Az MKE Veszprém Megyei Szervezete 2025.03.31-én tartotta taggyűlését és szakmai napját. A 2024. évi szakmai és pénzügyi beszámolója után a tagság megismerhette a 2025. évi munkatervet; majd szavazással elfogadta a dokumentumokat. Átadták a Veszprém Megye Könyvtárügyéért díjat: Életpályadíj kategóriában az idei kitüntetett Rappné Kulcsár Lívia, aki online vett részt az eseményen.
Szakmai előadások:
Gaálné Kalydy Dóra, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese: Közösségi tudomány a könyvtárakban – megújuló szerepek és lehetőségek
Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója: Közösségi tudomány a könyvtárban
Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója: Tudós? Kutató: Amatőr? – Közösségi múzeum a Laczkó Dezső Múzeumban
Dr. Décsey Sándor, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója: Önkéntes segítség a könyvtárban és a múzeumban
Közösségi tudomány a könyvtárakban – megújuló szerepek és lehetőségek – Gaálné Kalydy Dóra
Közösségi tudomány, avagy Citizen Science: az átlagember részvétele egy-egy tudományos projektben; egyfajta kutatásmódszertan.
A magyarországi kezdeteket a XIX. század közepére tehetjük: Heller Ágost tett felhívást folyóiratokban meteorológiai adatok gyűjtésére.
European Citizen Science Association 2014-ben fektette le a 10 alapelvet, például:
- A társadalom tagjait aktívan vonják be
- Az eredmények legyenek hitelesek
- Legyen kölcsönösen előnyös a résztvevőknek
- Az adatok, metaadatok, publikációk nyilvánosak, a nyílt hozzáférés (open access) jegyében
- A közösségi tudományos projekt résztvevői a kutató, az önkéntes és a Könyvtár: a híd és az örök mediátor!
- Remek lehetőség, hogy az ember hasznos, építő módon töltse el a szabadidejét
- A civil érdeklődők roppant elkötelezettek adott téma iránt, de nem foglalkozásuk, pl. amatőr csillagászok
Gyakorlati példák:
- a Magyar Madártani Egyesület madárgyűrűző mozgalma
- Vadonleső, az Agrárminisztérium, Természetmegőrzési Főosztályának programja
- Közösségi Régészeti Egyesület, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum égisze alatt
- Borostyán Élőhely Kutatás, MATE Entz Ferenc Könyvtárában
A könyvtárak szerepe, CS tevékenységek beillesztése a könyvtári tevékenységbe:
- a projekt népszerűsítése – tájékoztat
- közösségi hely – helyet biztosíthat előadásoknak, kiállításoknak
- az önkéntesek felkészítése – felhasználóképzés
- adatfeldolgozás – metaadatok, adatmenedzsment
- adatok archiválása – megőrzés
Az információátadás alapfeladatunk – egyben a saját szolgáltatásaink, gyűjteményünk promóciója is. Fontos: a helyi értékek felkutatása, helytörténet támogatása. Ez utóbbi a fenntartó felé is felmutatható. Könyvtárként, könyvtárosként jellemzően megéljük a fenntartó elégedetlenségét; gyakran kell igazolnunk a létünket. A CS jó eszköz arra, hogy láthatóvá tegyük magunkat, a tevékenységünket.
Az önkéntesekkel kettős a feladat:
- elérés, bevonás
- folyamatos motiváció, az érdeklődés fenntartása.
A projekt felépítése:
Projektmenedzsment:
- Célmeghatározás, kezdeményezés – a kutató feladata
- Költségvetés – jelentős tényező
- A projekt idő és térbeli határainak kijelölése
- Felkészítés
- Megvalósítás
- Eredmények ellenőrzése
- Összegzés, publikálás a közösségre gyakorolt hatásáról is
A magyar könyvtári berkekben roadshow-val népszerűsítették a mozgalmat (MKE rendezvények, FSZEK, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Budai Campus Könyvtára, Szeged, Pécs, Miskolc).
A vármegyei könyvtárak és az egyetemi könyvtárak sok helyen riválisként működnek, de a citizen science jó alkalom az együttműködésre, értékek közös létrehozására.
