2015 között megjelent Erdészettörténeti Közlemények több mint 90 kötete. Mindkét kiadvány megtalálható az EPA-ban. 2017 óta minden évben az Agrárminisztériumnál pályáznak digitalizálásra. A kapott összegből évente mintegy 150 könyvet tudnak digitalizálni. A könyveket Sárvári János választja ki a huszonkétezer kötetes könyvtárból. Olyan neves erdész szerzők művei kerültek eddig digitalizálásra, mint Bedő Albert, Fekete Lajos, Kaán Károly és Vadas Jenő. Digitalizálásra került az Erdészeti Zsebnaptár is. A digitalizált könyvek és egyéb dokumentumok 20 szakterületre vannak besorolva. A digitalizálás során ügyelnek a szerzői jog tiszteletben tartására.
A következő előadó Lomniczi Gergely (Indigo Communications Kft.) volt, aki A digitalizálás eredményeinek megjelenése a közösségi médiában című előadásában a különféle közösségi média platformokról (Facebook, Instagram, Youtube, TikTok), azok használóiról, életkori megoszlásukról – minél fiatalabb a felhasználó, annál intenzívebb az Instagram és TikTok használat – beszélt, majd az OEE 2024 tavaszi Facebook kampányát ismertette. Azért a Facebookon folytatták a kampányt, mert a magyar lakosság legnagyobb része ezt a közösségi platformot használja. 2024 áprilisában egy tíz posztból álló sorozatot indítottak a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár megismertetésére. Háromnaponta jelentek meg új posztok a Facebookon, melyek 19.900 embert értek el és 500 reakciót szültek.
Azt követően Sándor Ákosnak, a KEBIT Bt. ügyvezetőjének előadását hallgathattuk meg a digitalizálás folyamatáról, az adatbázisba rendezésről és az adatbázis működéséről. A digitalizálás során 400 Dpi felbontással szkennelik a kiadványokat, melyekből kétrétegű pdf készül. A szkennelés helyben, a könyvtárban folyik. A pdf-eket adják át a KEBIT Bt.-nek metaadatolásra, adatbázisba feltöltésre. A metaadatok: szerző, cím, kiadó, kiadási év, szakterületi besorolás. 20 szakterületbe sorolták a könyveket állattantól, általános erdészeten – ez a legnagyobb terjedelmű szakterület – át a vadászat, vadgazdálkodásig. Repozitórium szoftverként az EPrints szoftvercsomagot használják, relációs adatbázis-kezelővel. A Digitális könyvtár egyes dokumentumainak URL-jei fixek, a Google keresőrobotjai ennek köszönhetően könnyebben megtalálják a linket. Az adatbázisban (http://eprints.edk.oee.hu/) lehetőség van egyszerű keresésre, összetett keresésre és böngészésre. A keresésben dokumentum, cím, szerző, dátum, kulcsszó, folyóirat/kiadvány címe mezőkben lehet keresni. Ki lehet választani a mű típusát (monográfia, jelentés, könyv, folyóirat, egyéb) és a találatokat címre, szerzőre, évre (csökkenő ill. növekvő) lehet rendezni. A böngészés lehetőségei: szerző, címe, szakterület, megjelenési év. Az adatbázis legrégebbi dokumentuma Mária Terézia erdőrendtartása, „A fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról való rendelés (Pozsony, 1770)”, legújabb dokumentuma Heinrich David Wilckens Erdészettan I-II. című könyve, melyet Bartha Dénes adott közre 2014-ben Sopronban.
Sándor Ákos
Végül Kiss Csaba, az OEE Erdészettörténeti szakosztály elnöke tartott előadást A Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár a felhasználó szemével címmel. Az előadó ismertette a digitalizálás előnyeit és hátrányait. A digitalizált mű térben és időben bárhol, bármikor elérhető. Kevésbé van kitéve az elemi csapásoknak, a benne történő kereshetőség gyors, kíméli az eredeti példányt, kisebb helyet foglal el, kisebb az előállítás környezeti terhelése, könnyebb újra kiadni, könnyen bővíthető, platform független. Hátránya, hogy még nem ismerjük a fájlok megmaradásának idejét, nem férünk hozzá, ha nincs internet, esetleg áram, vannak felhasználók, akik számára nehézkesebb a pdf olvasása, mint a könyvé. Végül elmondta azt is, ő mint olvasó hogyan látja a Digitális Szakkönyvtárat. Örömét fejezte ki, hogy az adatbázis létezik, folyamatosan bővül, jól használható. És természetesen annak is örült, hogy nemcsak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet a dokumentumokat forgatni.
Egy az erdészet szempontjából értékes adatbázist ismerhettünk meg a rendezvényen. Remélem, hogy a digitális szakkönyvtár bővítése az évek során tovább folytatódhat.
Horváth Tamás, MMgM, a Mezőgazdasági Szekció elnöke