KÖNYVTÁRVILÁG

WEBMAGAZIN

202406_MKEIFLA_Magyar_Konyvtarosok_IX_Vilagtalalkozoja_resztveveo_szemevel
2024.12.22.
XII. Évfolyam
6. szám
MKE és IFLA Hírek

Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója a résztvevő szemével Digitális Hídépítés: Közös örökségünk megőrzése és továbbadása

2024. november 21. – első nap – Parlament

Ragyogó napfényben, csípős-friss szélben gyülekeztünk; hosszú sorban várakoztunk a Parlament XII. kapujánál. A természetesen elinduló terefere óhatatlanul szakmai témákra is terelődött – ezzel a napirenden kívüli momentummal szinte kezdetét is vette a rendezvény.

A zökkenőmentes bejutást és regisztrációt követően az impozáns teremben köszöntötte a könyvtáros közösséget:

  • Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala közgyűjteményi és közművelődési igazgatója
  • Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára
  • Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára
  • Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a konferencia fővédnökeként üdvözlő szavait küldte a találkozó résztvevőinek, Bellavics István tolmácsolásában.

Beszédeikben méltatták a könyvtárosok tevékenységének kulturális és társadalmi jelentőségét, a nemzeti megmaradásért végzett pótolhatatlan munkát az anyaországban, külhonban és a diaszpórában egyaránt. Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke sajnos nem tudott megjelenni.

Az idei Nagy Miklós-díjat a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökének, Tegdes Egyházi Dórának ítélték magas színvonalú és sokrétű szakmai munkájáért. Könyvtárosként különböző területeken segíti, fejleszti kisebbségben élő honfitársaink anyanyelvhasználatát és olvasáskultúráját, szolgálja a magyar identitás megőrzését; valamint aktív szerepet lát el a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogramban.

 

Szervező intézmények előadásai

 

Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár vezetője

A „Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttmûködése”, azaz a “Könyvtár, ami összeköt” program történetét, eredményeit ismertette.

Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója

A nemzeti könyvtár digitális szolgáltató központtá válásának fázisairól szólt:

  • online folyóiratok és a Humanus 2.0
  • a MEK+ mint a nem közkincsjellegű digitális / digitalizált tartalmak szolgáltatási felülete
  • az OSZK-ban 2025-től ingyenes lesz a beiratkozás, ősztől pedig 1.000.000 kötet válik kölcsönözhetővé
  • folyamatos digitalizálási projektek: várják a könyvtárak jelentkezését, hogy helytörténeti anyagukat ingyenesen digitalizálják és szolgáltassák, “az állományvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével”.

Magyar kulturális örökség – Kárpát-medencei körkép

Levezető elnök: Dr. Fodor Péter, a FSZEK nyugalmazott főigazgatója

Gerencsér Judit (Magyar Könyvtárosok Egyesülete): Híd múlt, jelen és jövő között, avagy az MKE határon túli szakmai együttműködései a 21. században

Folyamatosan újradefiniáljuk magunkat, kulcsszavaink: innováció, kreativitás, változásmendzsment – mesterséges intelligencia, digitális bölcsészet. A nemrég történt felmérés alapján a tagságnak fontosak a szakmai programok, a kommunikációs szerep, a pályázatok, a képzések, és a stratégiaalkotás. Reformterületek és javaslatok kerültek megfogalmazásra, pl. mentorprogram indítása. A határon túli területekkel külön munkabizottság foglalkozik. A nemzetközi kapcsolatépítés ajánlott terepe az IFLA-HUN levelezőlista.

Illés Péter (Informatikai és Könyvtári Szövetség): Kárpát-medencei könyvtárosok koherenciája

A határon túli magyar könyvtárak alapos vizsgálatán alapuló, sokszempontú helyzetelemzést kaptunk. Kiemelte a Kölcsey-programot és a Magyarul olvasó Kárpát-medencéért programot. Végül a Kárpát-medencei könyvtárosok jövő évi találkozójára, Csongrádra invitálta a kollégákat.

Tegdes Egyházi Dóra (Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete): A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének negyedszázada címmel számolt be a felvidéki szakmai összefogásról – biblioterapeutaként és mese-szakpedagógusként eredeti módon, az eriksoni fejlődéselmélet stációival szemléltette a szervezet növekedését, fejlődését.

