A sajtómegjelenés fontos – mondhatni elengedhetetlen – kísérője egy civil szervezet szakmai és közösségi életének. Egy kiadvány külső megjelenése és tartalma már első ránézésre tükrözi a kiadó szervezetet, annak karakterét, igényességét. Egy szép kiadvány tekintetrabló, és ha már felkelti a figyelmet, nagyobb eséllyel olvassák el tartalmát az érdeklődők, legyen szó hagyományosan papíralapú vagy online megjelenésről. Egy igényes és tartalmas kiadvány utat tör, hírét viszi a szervezetnek, amelyet képvisel. A sajtóban való megjelenés egyik eszköze az, amikor rólunk írnak, másik, amikor mi írunk magunkról – magunknak és a külvilágnak. Mindkettő fontos eleme a nyilvános megjelenésnek, jó alkalom, hogy felfedezzenek minket, e kevéssé ismert szeletét a könyvtáros társadalomnak.
Történeti áttekintés
Közösségünk egyetlen szakmai sajtóorgánuma egyidős a magyarországi orvosi könyvtári hálózattal. Első lapszáma 1961-ben jelent meg, akkor még ORVOSI KÖNYVTÁROS címmel. Szerkesztésében részt vett a hálózati központ szinte valamennyi munkatársa. A megjelent publikációk a szakmai, módszertani iránymutatás mellett a rendszeres, megbízható kapcsolattartás eszközeként építették az új hálózatot, tanították az akkoriban még értelemszerűen korlátozott szakmai tudással és rutinnal rendelkező kollégákat, beszámoltak külföldi tanulmányutak tapasztalatairól, lapjain megismerhették egymást a hálózat könyvtárosai. Negyedévente megjelent lapszámainak gazdag tartalma gyakran meghaladta a száz oldalt. Tartalomjegyzéke 1968-tól angol és orosz nyelven is megjelent, tükrözve a határainkon túlra is kiterjedő szakmai nyitottságot. Alkalmankénti tematikus lapszámai egy-egy szakterület részletes bemutatását célozták meg, ezzel is segítve a hálózat könyvtárainak minél alaposabb megismerését. A kiadvány, szerkesztőségének és borítójának változásai közben negyven éven át volt biztos támasza annak a közösségnek, amely létrehozta.
Az orvosi könyvtári hálózat központi könyvtárának törvényi úton előírt hálózati kötelezettsége megszűntével a kiadvány megjelenése is veszélybe került, így több év szüneteltetés után végül 2001-ben – legalábbis ezen a néven – megszűnt. Három évvel később azonban ismét életre kelt, immár az elődlap megszűnésének időszakában, 1996-ban megalapított Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége (MOKSZ) szerkesztésében egy új formátum, a hírlevél képében. Ez a sajtóorgánum ugyan jóval szerényebb keretek között, mégis hasznos kapcsolattartó szerepet töltött be a MOKSZ-közösség életében, tájékoztatva olvasóit szakmai eseményekről, közérdekű hírekről. Szerkesztői az Orvosi Könyvtáros, mint elődlap szerepét igyekeztek tovább vinni.
Új korszak kezdődött a kiadvány életében, amikor 2009-ben az addig nyomtatott formában megjelenő lap az online térbe költözött. Sok hasonló kiadvány küzd ma is a print / online megjelenés kérdésével. Civil szervezetként a MOKSZ-nak sem volt – és ma sincs – lehetősége vállalni a nyomdai költségeket, így megbékéltünk a fenntartható elektronikus megoldással. Ez a jelentős változás – bár akkor még szó sem volt róla – a napjaink nagy dilemmáját okozó jelenségéhez, az AI megjelenéséhez hasonlítható, hiszen utóbbival is sok fenntartás fogalmazódott meg könyvtáros körökben. Az ismeretlent kezdetben mindig aggodalmak, fenntartások övezik, egészen addig, amíg meg nem tapasztaljuk annak előnyeit. Így volt ez az online megjelenésre váltással is. Veszteségként éltük meg a kézbe vehető, papír illatú kiadvány hiányát, különösen nyugalmazott kollégáink, akik közül jónéhányan még idegenkedtek az internetes tértől. Ugyanakkor gyorsan ráéreztünk a világhálón való megjelenés olyan előnyeire, mint a szélesebb körben elérhető olvasóközönség, a terjedelmi korlátok másodlagossága, az illusztrációk minőségi javulása – hogy csak néhányat említsek. A megjelenés platformjának cseréjén túl egyéb változás is történt 2009-ben a lap életében: ekkor kapta a ma is használt ORVOSI KÖNYVTÁRAK címet.
