A Műszaki Könyvtáros Szekció programjára 2025.04.24-én 14:00 órától a Richter Gedeon Nyrt. új, modern épületében került sor. Először megtekintettünk egy filmet a tervezés és építés szakaszáról. Az épület nemcsak a tervezésben egyedülálló, hanem energiatakarékos passzív ház és geotermikus hőt használ a fűtésre. A modern irodai kényelmet szolgálják a nyitott irodák, shared desk íróasztalok és dokkoló, ahova a saját gépeket lehet illeszteni. Mindenkinek saját szekrénye van. Az íróasztalt naponta kell foglalni.
Előadónk Kiss Rebeka, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont poltextLAB tudományos segédmunkatársa, a téma kutatója. Kutatócsoportjának fő projektje a Babel gép, ami olyan embereknek segít programozni, akik nem tudnak kódolni, de ugyanazt az eredményt lehet elérni. Személyes projektje az AI labor, ami az AI modell tanításával és finomhangolásával foglalkozik. Kollégáival képzéseket, trénineget is tartanak AI eszközök használatával.
Kutatási felhasználás szempontjából foglalkozik a mesterséges intelligenciával, ami egy teljesen más technológia, nem egy sima eszköz, inkább “ügynökként” működik. A ChatGPT 2022-ben jelent meg, akkor még kevésbé voltak hasznos előnyei, főleg a csevegéssel lehetett játszani, kérdezgetni. A válaszok akkor még semmitmondóak voltak, de mostanra már segédeszközként számtalan dologra lehet használni. Felmérések szerint a használók leginkább önfejlesztésre használják. A kormányzati figyelem is megjelent, a legtöbb országban külön kormánybiztos vagy államtitkár foglalkozik ezzel. Az EU-ban külön szabályozása van a témának. A verseny is egyre intenzívebb, többnyire az USA és Kína verseng ezen a területen, de Kínán belül is zajlik verseny. A ChatGPT mellett megjelent a kínai versenytársa, a DeepSeek is, ami sokkal kevesebb pénzből és sokkal kevesebb számítási kapacitással működik. Emellett minden másnap kiadnak egy új modellt az egyes startup cégek. Egyes modellek nem nyilvánosak, nem látható mögötte a szisztéma. Ami az ún. általános mesterséges intelligencia lesz, azt egyelőre nem merik kiadni.
Helyettesítik-e a gépek az embert? Egyes részfeladatokban már most is nagyon hatékony, munkát és kutatást támogató eszközök épültek rá. Bizonyos folyamatokat az AI már el tud végezni. De mikor jöhet létre szuperintelligencia? Néhány éve nagyon biztosak voltak, hogy rövid időn belül megvalósul, de jelenleg 2027-re prognosztizálják az általános mesterséges intelligencia megjelenését, a szuperintelligenciát ennek a megjelenéséhez kötik. Közben felmerül az AI-val való visszaélés és az etikátlan használat is, például a tudományos publikáció generálása, megírása AI-val és a publikáció beküldése a tudományos kiadók számára. Számos példa van arra, hogy még a tudományos kiadók sem veszik észre időben a problémát, átengedik a peer review-n.
Az AI előnye, hogy kereséskor más szempontok szerint ad választ. A Google találati relevancia és idő szerint sorolja a keresési találatokat, de az AI-nál további interakcióval lehet finomítani a választ. Az AI mindenre nem jelent választ, az eredményeket érdemes ellenőrizni, validálni, ha van hozzá szakértelmünk.
Az egyes modellek között van különbség, célszerű ez alapján választani. Amikor használjuk, lehet választani feladat specifikus, terület specifikus modelleket. Emiatt nem lehet ajánlani AI modellt, mert rendkívül gyorsan fejlődnek, ki kell próbálni, hogy melyik válik be. Léteznek érvelő modellek is. Mögötte meg lehet nézni, hogy milyen lépéseket hajtott végre, milyen oldalakat keresett fel, mi volt a logikája. Ugyanakkor egyre nehezebb kiszűrni, ha hibás eredményeket ad válaszul. Még az is előfordul, hogy úgy ad hibás válaszokat, hogy a helyes válasz szabadon hozzáférhető volna számára, ennek ellenére “hallucinál”, vagy releváns választ ad, de pontatlanul hivatkozik. Mindezt nehezebb kiszűrni.
