Párizs a kultúra, a művészetek, a divat “fővárosa”, ahol 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezték meg a 33. Nyári Olimpiai Játékokat. Bár jó pár hónapja kialudt a láng, riportom központi eleme mégis a sport lesz. Sikaláné Sánta Ildikó beszélgetőtársammal a szabadidősport mellett kitérünk az aktív turisztika és az egészséges életmód fontosságára is.

1.Rövid bemutatkozás

Bár 41 éve élek Szegeden, mégis amolyan „gyüttmönt” vagyok, hiszen nem itt születtem, hanem Tiszakécskén, ahol a helyi gimnáziumban érettségiztem. A középiskola utolsó évében azt tudtam pontosan, hogy mivel nem akarok foglalkozni – pl. kémia, fizika. De hogy mivel szeretnék, abban bizonytalan voltam. Végül magyar – könyvtár szakra adtam be a jelentkezési lapomat a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, Nyíregyházára.

A diploma megszerzése után, családi okok miatt (a férjem itt volt egyetemista) költöztem Szegedre. Kezdetben tanári állást kerestem a városban, ám amikor megtudták, hogy könyvtár szakos (is) vagyok, azonnal a Somogyi-könyvtárba irányítottak, mondván, nemsokára költözik a könyvtár az új épületébe, keresik az új munkatársakat.

Így lettem a Somogyi-könyvtár munkatársa 1983-ban.

Férjem középiskolai matematika-fizika-számítástechnika szakos tanárként kezdte pályáját, majd informatikusként folytatta. A családban én vagyok a „kakukktojás”, hiszen mindkét gyermekem – bár szeretnek olvasni, könyvtárba is sokat jártak – reál szakot választott: a fiam közgazdász informatikus, a lányom egészségügyi mérnök.

2. Hogyan lettél a könyvtáros, milyen “mérföldkövek” mentén vezetett utad?

A tiszakécskei községi könyvtárba már általános iskolás koromban beiratkoztam. Szerettem olvasni, a bátyáim indiántörténetein, a nővéreimtől hallott meséken nőttem fel, így vonzott a könyvtár. Középiskolás koromtól rendszeres könyvtárlátogató lettem, ami a könyvek szeretetén túl az akkori két szuper kécskei könyvtárosnak is köszönhető volt.

Az ő lelkesedésük, nyitottságuk, szakmai elkötelezettségük láttán erősödött meg bennem az elhatározás, hogy a magyar nyelv és irodalom mellé a könyvtár szakot választom.

A főiskoláról kikerülve egy patinás, jelentős értékű gyűjteménnyel rendelkező, akkor 100 éves intézményben kezdtem meg a szakmai munkát. Érkezésemkor már javában zajlottak az új épületbe költözés előkészületei, így a tájékoztató könyvtárosi feladatok mellett egy közel 700 ezres állomány költöztetésével együttjáró munkafolyamatokban is részt vehettem. Nem biztos, hogy a cédulakatalógusok összeolvasása volt a világ legizgalmasabb könyvtárosi feladata, de segített gyakorlatot szerezni az állományellenőrzés terén. A könyvek ládákba rakodása, szállításra való előkészítése során pedig alaposan megismerhettem a könyvállományt és rendkívül képzett, segítőkész kollégáktól leshettem el a szakma olyan fortélyait, amelyeket a mai napig is tudok hasznosítani.

Az elmúlt négy évtizedben nagyon sokat fejlődött, változott a szakmánk, változtak az olvasói igények, a könyvtárakkal, könyvtárosokkal szemben támasztott elvárások. A könyvtárosok nem ijedtek meg ezektől a kihívásoktól, új módszerek keresésével, technikai eszközök alkalmazásával, innovatív szemlélettel válaszoltak a kor kihívásaira. Ettől szép a mi szakmánk!

3. Szeged városa adott otthont, az 55. vándorgyűlésnek, ahol jól hangolódhattunk a nyári olimpiai játékokra. A könyvtáros olimpiának szervezői elfoglaltságod miatt nem lehettél aktív részese, de milyen szereped volt a program létrejöttében?