Az orvosi könyvtárak ma
A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége honlapján is elérhető, továbbra is negyedéves periodicitással megjelenő kiadványunk mai formájában különös elegye a szakmai és közösségi karakterű sajtóorgánumnak, hiszen a megjelenő cikkek között szerepelnek saját szakmánkat érintő közlemények, de az orvoslás területéről érkezett publikációk, továbbá közösségünk eseményeit és nevezetes évfordulókat, emblematikus személyeket prezentáló írások is. A minden lapszámban megjelenő, rövid tartalmi ismertetővel is ellátott rovatmutató jól szemlélteti szerkesztőségünk nyitottságát a különböző témák iránt, ugyanakkor teret ad a sokszínű írói habitusnak / stílusnak is. A 23 rovat a sokszintű publikálás lehetőségét kínálja szerzőinknek: eredeti, vagy összefoglaló közleményben tehetik közzé kutatásukat, beszámolhatnak szakmai vagy szakmánkat érintő közösségi eseményekről, megemlékezhetnek nagy elődeinkről, egészségügyi intézményeink jeles évfordulóiról. Nekrológ rovatunkban igyekszünk méltó módon elbúcsúzni elhunyt kollégáinktól, Névjegy rovatunk pedig az új kollégák bemutatkozásának platformja. Orvoslástörténet rovatunk az általunk szolgált tudományterület, többnyire egy-egy speciális orvosszakma múltjából közöl érdekességeket. Figyelemmel kísérjük és rendszeresen közzétesszük hivatásunk országos és nemzetközi eseményeit, így koncentrálva a számunkra hasznos, tanulságos információkat. Felhívjuk a figyelmet közelgő eseményekre, megjelenő szakkönyvekre, referátumokat közlünk érdekes, számunkra is jelentős publikációkról. Napi munkánkat segítő praktikákat osztunk meg Ötletbörze rovatunkban, ezzel is támogatva nehezebb sorsú könyvtárainkat. És mi, orvosi könyvtárosok hivatásunkon túl is szeretnénk bemutatni sokszínűségünket, különböző művészi tehetséggel megáldott könyvtárosainkat. Lélekhúr rovatunk gyakran okoz meglepetést még kollégáink között is, hiszen a mindennapi szakmai munkán túli, privát életükbe is bepillantást engednek azok a bátor jelentkezők, akik megmutatják szakmán túli tehetségüket zenében, képzőművészetben, sportban, kézművességben és sok más területen. Másik individuális karakterű rovatunk az Elmondom hát mindenkinek, ahol szerzőink egyedi véleményüket, gondolataikat osztják meg az Olvasókkal munkáról, eseményekről, múltról, jövőről. Ez a rovat teret ad a véleménycseréknek, vitaindító gondolatokra született reflexióknak, amelyek segítik az együtt gondolkodást hivatásunkat érintő kérdésekben.
