KÖNYVTÁRVILÁG

WEBMAGAZIN

202603_Szuperero_Megrendulten_bucsuzunk_Hegykozi_Ilonatol
2026.07.02.
XIV. Évfolyam
3. Szám
Szupererő

Megrendülten búcsúzunk Hegyközi Ilonától

 

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2026. június 17-én elhunyt Hegyközi Ilona, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének hosszú évtizedeken át meghatározó személyisége, korábbi ügyvezető titkára, a Társadalomtudományi Szekció titkára, pályázataink hű gondozója, a hazai és nemzetközi könyvtárügy elkötelezett és kiváló szakembere.

Hegyközi Ilona neve összeforrt az Országos Széchényi Könyvtárral és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével. Negyven éven át szolgálta a nemzeti könyvtárat, ahol szakmai pályafutása során számos területen bizonyította kivételes tudását és elhivatottságát. Munkássága a könyvtár- és információtudomány számos területére kiterjedt: a tájékoztatószolgálat, a különgyűjtemények kezelése, a bibliográfiai feltárás, az adatbázis-építés, a dokumentációs tevékenység és a szakmai kiadványszerkesztés egyaránt meghatározó részét képezték pályájának. Ismereteit a Kalauz a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalomhoz című munkában foglalta össze, amely a Könyvtárosok kézikönyve ötödik, Segédletek című kötetének egyik meghatározó fejezeteként jelent meg.

A Könyvtári Intézet Könyvtártörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárában különböző dokumentációs munkakörökben dolgozott, 2006 és 2016 között az osztály vezetője volt. Vezetőként nemcsak szakmai tudásával, hanem emberségével, segítőkészségével és példamutató hozzáállásával is kivívta munkatársai tiszteletét. Nyugdíjba vonulását követően, 2016 után is még éveken át támogatta a szakkönyvtár munkáját, bizonyítva, hogy számára a könyvtárosság nem csupán hivatás, hanem életforma volt.

Pályakezdőként lépett be a Magyar Könyvtárosok Egyesületébe, amelynek egész életében hűséges és aktív tagja maradt. Az 1995–1999-es elnökségi időszakban Papp István kezdeményezésére, Ottovay László főtitkár mellett ügyvezető titkárként tevékenykedett. Programokat koordinált, rendezvényeket szervezett, kapcsolatot tartott a hazai és nemzetközi partnerekkel, és jelentős szerepet vállalt az egyesület mindennapi működésében.

Kiváló angol, orosz és német nyelvtudására alapozva tolmácsolt, nemzetközi konferenciákon vett részt és adott elő, fogadta és kalauzolta a külföldi vendégeket. Személye és munkája sokat tett azért, hogy a magyar könyvtáros szakma nemzetközi kapcsolatai erősödjenek és láthatóvá váljanak.

A Társadalomtudományi Szekciónak 2000 és 2002 között volt a titkára, az azt követő négy évben vezetőségi tagként dolgozott, majd 2006 és 2019 között ismét, illetve a jelen ciklusban is a szekció titkári feladatait látta el. 2019-től a szekció képviselője volt a Tanácsban. Az MKE Elnökségének munkáját pályázati felelősként segítette 2016-tól 2024 végéig. Elkötelezett munkájának eredményeként az egyesület számos programjához, fejlesztéséhez és működéséhez sikerült pályázati forrásokat biztosítani.

Munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták. 1998-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesületéért Emlékéremben részesült, 2007-ben megkapta a könyvtáros szakma egyik legmagasabb kitüntetését, a Szinnyei József-díjat, 2015-ben pedig Széchényi Emlékéremmel ismerték el. Legutóbb, 2025-ben az MKE90 jubileumi Emlékérmének méltó kitüntetettje volt.

Hegyközi Ilona életét a könyvtár, a tudás és az emberek szolgálata szőtte át. Elhivatott, kitartó munkájával évtizedeken keresztül építette és erősítette szakmai közösségünket, miközben emberségével, figyelmével és segítőkészségével számtalan kolléga számára jelentett biztos támaszt és vált példaképpé generációk számára.

Vannak emberek, akik úgy válnak egy közösség részévé, hogy idővel már el sem tudjuk képzelni nélkülük annak mindennapjait. Ilona ilyen volt. Természetes jelenléte, segítő szándéka és bölcs nyugalma összetartó ereje volt szakmai közösségünknek. Nem a hangos szavak, hanem a csendes helytállás embere volt. Munkája és embersége nyomot hagyott szervezeteinkben, intézményeinkben, szakmai közösségeinkben és mindazok szívében, akik együtt dolgozhattak vele.

Most búcsúzunk tőle, de mindaz, amit tudásával, szeretetével és elkötelezettségével adott nekünk, velünk marad. Emlékét nemcsak őrizzük, hanem tovább visszük munkánkban, közösségünkben és a szakma iránti felelősségünkben. Emléke velünk marad a közösen végzett munka eredményeiben, a kimondott és kimondatlan tanácsokban, a segítő gesztusokban és mindabban a jóságban, amelyet maga után hagyott. Hiánya fájdalmas, de életműve és példája tovább világít számunkra.

Köszönjük az együtt töltött éveket, a szolgálatot, a példamutatást, a barátságot, és hogy szívével-lelkével építette szakmai közösségeinket.

Drága Ilona, nyugodj békében.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elnöksége és Tagsága nevében emléked kegyelettel, tisztelettel és hálával megőrizzük.

************************************************

Korunk egyik véleménycsere platformján, a Facebookon számtalan társunk fejezte ki a veszteség felett érzett fájdalmát. Az alábbi mondatok tömören összefoglalják, mit veszítettünk:

„A mi világunk üresebb lett nélküle. Szakmánk ékessége volt. Sokrétű tudásánál és személyválogatást nem ismerő segítőkészségénél csak a szerénysége volt nagyobb. Nyugodjék békében!”

A Főszerkesztő is fájó szívvel búcsúzik igaz barátjától…