Források:
- – NKFIH állásfoglalás a Nyílt Tudományról – felhívás a csatlakozásra (2021. 10. 15.) Az OS ökoszisztéma alapvető pillérei között a közösségi tudomany támogatása http://nkfih.gov.hu/hivatalrol/strategia-alkotas/open-science
- Open Science: Nyílt tudomány magyar szemmel. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Új sorozat (45). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Budapest. http://real-eod.mtak.hu/9889/
- Civilek a kutatásban – közösségi tudomány a könyvtárban / Gaálné Kalydy Dóra. – In: Könyvtári Figyelő, 30. (2020) 1., p. 54-57.
https://epa.oszk.hu/00100/00143/00359/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2020_01_054-057.pdf
Közösségi tudomány a könyvtárban – Kovácsné Koreny Ágnes
Civil tudomány minden olyan tevékenység, amely a nyilvánosságot bevonja a tudományos kutatásba, és ily módon képes a tudomány, a politikai döntéshozók és a társadalom egészét hatásos módon összehozni.
Kapcsolódó fogalmak, határozott különbségekkel: a közösségi tudomány és a crowdsourcing összehasonlítása.
KÖZÖSSÉGI TUDOMÁNY
- Tudományos célokra irányul
- A résztvevők hozzájárulásait kutatók validálják
- Az anyagot tudományos eredmények előállítására használják fel
Tudományos kutatásra és a közönség tudományos munkába való bevonására összpontosít, a nagyközönség, laikusok részvétele a kutatásban. Általában adatgyűjtést végeznek, megfigyelések rögzítenek. Kaphatnak képzést vagy útmutatást, meghatározóan a tudomány vagy a projekt célja iránti érdeklődés motiválja őket. Az adatgyűjtés módszere mindig kutatók által meghatározott és sztenderdizált. Az eredmények gyakran olyan adatok, amelyek tudományos publikációkat, szakpolitikai változásokat vagy új felfedezéseket támogatnak.
CROWDSOURCING
- Szélesebb körben alkalmazható, nem feltétlenül tudományos célú
- A résztvevők hozzájárulása gyakran közvetlenül elérhető a közösség számára
- Az adatokat nem mindig ellenőrzik szakemberek, de széles körű közösségi bevonást biztosít
Általánosabb jellegű alkalmazás, különböző területeken (üzlet élet, művészet, ipar stb.) közös problémamegoldásra és hozzájárulásra alkalmazzák. Nagy csoporttól, gyakran online közösségtől kérnek be adatokat, ötleteket vagy szolgáltatásokat. A cél sokféle lehet, az egyszerű véleménygyűjtéstől a problémamegoldásig vagy tartalomkészítésig. Kutatásra nem feltétlenül használható az állampolgárok hozzájárulása, bármennyi adatot gyűjtenek egyébként. Motivációk lehetnek: anyagi jutalom, szórakozás, társas érintkezés vagy altruizmus. Az eredmények széles skálán mozognak, például új termékötletek, piaci betekintések vagy kész feladatok és kreatív tartalmak.
KÖZÖSSÉGI TUDOMÁNY ÉS KÖNYVTÁR
Egy közkönyvtár lehetőséget biztosíthat a közösség tagjainak arra, hogy hozzáférjenek tudományos információkhoz, eszközökhöz és programokhoz.
- Információforrások és oktatás
- Közösségi programok szervezése
- Eszközök biztosítása
- Közösségi tér biztosítása
- Hálózatépítés és együttműködés
- Digitális készségek fejlesztése
Közösségi tudomány a FSZEK-ben – stratégiai célok között szerepel, a főigazgatói pályázatban is helyett kapott.
- Csillagszámlálás Magyar Csillagászati Egyesület
- Ráday Mihály Emlékprojekt „Változás”
- Nagy Tétényi Bioblitz
1981-84 között több száz civil dokumentált (fényképek, interjúk, iratok) mintegy 130 épületet Terézvárosban és Erzsébetvárosban. A projekt kapcsán alakult meg a Budapesti Városszépítő Egyesület. Jelen kutatás területe: a Király utca anno és most. Az épületek változásainak dokumentálása, adatbázisban rögzítése, publikálása. Számos szakmai, intézményi partner és az önkéntesek koordinálása. Feladatok meghatározása, a tevékenységek végig kísérése, támogatása; az anyagok összegyűjtése, ellenőrzése, feldolgozása és nyilvánosságra hozása.
Cél: a Tétényi-fennsík védett növény-, állat- és rovarvilágának tudományos feltárásában a közösségi tudomány lehetőségeinek és a BioBlitz módszerének együttes alkalmazásával segítséget nyújtani a kutatóknak. Egyúttal felhívni a laikus közönség figyelmét a Tétényi fennsík területének gazdagságára. A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület rendszeresen szervez bejárásokat a Főpolgármesteri Hivatal illetékeseivel, a FŐKERT munkatársaival, a Madártani Egyesülettel és bevonják az egyesület tagjain kívül a környékbeli óvodákat, iskolákat.
