Milyen a jó képzés? Az, amely rögtön ún. „jégtörést” alkalmaz és rábírja a részvevőket, hogy bár alapvetően nem ismerik egymást, mégis osszák meg pozitív élményeiket, sőt inspirálják egymást, emellett új ötleteket ad nekik, no és szellemileg és módszertanilag is feltölti őket. Egyszóval, jól érzik magukat kikerülve a komfortzónájukból, a megszokott könyvtári, iskolai környezetükből.
Mi ezt az élményt kaptuk az Országos Könyvtári Napok keretében – a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete szervezésében -, 2023. október 3-án Győrben. Péterfi Rita, az OPKM igazgatónője és Goda Beatrix, az OPKM munkatársa vezetésével ismerkedhettünk meg angolul a silent book, németül a Buch ohne Worte, magyarul a szöveg nélküli képkönyvek világával. A résztvevők köre nemzetközivé bővült a szlovákiai Dunaszerdahelyről érkezett könyvtárosokkal. Nemcsak Győrből érkeztek könyvtárosok, pedagógusok, hanem Keszthelyről, Szombathelyről, Székesfehérvárról is.
Péterfi Rita bevezetője a TÁRKI felmérésére alapozva az oktatási egyenlőtlenségek és a Covid hosszú távú hatásait elemezte. Kérdésként merült fel, mit tehet a könyvtár az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében? Feladat a szövegértés, az érzelmi intelligencia, a társas kapcsolatok, a kommunikációs képességek, a médiaműveltség fejlesztése, melyhez összekötő kapocs lehet az irodalom.
Az elméleti bevezetés után arra kerestük a választ, hogy a történetmesélés fejlesztése és a vizuális műveltség milyen kapcsolatban áll az olvasástanulással és az olvasási nehézségek leküzdésével. Goda Beatrix a képkönyvek történetén keresztül vezetett át bennünket a módszertani lehetőségek korlátlan világába. A kép az az eszköz, mely beindítja a fantáziát, beszélgetést generál, ötleket ad, fejleszti az érzelmeinket és a kommunikációs készségeinket. Ez az a világ, mely minden korosztály számára felbecsülhetetlen kincs. A képkönyv nem képeskönyv, nem képregény. Különbözik tőlük, hiszen a történet teljes egészében a képek segítéségével születik meg. Előbb Németalföldön, majd silent book néven az USA-ban jelent meg először. A résztvevő könyvtárosok és pedagógusok maguk is megtapasztalhatták, hogy a különböző korosztályok számára milyen szöveg nélküli könyvekkel érdemes foglalkozást tervezni. A gyakorlatban az óvodás korosztálytól a felnőttekig egyaránt alkalmazható a silent book, hiszen nemcsak mesemondásra, de új szavak tanításához, vagy a művészeti és az érzelmi nevelésben egyaránt felhasználhatók a „csendes könyvek”. A workshop során pontos módszertani ismereteket kaptunk az egyéni, páros és csoportos foglalkozás tervezéséhez, megvalósításához. (Goda – Péterfi, 2021) A foglalkozás végén kézbe vehettünk magyar és külföldi megjelenésű képkönyveket. A képek történetei, illetve a képek közötti összefüggések felfedezése olyan játékra hívott bennünket, melyet igazán izgalmas kihívásként éltünk meg.
A képzés helyszíne a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Kari Könyvtára volt, mely barátságos környezetével fontos részévé vált a programnak. Köszönönjük az élményt és a sok-sok ötletet!
Magdics Erika könyvtárostanár,
Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete, vezetőségi tag
Források:
- Kolosi Tamás-Szelényi Iván – Tóth István György (szerk.) (2022): Társadalmi riport 2022. In: tarki.hu URL: www.tarkihu/tarsadalmi-riport Utolsó letöltés 2023. 10. 09.)
- Goda Beatrix-Péterfi Rita (szerk.) (2021): Szöveg nélküli képkönyvek: Elmélet és gyakorlat. OH, Budapest URL: https://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=611 (Utolsó letöltés: 2023. 10. 09.)