KÖNYVTÁRVILÁG

WEBMAGAZIN

2149894307
2023.08.21.
XI. Évfolyam
5. szám
Szervezeti élet

Négy nap a Balaton nyugati medencéje körül – Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének kirándulása

A pálos kolostorromnál

A Mezőgazdasági Szervezet idei, augusztus 17-20-ai kirándulását zömmel olyan helyekre terveztük, amelyek autó nélkül csak nehézkesen, hosszadalmasan közelíthetők meg. Ilyen település Dörgicse is, ahol – szinte hihetetlen – három középkori templomromot is találunk, mert három falu volt itt akkoriban.

Felsődörgicsére jöttünk, a Levendáriumban várták csoportunkat, amelyet Dr. Demján Ildikó fogorvos alapított 2002-ben, Pannonhalmáról hozott levendulatövekkel. Biotermesztést folytatnak, így orvosi célra is használható a nyugtató és gyulladáscsökkentő hatású növény, amely lehet lila, fehér, rózsaszínű, francia és angol is. Készülhet belőle olaj, méz, szörp, tea, illatpárnácska, szappan és különböző kozmetikai, illetve gyógyászati készítmények. Rózsafajtákkal is foglalkoznak, az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke rózsa éppen elvirágzóban volt ottjártunkkor.

Levendárium

A középkori Szent Péter-templomrom – közvetlenül a Levendárium mellett – a három templom közül a legszebb. Ez tulajdonképpen ikertemplom, van egy régebbi kisebb és egy újabb, nagyobb fele, de az újabb is a középkorban épült. A hátsó falán olyan kereszt alakú ablak van, amilyen csak Franciaországban fordult elő a középkorban, de ebben az időben a Dunántúlon is volt néhány más templomocskán kereszt alakú ablak.

Kisdörgicsén megnéztük, milyen lett a visszaépített Szent György-templom – szerintem igazán jól sikerült. Alsódörgicsén a Boldogasszony-templomrom, mellette a hajdani kolostor alapjai – a három közül ez a legnagyobb.

Ha kissé feljebb emeljük a tekintetünket, elénk tárul a nem elhanyagolható balatoni panoráma is. Hiába vagyunk Alsódörgicsén, mégis magasan vagyunk, hiszen Dörgicse és a Balaton között még ott van Akali is.

Balatonudvari temetőjében különleges, szívalakú sírkövek sorakoznak, ezek következtek a látnivalók sorában. Három történet is kering a köztudatban erről, a helyiek Lipták Gábor mondáját vallják magukénak: Az udvari halászgazdának volt egy igen szép lánya, aki sokszor elkísérte édesapját a Balatonra halászni. A bátor leány egyszer egyedül is beevezett a vízre. A Bakony felől hírtelen jött meg a vihar és a leány nem tudott kievezni a partra a zivatar elől. A vihar felborította a csónakját és a leány a Balatonba fulladt. A falu népe sajnálta a leányt, de a szeretője, egy kőműveslegény különösen. A legény elhatározta, hogy szívalakú sírkövet készít kedvese sírjára. Az udvariaknak nagyon megtetszett a szívalakú sírkő és halottaik számára ők is készítettek hasonlót. Amíg a kőműves élt, sok ilyen sírkövet faragott, amivel „benépesítette” az udvari temetőt.

Innen már csak egy macskaugrás Balatonfüred, ahol szállást foglaltunk a csoportnak, szétnéztünk hát itt is. A mólónál szálltuk le az autóbuszról, majd végigsétáltunk a városkán, aztán végig a Tagore sétányon, egészen a szállásunkig.

A szobák elfoglalása után még ellátogattunk Tihanyba, először is a Belső-tóhoz, amelynek partján békésen legelészik egy szürkemarha-gulya, miközben helyes kis kíváncsi ürgék kukucskálnak ki a föld alatti járataik lyukain.

Az Apátsági templom, a felújítás alatt levő altemplom és a múzeum következett ezután. Szerencsénkre az eredeti alapítólevél épp itt volt kölcsönben.

Péntek reggel a Káli-medencével való ismerkedést nyugatról indítottuk, a Salföldi Majortól, ahol mindjárt szekérre is pattantunk. Az erdőben, gyönyörű fák ölelésében áll a pálos rend gótikus romtemploma és kolostorromja kerengővel, kúttal. Varázslatos…

A majorban a lovak mellett láttunk magyar kutyafajtákat, csacsit, nyuszit, juhokat, rackákat, kecskéket, sokféle baromfit és dagonyázó bivalyokat. Csinos fűszerkert ontja illatát itt, búbos kemence hívogat ott, a gyerekeket jól felszerelt játszótér várja, mellette sok-sok mezőgazdasági eszköz szabad téren és fedett pajtában.