Bioblitz: A természettudományos CS projektek egyik népszerű kutatási módszere: bio (élő) és a blitz (roham, pontosabban villámháború). Az első: 1996, USA, Magyarországon 2017 óta.
Botanikusok, entomológusok, zoológusok egy napon keresztül kutatnak egy adott élőhelyet, területet laikus önkéntesekkel együtt, és a 24. óra végére igyekeznek minél impozánsabb fajlistát összeállítani a területről.
Egyik fő célja, hogy az emberek közelebb kerüljenek a természethez, jobban megismerjék, valójában mekkora élet veszi körül őket, felismerjék saját felelősségüket a természetvédelemmel kapcsolatban. Valamint bepillanthatnak a tudományos kutatások világába.
Hazai példa: Orfűi Fesztivál, 2021. WWF Magyarország, Pangea Egyesület és Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány – 24 órás BioBlitz- 218 növény- és 275 állatfajt, összesen 493 fajt összeszámolása.
A FSZEK szerepe
Híd: a tudományos élet szereplőit összekapcsolja a laikus önkéntesekkel. Lehetőséget biztosít a közösség tagjainak a tudományos információkhoz, valamint eszközökhöz és programokhoz való hozzáféréshez. A begyűjtött adatok, információk feltöltéséhez a könyvtár eszközt és segítséget ad a könyvtárban
Az informatika segítséget nyújt a könyvtárosok képzésében, hogy használni tudják a DSpace felületét. A könyvtáros feladata: ellenőrizni, javítani) az önkéntesek által feltöltött fájlokat és metaadatokat. Nyilvános, kereshető gyűjteményt készítünk a BEA-ban. Ez egy FSZEK BioBlitz saját honlapnak is tekinthető.
Nemzetközi példák könyvtári CS projektekre:
- „BioBlitz” (Berlin, Németország)
A Naturblick projektben a helyi közösség segít a városi biodiverzitás megfigyelésében és dokumentálásában (Berlini Természettudományi Múzeum)
https://www.museumfuernaturkunde.berlin/en/science/naturblick-discovering-nature-city
- Explore Nature with Us! (Viikki Library, Finnország)
Sétákat szerveznek a természetbe, ahol a résztvevők az iNaturalist természetvédelmi alkalmazást használják a madarak és növények azonosításához. Időseket és fiatalokat egyaránt bevonnak, intergenerációs projekt. https://eu-citizen.science/blog/2024/10/17/citizen-science-at-the-viikki-library-in-finland/
- Marked on the map! Local place names in your neighbourhood (Valmiera Library, Lettország)
Cél: a különböző helyeknek az egyes generációk által ismert neveinek összegyűjtése, a fiatalok aktív bevonása, a generációk közötti kapcsolatok erősítése.
- Lingscape Citizen science meets linguistic landscaping (Luxemburg)
Fényképeket kell gyűjteni, minden olyan feliratról, amibe az ember belefut: utcanévtábláktól a tájékoztatókon át a graffitikig. További információ: https://lingscape.uni.lu/
- What’s on the menu? (New York Public Library, USA)
A világ legnagyobb éttermi étlapgyűjteménye, kb. 45 000 db, negyede már digitalizálva elérhető a NYPL Digitális Galériájában. Probléma: az étlapokon nagyon nehéz megtalálni a bennük rejlő legnagyobb kincseket: konkrét információkat az ételekről, árakról, az étkezések lebonyolításáról stb., az OCR nem eredményes. Megoldás: a kézírásos menük átírása, begépelése, mert az OCR sokszor nem segít. További információ: https://menus.nypl.org/about https://www.facebook.com/nyplmenus/
Tudós? Kutató: Amatőr? – Közösségi múzeum a Laczkó Dezső Múzeumban – Szanyi Brigitta
A 80-as években szökkent szárba a “közösségi múzeum” elképzelés.
A közösségi múzeum irányzat szakirodalmi alapjai:
- Nyitott múzeum : együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum kézikönyv/ Csatlós Judit et al, 2018
- Arapovics-Bereczki-Nagy: Közösségi alapú működés a múzeumokban, 2019
- Arapovics-Beke-Dóri-Tóth: A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja, 2019
A társadalmi nyilvánosság szintjének növelése, emelkedő skálán:
tájékoztatás → konzultáció → bevonás → együttműködés → felhatalmazás
Két jellemző irány: Latin-Amerikában a közösségépítés; az angolszász területeken a gyűjteményi szempontok a meghatározók.