A könyvtáros olimpia Kukkonka Judit kolléganőm ötlete volt, mi „csak” a lelkes támogatók szerepét töltöttük be. Judit dolgozta ki a játék menetét, kereste meg a „sportos” kolléganőket, akik segítettek megvalósítani az ötletet.

A Vándorgyűlés helyi szervezése során igyekeztünk a sportot, a testedzést is „belopni” a programok közé, például a kerékpár kölcsönzés biztosításával is.

4. Személyes ismeretségünk „Az én könyvtáram” projektnek köszönhető. Beszélgetéseink során kiderült, hogy te is bringabari vagy, sokat kerékpározol nem csak nap mint nap a városban, hanem hosszabb túrákon is részt veszel. Mesélj élményeidről!

A sport, a mozgás mindig is fontos volt az életemben. Középiskolás koromban kézilabdáztam, kosaraztam, a napjaim jelentős részét a sportcsarnokban töltöttem. A mozgás, a sport később sem maradt el, csak változott, hektikusabb lett: intenzitása a szabadidő függvényében változott/változik, új mozgásformák kipróbálása pedig a gyermekeim éppen aktuális sportérdeklődéséhez igazodott – velük együtt tanultam meg síelni, korcsolyázni.

De a bringázás az más! Életforma, kikapcsolódás, környeztettudatos közlekedés, egészséges életmód, és még sorolhatnám tovább, hogy miért fontos számomra a kerékpározás.

A bicajozás végigkísérte az életemet, mondhatjuk úgy is, hogy biciklin nőttem fel. Gyerekkoromban falun a bicikli volt a legfontosabb közlekedési eszköz. Volt kisbiciklim, nagybiciklim, kemping kerékpárom, piros színű Csepel bringám a 80-es években, és nagyon jó városi bringám jelenleg.

Napi szinten kerékpárral közlekedem, így nem csoda, ha zavarba jövök, ha valaki megkérdezi, hogy A-ból B-be milyen tömegközlekedési eszközzel tud eljutni.

Rendszeresen részt veszünk a „Bringázz a munkába” kihívásokon, a könyvtárunknak két bringás csapata is van!

Évente két-három alkalommal hosszabb kerékpártúrákat teszünk országon belül vagy kívül. Nagy élmény volt a Texel szigeten (Hollandia) tett kerékpártúra, de a Tisza tó körbetekerése is felejthetetlen! (Nemcsak a különböző minőségű kerékpárutak miatt😊…)

Az ősz nagy kalandja a Mosel folyó völgyének felfedezése volt. A szuper kerékpárutak szebbnél szebb kisvárosokon, szőlészeteken vittek keresztül, végig a folyó partján.

5. A PEMEKSZ bringacsapata is letekert Szegedre, ahol az utolsó szakaszt közösen teljesítettük, így megtapasztalhattuk profi vezetésed mellett, hogy Szeged Bringaváros. Milyen aktív turisztikai lehetőségeket kínál a város neked, illetve az ideérkezőknek?

Szeged igazi kerékpáros város! Nagyon sokan használják napi szinten közlekedési eszközként a „drótszamarat”. Néha már „parkolási gondok” is adódnak, nem biztos, hogy mindig találunk megfelelő helyet a biciklink lezárásához. Jó szívvel ajánlom minden Szegedre látogatónak, hogy pattanjon nyeregbe a város megismeréséhez. De távolabbi célt is érdemes kitűzni, hiszen a környező településekre is jól kiépített bicikliutak vezetnek.

6. A képzeletbeli stafétát, azaz vándorbotot egy sikeres vándorgyűlést záró plenáris ülésen adtad át a Debrecen városát képviselő kollégáknak. Számíthatunk rád egy közös tekerésre jövőre a Könyvtári Piknik-Debrecen bringatúrán?

Nem kérdés, örömmel csatlakozom a közös tekeréshez! Már be is írtam a naptáramba!

Sikaláné Sánta Ildikóval Koglerné Hernádi Ágnes beszélgetett