Kékkút volt a következő állomás, az ásványvíz palackozó mellett díszes kút várja a szomjas látogatókat. 1907-ben találtak rá a Theodora forrásra.

Kornyi-tónál, az Ürgés domb tetején áll 1986 óta Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült Emberi komédia szoborcsoportja. A 2-3 m magas emberszerű alakok poszt-apokaliptikus őrszemekre emlékeztetnek. Jancsó Miklós filmrendezőt többször is megihlette a látvány, három filmjébe – Szörnyek évadja, Égi bárány, valamint Életünket és vérünket – is belekomponálta.

Szentbékkállán a nagyobbnál nagyobb kövek úgy vannak elszórva a tájban, mintha egy óriás megrázott volna egy kövekkel teli vödröt, majd kiborította volna, a kövek meg kigurultak egymás után… Néhányan szépen sorban fekszenek, néhányan viszont feltorlódtak, sőt egymásra „estek”. Az ingókő például több hatalmas kő csoportja. Rá is lehet mászni és mozog alattunk, de mégsem dől össze. Roppant érdekes!

Kőtenger Szentbékkállán

Köveskál főterén egymással szemben van a mosóház és a Kelemen-kúria, amelynek pincéjében börtön volt egy időben. Mosóházat Taliándörögdön is láthatunk. Az asszonyok ide jártak mosni. Munka közben súgtak, búgtak, megtárgyalták az ügyes-bajos dolgokat vagy énekeltek.

Kővágóörs műemlék evangélikus temploma 1264-ben épült lőrésszerű kis ablakokkal és különleges szószék oltárral. Berendezése a barokk faművesség kivételesen szép példája.

Az ellenreformáció korában, 1802-ben a katolikus templomot közvetlenül az evangélikus templom bejárata elé húzták fel, így szemből teljesen takarja azt – helyi elnevezése: dac-templom.

Elérkeztünk a Káli-medence keleti végére, ami szinte egybeolvad a Monoszlói-medencével. A Hegyestű Geológiai Bemutatóhely kicsi, vulkánokkal, földmozgással foglalkozó kiállításból és magából a hegyből áll. 1930-70 között a Hegyestű felét lebányászták. Lépcsőkön felmehetünk a hegy belsejébe és egészen közelről nézhetjük meg a bazaltoszlopokat. Hú, de érdekes! Aztán tovább is mehetünk, egészen a hegy tetejéig. Itt a csodás balatoni panorámában gyönyörködhetünk.

Hegyestű, a belsejében bazalt tűk

Monoszlón újabb középkori templomocska várt bélletes kapuval. Mögötte hatalmas somfa, amely a napóleoni idők óta áll itt.

Kis-Balaton – amely fokozottan védett terület – volt a témája következő napunknak. A Kányavári-szigetre az 1980-as években épült fahíd vezet – érdekes alakjával a Kis-Balaton jelképévé vált. Ragasztott gerendákból áll, háromnyílású ívhíd, jól megfigyelhető innen a tó gazdag növény- és állatvilága – sulyom és vízililiom szigetek, hattyúk, szárcsák, egy árva kárókatona és néhány sirály az aktuális látnivaló.

Fahíd a Kányavári-szigetre

A 1,5 km hosszú, és 100 m-nél alig szélesebb Kányavári-szigeten halad a Búbos vöcsök tanösvény, amely mintegy 2 km hosszú. A szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton víztározója öleli körül.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park fából madármegfigyelőket, kilátótornyokat épített és egy sor ismeretterjesztő táblát is kihelyeztek.

Diás-sziget fokozottan védett területén érintetlenül hagyják a természetet. A kutatóházban kiállítás van, a Berek állatvilágán túl Fekete Istvánnak állítanak emléket. Láthatjuk a dolgozósarkát, könyveit, amelyekből az évek során kilencmillió fogyott. Próféciája ma is nagyon-nagyon aktuális: Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.

Matula bácsi kunyhójának ajtaja mellett van egy postaládának látszó valami, amiről kiderült, hogy denevér lakás. De vajon Matula bácsinak miért van szüksége denevér albérlőre? – megeszi a rovarokat!