A közösségi múzeum többféle megközelítése: a lokális közösség erősítése / a múzeum közösségi működtetése / a csoportidentitás képviselete / közösségi tér biztosítása.
2019 óta díjazzák hazánkban a helyi lakosok és a helyi múzeumok építő együttműködését. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) kezdeményezésére alapították a Közösségi Múzeum elismerést. A kitüntető címet azon muzeális intézmények vehetik át, amelyek „közösségi részvételi alapon” működnek, vagy már letették a társadalmiasítás alapjait, azaz bevonják munkájukba a helyi lakosságot, civil szervezeteket és egyéb partnereket.
Az értékteremtés további elismerései:
- Az Év Tájháza 2023-ban a Kiskőrösi Szlovák Tájház
- Az Év Kiállítása 2024-ben a Magyar Menyasszony, Nemzeti Múzeum
Mindkettőben oroszlánrészt vállaltak a helyi lakosok, önkéntesek.
A Laczkó Dezső Múzeumban 2012-ben kezdődött a múzeumi önkéntes tevékenység, ami az egyre több résztvevő miatt szervezettebb kereteket kívánt 2015-re: önkéntes kézikönyv (írásos szerződés, szabályok, engedmények, jogszabályok). Meghatározó tényező: a fémkereső tevékenység szabályozása – 2015-ös törvényváltozás (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) Érdeklődő fémkeresősök alkalomszerű jelentkezése volt jellemző.
Jó példák:
Utak Mentén Program – római kori útvonalak feltárása.
Előképek: Közösségi Régészeti Egyesület, Rácz Tibor régész a fémkeresőzéshez tett segítő javaslatokat. Önkéntesek képzése, bevonás a feldolgozásba, részvétel a publikációban.
EKF projektek – az állandó kiállításhoz közösségi gyűjtés, önkéntes tárlatvezetők
Hátsó füves – közösségi kiállítás a települési focipályákról.
Irányvonalak, lehetőségek:
- Közösségi gyűjtés
- Közösségi feldolgozás
- Közöségi időszaki kiállítások
Önkéntes segítség a könyvtárban és a múzeumban – Dr. Décsey Sándor
Levéltári feldolgozás tervek – anyakönyvek átírása nagyon sok manuális munkát igényel. Példa: a brit National Archive hajónapló-digitalizálási projektje. Meteorológiai adatokat nyertek ki belőle önkéntesekkel; levéltárosok validálták és óriási meteorológiai adatbázist építettek.
Tapolcai Életrajzi Lexikon a könyvtár honlapján: Domján István (Géza) adatait önkéntes jelzés alapján lehetett lényeges információkkal kiegészíteni.
A Covid-járvány idején bevezetett korlátozások kapcsán:
“Kölcsönözz könyvtári nagymamát!” – A kísérő nélkül érkező 18 év alatti könyvtárlátogatókat a Tapolcai Nőklub védettségi igazolvánnyal rendelkező önkéntesei kísérték, hogy minden gyerek eljuthasson a könyvtárba. A Facebook-poszt 200 megosztást kapott (“máskor egy év alatt jön össze ennyi”). A média felkapta, jöttek kritikák is, de a minisztérium pártolta.
Helyismereti feltárás segítése: archív fotókat publikálnak a könyvtár Fb-oldalán – “Hol járunk?” A hozzászólásokban adatpontosítások, -kiegészítések is érkeznek.
Tapolca, régen – Fb csoport több, mint 6000 taggal – elképzelések: az aktív tagokkal összejövetelek, klubok.
Önkéntesek vettek részt a könyvtár költöztetésében is.
Tapolcai Múzeum: régészeti gyűjtőköre is van. A gyűjtemény gyarapításához a helyi fémkeresősök segítségét veszik igénybe. A hegyesdi tómeder combközépig érő iszapjában kell kutatni – közösségszervezés: zárt csoportban meghirdetett tavaszi időpont, a tevékenység régész felügyeletével zajlik. Talajradaros mérések, a hegyesdi tó szonáros mérése.
Mit adnak az önkéntesek?
- a személyes szabadidejüket
- a több százezer forintos készülékeik használatát
- Mit kapnak az önkéntesek?
- a szabadidő hasznos eltöltését
- a megtalálás sikerélményét
Eredmény: a múzeum tavalyi műtárgy-gyarapodásának 70%-a közösségi gyűjtésből származott. Idén januárban került elő a Diszelben előkerült római kori depólelet: egy háztartás komplett fémeszköz-készlete, 28 db tárgy. Restaurálás után kiállítják őket a könyvtár földszintjén.
Szűcs Margit, Eötvös Károly Könyvtár