Az Orvosi Könyvtárak (OK) a névváltozás és a megjelenés platformjának változásán túl küllemében is jelentősen átalakult 2009 óta. Egy kiadvány arculatát a mindenkori trendek és a szerkesztők elképzelései formálják. Az OK esetében is jól nyomon követhető ez a folyamat az elmúlt tizenhat évben, melynek során a szerkesztők személyében és a lap dizájnjában is több változás történt, mire a most látható formát elnyerte. Jelenlegi szerkesztőségünk törekvése, hogy a lap megjelenése, arculata összhangban legyen a benne foglalt tartalommal. Nagy öröm számunkra, hogy egyre több szakmai cikknek adhatunk helyet és hogy egyre több szakember kínálja fel publikációját az OK-nak. Törekvésünk a minél szélesebb olvasói réteg elérése – amelyben sokat segíthet az OJS-hez történő csatlakozásunk is –, ugyanakkor szűkebb közösségünk berkein belül is megmaradni, mint közösségi információs platform. Nyitottak vagyunk az orvostudomány valamennyi területének bemutatására, legyen az a legmodernebb kutatási eredmény, vagy épp egy ősi gyógymód, de az alternatív medicinának is helyet adunk, mert mindenből tanulunk! Alig három évvel ezelőtt, 2022-ben jelent meg A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején c. kiadvány második kötete (az első kötet 2020-ban), amelynek előszavában a két szerkesztő, Ádám Veronika akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke és Csiba László akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagja megállapítja:
„A gyógyító-megelőző ellátás világszerte gyors technikai fejlődésen ment keresztül. Elsősorban a diagnosztika fejlődött, az új diagnosztikai eljárások minden diszciplínában szaporodtak, alkalmazásuk nemcsak a gyógyítást segítette elő, hanem a megelőzés hatékonyságát is növelte. De a digitalizációnak, a biológiai terápiák terjedésének és a robotizációnak köszönhetően a terápiában is jelentős előrehaladás tapasztalható. Megjelent a telemedicina, és a társadalom jelentős része egészségtudatosabban él.”
Orvosi könyvtárosként napi munkánk során mi is találkozunk az orvosi diszciplínák széles spektrumának új vívmányaival, melyeket ismernünk kell ahhoz, hogy értsük a hozzánk forduló felhasználók kéréseit és teljesíteni tudjuk azokat.
Múltból építünk jövőt
Az Orvosi Könyvtárak igyekszik hű maradni markáns elődje, az Orvosi Könyvtáros céljaihoz. Sőt, a teljesség igényével megemlítendő az 1956-ban mindössze két lapszámmal megjelenő Orvosi Könyvtárügyi Szemle, melynek célkitűzéseit az első számban az alábbiakban tették közzé: Ismertetni az orvosi könyvtárügy helyzetét, képet adni a könyvtártechnika haladásáról, ismertetni a könyvtártudomány bennünket közelebbről érintő külföldi irodalmát, módszertani tájékoztatást és segítséget nyújtani az eddig elszigetelten működő könyvtárosainknak, elősegíteni a könyvtárközi együttműködést, kölcsönzést, duplumcsereakciókat és általában a könyvtári anyag racionálisabb felhasználását.
Ezt a célt vitte tovább az 1961-ben indult Orvosi Könyvtáros és vette át 2009-től az Orvosi Könyvtárak is. A felsorolt célok ma is aktuálisak és áttekintve azokat nincs okunk elégedetlenségre. Könyvtáraink között kiváló, élő kapcsolat működik, a segítő attitűd, ami egyébként is alaptermészet ebben a szakmában, egymás felé fokozottan működik.
Ezen túl – vagy inkább mindezt figyelembe véve – talán a legnehezebben kivitelezhető feladat kollégáink bevonása kiadványunk tartalmának gazdagításába, vagyis írásra, vagy akár szerkesztésre bátorítani minden, erre fogékony kollégát. A rovatok sokasága széles spektrumon kínál publikációs lehetőséget, szerkesztőségünk időről időre bátorítja leendő szerzőinket, hogy osszák meg gondolataikat, tudásukat, tapasztalatukat – mindannyiunk hasznára. És természetesen várjuk a szakmánkon kívüli, elsősorban, de nem kizárólag az orvostudományt és határterületeit képviselő íróinkat is, hogy minél tartalmasabb olvasnivalót tehessünk Olvasóink jelképes asztalára.
Gacsályi-Tölgyesi Ágnes elnök, Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége,
tolgyag@gmail.com