Az AI korlátai és veszélyei: előítélet, torzítás, újabban megjelent a cenzúra is, pl. DeepSeek vagy a Grok chatbot (Elon Musk modellje) esetében.
A hallucinációkat nem lehet elkerülni, de vannak technikák a csökkentésére, pl. lépésről lépésre promtoljuk a modellt vagy visszakérdezünk. A hallucináció abból ered, hogy a kontextus nincs jól megadva vagy olyan kérdést teszünk fel, ami a tanító adatában egyáltalán nem szerepel, vagy kevés adat érhető el, ezért “kitalál” valamit. Ritka az a válasz, hogy nem tudja. Bár már van ilyen, pl. a Perplexity. Tanulság, hogy mindent ellenőrizni kell.
Etikai és jogi szempontok is felmerülnek, főleg képek generálásánál, ami mások személyiségi jogait sértheti. Például Ferenc pápa Balenciaga kabátban vagy amikor Donald Trump menekül.
Szerzői jogi és szellemi tulajdonjogi kérdések is felmerülhetnek. Ennek oka, hogy a modellek tanítására használt adatok sok esetben nem legálisan beszerzett adatok. Az új perekben a Meta vagy az OpenAI olyanokkal érvel, hogy az adatokat kalóz oldalakról szerezték be, pl. LibGen-ről (de a LibGen nem legális forrás).
Az amerikai szerzői jogi rendszer kicsit eltér a miénktől. Az USA-ban lehet hivatkozni a méltányos felhasználásra. De a fizető oldal mögött levő cikkek nem tartoznak bele, ha nem fizették meg a díjakat. Nemrég született egy mérföldkőnek számító döntés, amiben a Thomson Reuters nyert egy szerzői jogi pert, ahol egy másik cég felhasználta az ő lead-jeiket a saját modelljük tanításához. Az ítéletben kimondták, hogy hiába elérhető a forrás, nem minősül jogszerű felhasználásnak, ha a tanításhoz használják.
Az EU-s szabályok szűkebbek. Az AI-vel generált művek nem számítanak szerzői jogi műnek. Ilyenkor a felelősség átkerül a felhasználóra. A jogszerű használat az, hogy hivatkozunk az AI eszközre. Bejegyeztetni sem szabad ilyen műveket. De létezik arra is példa, hogy egy kép alapja egy AI kép volt, amit a művész sok prompttal módosított, és ezzel elismert mű vált belőle. Azokat a műveket, amiket csak AI generál, semelyik jogrendszerben, nem fogadják el szerzői műként.
Lehet-e szerző az AI? A legtöbb kiadó kiköti, hogy nem lehet az AI szerző és nem kaphat érte creditet. Hivatkozásban kell megnevezni és nem szerzői módon kell feltüntetni.
10 kiadónál tanulmányozták a szerződési feltételeket, ami azt az eredményt mutatta ki, hogy szerzőként nem tüntethető fel az AI, az így generált ábrák sem használhatók fel. A kiadói vállalatok ugyanakkor az AI-t használják fel az automatikus peer review-hoz. Az egyetemeken is tiltják a hallgatóknak a használatát, miközben az oktatók ugyanúgy kihasználják az egyes AI szolgáltatások előnyeit.
GenAI for Science Cloud. SZTAKI + WIGNER fejlesztése. Érzékeny adatok kezelésére nem biztos, hogy lehet használni, mert nem tudni, hogy mire használják fel a hátterét. Kezd trend lenni, hogy saját platformokat kezdenek fejleszteni azért, hogy az érzékeny adataikat védjék.
Statisztikai adatok keresése a legtöbb AI modellnél hibás adatokat eredményez. A GenAI új modellje, a 2.5 modell (fizetős) már tesztelve lett KSH adatokra, ami megfelelően működik. Azért is előnyös, mert lépésről lépésre leírja, hogy mit fog csinálni.
Perplexity. Ki lehet választani a modellt, amit szeretnénk használni. A legfrissebb dolgokat csak fizetősként adja.