Kis-balatoni utolsó programunk Kápolnapusztán várt, a Bivalyrezervátum legjobb attrakciója a szafari – dzsippel a legelésző, dagonyázó bivalyok közé, az egyikkel még az orrunkat is majdnem összedugtuk.

Szafari Kápolnapusztán

Komppal akartunk visszamenni az északi partra, így útba esett a szemesi temető, ahol a színművész testvérpár, Latinovits Zoltán és Bujtor István nyugszik.

Felvirradt az utolsó nap – csomagolás, indulás Herendre, a Porcelániumba. A porcelánmanufaktúra ősét 1826-ban Stingl Vince alapította, Fischer Mór – aki felvirágoztatta az üzemet – 1839-ben érkezett meg. 1992-ben alakult meg a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., amelynek tulajdonosi szerkezete egyedülálló, hiszen a munkavállalóké a részvények 75%-a. Szebbnél szebb vázák, étkészletek között sétálgattunk.

A megfiatalított Viktória-minta

Eddig, ha azt hallottam, Berhida, a földrengés ugrott be. 1985. augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor a Richter-skála szerinti 4,9-es rengés nagyon komoly volt, 72 házat le kellett bontani és a következő félévben közel 200 utórengés is volt. Szilágyi Bernadett 2015-ben felállított kiváló alkotása állít emléket ennek a szörnyű eseménynek.

Mostantól viszont Berhida említésére a XIII-XIV. század fordulóján épült, kicsit még román, kicsit már gótikus stílusú, kőszékfedeles, Szent Kereszt-templomot látom majd zömök, sátortetős tornyával, középkori falfestmény maradványával, aranyos ülőfülkéivel, óriási kulcsaival. De mi az a kőszékfedél? A födém kőből készült, fát egyáltalán nem használtak hozzá. Európában csak Franciaországban van egy hasonló templom. Érdekes, a földrengés nem tett kárt a templomban.

Utolsó látnivalónk Nádasdladány volt. A település templomát 1885-ben Pecz Samu tervezte, a kastély fiatalon meghalt úrnője emlékére, Szt. Ilona tiszteletére szentelték. A főoltárkép, Valentiny János festménye – pápai engedéllyel – Zichy Ilonát ábrázolja, a sarokban pedig ott az egész család.

Sárladányban Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona 1873-ban kezdték kialakítani a kastélyukat. A már itt álló Schmidegg-kastélyt bővítették új főszárnnyal. 1876-ra készült el ez a historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület Linzbauer István tervei alapján. Az ősök csarnoka és a könyvtár Hauszmann Alajos tervezőasztalán született.

A kastély építése során a legmodernebb technikákat és építészeti megoldásokat alkalmazták, pl. légfűtés, a toronyban víztartály, gázvilágítás, beszélőcső-rendszer. A kulcsárság épületéhez alagutat építettek és csillével húzták át az ételt, a tiszta ruhát stb.

A vadkacsás Nádasdy-címert 35 példányban láthatjuk kívül és belül egyaránt. Tudjuk-e miért vadkacsás a címer? Úgy tartják, IV. Béla a tatárok elől nádasba menekült és búvóhelyét csak a Nádasdyak ismerték. Ők etették vadkacsával a királyt.

Az 1873-as kolerajárványban a mindössze 24 éves Zichy Ilona meghalt. Ferenc soha többet nem házasodott meg, és úgy fejezte be a kastélyt, mintha a felesége még élne. Ez lett a sírig tartó hűség, a legendás szerelem romantikus kastélya. Az ősök csarnokának két legfontosabb festménye – Benczúr Gyula alkotásai – Nádasdy Ferencet és Zichy Ilonát ábrázolják.

Nádasdy-kastély

A másik jelentős helyiség a könyvtár. Az 1880-as évekre 25 234 kötet sorakozott a polcokon – mára 1500 maradt meg. A családnak fontos volt a településen élők iskolázottsága – bizonyos napokon jöhettek ők is olvasni, sőt kölcsönözhettek is az állományból.

Augusztus 20-a lévén rendhagyó vezetést tartottak délután a kastélyban, amit szerencsére sikerült elcsípnünk. Az évek óta elzárt és felújításra váró Schmidegg-szárnyban vezettek körbe minket.

Elröppent ez a négy nap, amibe a sok-sok látnivaló mellett esténként balatoni lubickolásra is mód nyílt. Köszönöm mindenkinek a pontosságát, nyitottságát, fáradhatatlanságát.

 

Benczekovits BeatrixMKE Mezőgazdasági Szervezet