Szőcs Endre (Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete): Kisebbségi könyvtárak a többségi tengerben

A romániai magyarság számarányának drámai csökkenésével párhuzamba állítható a magyar és román nyelvű könyvtári dokumentumállomány arányának alakulása. Integrált könyvtári rendszer sincs a gyűjtemények túlnyomó részében. Keserű-megrendítő megjegyzése a rendszerváltás utáni népességmozgással kapcsolatban: “ami 90 év alatt nem sikerült a románoknak, fél óra alatt sikerült a magyaroknak: amint átléptük a határt, románokká váltunk”. Jókai Mór és Száraz Miklós György veretes gondolataival zárta előadását, nyitva hagyva a kérdést: milyen még a bükkfejű székely?

Varga Éva (Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete): Közös örökségünk kutatása, megőrzése feladat és felelősség

Kárpátalja az ukrán állam legszínesebb etnikai összetételű térsége. A háború miatt a kulturális anyagok digitalizálása létfontosságú lett, lényegesen megnövekedett igény mutatkozik rá az egész világból. Ukrajna elektronikus könyvtára és a digitális múzeumi portál nemzeti referenciát kíván nyújtani.

Kormányos Katona Gyöngyi (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, Szerbia): A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet digitális adatbázisai a nemzeti kultúra szolgálatában

Az intézményrendszer központja a Szerb Nemzeti Könyvtár – Matica Srpska. Egyablakos hozzáférést nyújt a szerb könyvtárakhoz. Kulcsszereplő a VMMI, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, sokrétű tevékenységgel, pl.: VAMADIA, a Vajdasági Magyar Digitális Archívum és a Vajdasági Magyar Értéktár. A Magyar Nemzeti Tanács a Qulto IKR fenntartását támogatja.

Zágorec-Csuka Judit (Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ, Lendva, Szlovénia): Digitális utakon Kultsár György első magyar nyelvű könyvétől (1573) napjainkig Lendván

A történeti áttekintés után a Központ tevékenységét és a honlapon elérhető bőséges tartalmat mutatta be. Fő feladatuknak tekintik a digitális hídépítést: közös örökségünk megőrzését és továbbadását. “Arra koncentrálunk, amin tudunk változtatni, kijelenthetjük, hogy vannak magyar digitális útjaink a világba”.

Rabbi Zsolti (Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára, Pélmonostor, Horvátország): A horvátországi magyar (írásos) hagyaték dióhéjban

A 800 éves magyar-horvát kulturális kapcsolatrendszer máig érvényes alapokat ad. A háborús évek megpróbáltatásai után alapvetően átszerveződött; sajnos leszűkült a könyvtári intézményháló. A Pélmonostori Városi Könyvtár ma az egyetlen közkönyvtár Drávaszög területén.

Kelemen László (UMIZ – Magyar Média- és Információs Központ, Alsóőr, Ausztria): Az Őrvidék digitális tartalmai

Az UMIZ Ausztria legnagyobb magyar nyelvű könyvtára és levéltára Alsóőrben, csaknem 30 ezer dokumentummal. Az előadó a “Bírói könyvek” c. kéziratos dokumentumból idézett néhány izgalmas részletet, őszinte derültséget keltve a közönség padsoraiban.

A rendezvény honlapján találhatunk az előadókról bővebb információt.

Ugyanezeken a hasábokon jelent meg, bő évtizeddel ezelőtt Fehér Miklós beszámolója a VII. Világtalálkozóról Nagy utat tettünk meg azóta. Számos fejlesztés valósult meg, részben az akkoriban lefektetett irányelvek alapján, részben a technológiai fejlődés révén adódó lehetőségek és/vagy a versenykényszer nyomán. Viszont szomorú olvasni az egykori állományfejlesztési támogatások mértékéről, melyek csökkenését vagy megszűnését említette most több előadó is.

Szőke-Kavinszki Andrea kolléganőmmel együtt, de más szemmel, egész másfajta befogadással éltük meg ezt az ünnepélyes és informatív napot.

Szűcs Margit, Eötvös Károly Könyvtár, Veszprém