Ferencz Gáborné Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Műszaki könyvtár vezetője bemutatja gyakorlatukat. Szakmai támogató munkájuk során számos különböző támogató AI eszközt, munkát segítő alkalmazást használnak. Jelenleg leginkább a nyelvi segítséget jelentő eszközök az igazán jól használhatóak (pl. fordítószoftver, nyelvhelyesség-ellenőrző, hangból szöveget). A többi eszköznek nincs elegendő adata ahhoz, hogy igazán jó válaszokat adjon. A nyilvánosan elérhető AI eszközök használata a munka során nem szerencsés, a bizalmas információk feltöltése tilos. Rámutat, hogy a felhasználók, kiadók, folyóiratok között az AI használatában sok a probléma, a szerzői jogi vita. A könyvtáros szerepe, hogy kipróbálja az eszközöket, kritikusan fogadja az eredményeket és a tapasztalatai alapján segítse az olvasókat. Csak remélhetjük, hogy az AI eszközök a fejlődéshez fognak hozzájárulni és nem további bajokat okoznak. Hatékony szakirodalom támogató eszköznek tartja a ScienceDirect AI-t, a Scopus AI-t is, az SD-vel jobb tapasztalatokat gyűjtöttek. A ScienceDirect AI Reading Assistant eszköze egy hosszú publikációból saját szempontok szerint elemez, rövidít és összefoglalja a lényeget.
Alexi Anna, az Egis Műszaki Könyvtár vezetője szerint ők a gépi tanulást és a robotizációs képességeket használják ki. Figyelik, hogy milyen változások történtek azokban az előírásokban, amelyek az általuk forgalmazott gyógyszerekre hatással vannak, pl. ha egy csomagolás előírása megváltozik, akkor minél hamarabb felkészüljenek a változásra (Robotic Process Automation a neve). Úgy működik, mint egy valós személy, csak rövidebb idő alatt készíti el a feladatot. A vállalatnál ösztönzik a kollégákat arra, hogy minél több felületen alkalmazzák az AI-t, amihez jutalom is jár, a megszerzett tudást elérhetővé teszik. Ezenkívül “online reggeli” formában könyvtáros kollégákkal közösen AI önképző kört is szerveznek. Egyik kollégájuk Copilot és üzleti intelligencia képzésre jár, így osztva meg a tanultakat. Nehéz követni a változásokat, már azzal is nehéz lépést tartani, hogy milyen eszközöket kínálnak a piaci szereplők.
Kóródy Judit, Magyar Telekom Infotéka. A Telekom már egy éve intenzíven foglalkozik a mesterséges intelligenciával. A Telekom egy Pluto nevű rendszert hoz létre és ösztönzi munkatársait, hogy vegyenek részt az építésében. Időben bevonták a könyvtárosokat, mert kiderült, hogy nem nagyon gondoltak a szerzői jogokra. Az eszköz nem nyilvános, csak a cégen belül használható. A vásárolt adatbázis szolgáltatók beleegyeztek, hogy az anyagaikat aratja ez a rendszer. Amiket egyszer már kinyertek, azokat betehetik a Plutoba és onnan elérhető. Hírlevelek elkészítésére is használják, pl. a versenytársak ÁSZF-jeit összehasonlítják és figyelik. Az Infotéka sok éve különböző témákban prezentációkat tart, amelyek szintén bekerülnek. Az ügyfélkiszolgáló CRM rendszert is megpróbálják rácsatlakoztatni, hogy kereshető legyen arra a célra is. A tematikában már csak piaci információk vannak, kutatási terület nincs.
Kutnyánszky Anikó, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtár vezetője összefoglalta az AI európai szabályozásáról hallottakat. Az EU 2024-ben fogadta el a rendeletet, amely sávosan szabályoz és kockázat alapú. Valamit tilt, valamit enged, illeszkedik a többi EU-s jogalkotási folyamatba. Az AI-t elsősorban piaci szabályozás szerint szabályozza, amit az EU közös piac szempontjából vesz figyelembe, azaz egy termékmegfelelőségi jogszabályt hoztak létre úgy, hogy a számos meglévő termékcsoport mellé egy újabb az AI lett.
Aki ún. „magas kockázatú mesterséges intelligenciát” akar a piacra helyezni, annak szigorú feltételeknek kell majd megfelelni. Azt még nem tudni, hogy az EU szabályozás versenyelőny lesz-e vagy versenyhátrány. Elképzelhető, hogy előny lesz.
Bizonyos mesterséges intelligenciákra nem terjed ki a szabályozás, pl. autonóm járművekre. Mindezt megelőzte egy vita, hogy lehet-e ezt szabályozni vagy nem. Pl. orvosdiagnosztikai szoftver, prediktív rendészetben használt szoftver, chatbot. A kockázat nézőpontjából ezek teljesen különböző termékek.
Tilos lesz a szubliminális, azaz a tudatalatti manipulációra alkalmas AI szoftver, amiről egyelőre senki nem tudja, hogy mit jelent, esetleg valamilyen manipulatív, megtévesztő technikák alkalmazására vagy érzelmi manipulálásra kell gondolni, de fel akarnak erre is készülni az AI modellek gyors fejlődése miatt. A köztéri arcfelismerésre alkalmas AI ki lett véve a szabályozásból, ugyanígy a profilozás bizonyos típusai is, például amelyek védett tulajdonságon alapulnak.
Léteznek AI-val támogatott döntéshozatali rendszerek is, amelyeknél a végső jóváhagyásba be kell iktatni egy szupervízió lehetőségét is. Az USA-ban a feltételes szabadlábra bocsájtást elvégzi egy AI rendszer. De ez csak ajánlást tesz, a végső jóváhagyás továbbra is humán alapú.
A szabályozás nagyobb része a magas kockázatú mesterséges intelligenciák követelményeit írja le. Hatálya kiterjed az idegen földön bevezetett mesterséges intelligenciákra is, amennyiben európai polgárokra hatással van.
A szabályozás része az is, hogy AI-ügyi iroda lesz az EU-ban, azonban kevés erőforrást rendeltek mellé, egyelőre csak ajánlásokat tesznek, szabványok létrehozásában működnek közre. A fő szabályozás azonban a tagállami szintekre hárul, ahol fel kell állítani szervezeteket, amelyek majd be fogják tartatni a követelményeket súlyos anyagi következmények mellett. Lesz egy piacfelügyeletre kijelölt szerv is mindenhol, akik folyamatosan monitorozzák, hogy mi zajlik a piacon.
Egyes szabályozási elemeket már 2024-ben hatályba hoztak, más elemeket 2025-től kell alkalmazni tagállami szinten.
Kutnyánszky Anikó beszámolt még az Alma platform új fejlesztéséről, amely az AI-t is használja. Az Exlibris Alma könyvtári platformot világszerte több mint 2500 intézmény használja, Magyarországon először és jelenleg még csak a Wigner Fizikai Kutatóközpontban került bevezetésre és jelenleg zajlik az implementáció az MTA Könyvtában. A rendszer felhőben működik, folyamatosan fejlesztik és minden előfizető automatikusan megkapja a legújabb kiadásokat (release). Az AI eszköz neve AI Metadata Assistant, amely tavaly túlesett a tesztelési szakaszon. Az eszköz segíti a katalogizáló, feldolgozó könyvtáros munkáját automatizált metaadat feltöltésben és azok gazdagításában. Néhány metaadat előzetes megadásával automatikusan létrehozza a rekordot, amelyet gazdagabb metaadatokkal egészít ki. A folyamatot tovább lehet bővíteni PDF-ek és képek feltöltésével. A szöveges PDF alapján összefoglalót készít a 520-as mezőbe (MARC21) és fel lehet tölteni kiegészítésként több képfájlt, pl. amely tartalmazza a tartalomjegyzéket is, és ezt szintén képes feldolgozni. Az eszközt előre definiált sablonokkal is lehet használni, a rendszer megtanulja, hogyan alkalmazzuk mindezt, illetve a normalizálási, egységesítési folyamatot is egyszerűbbé teszi azzal, hogy mesterséges intelligencia által generálva végzi a metaadatok javítását, mezők és almezők eltávolítását, cseréjét vagy hozzáadását. Egyelőre kezdetleges módon működik, de hosszútávon segíti majd a gyorsabb katalogizálási folyamatokat, tömeges rekord felvitelt. A folyamatokat természetesen felül lehet bírálni manuálisan is. A folyamatos fejlesztés támaszkodik az Alma rendszert használó intézmények, könyvtárak közösségének visszajelzéseire is.
Kiss Rebeka ajánlja az alábbi 2 poltextLAB blogot:
Prompt Revolution (promptok ajánlása). A Prompt Revolution különböző AI modell-t ajánl adott feladatra
https://promptrevolution.poltextlab.com/
Robotújságíró – AI-vel kapcsolatos hírek a poltexLAB-tól
https://aiforradalom.poltextlab.com/author/poltextlab/
Exlibris Alma – The AI Metadata Assistant in the Metadata Editor
https://www.youtube.com/watch?v=kXH9gkt3GOc
Kutnyánszky Anikó, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtár,
az MKSZ vezetőségi tagja
