Forrás: https://tesztelesagyakorlatban.hu/

Az elmúlt hónapok közös szakmai munkájának eredményeként elkészült az Országos Könyvtári Stratégia 2027–2031 stratégiai koncepciójának konzultációs változata. A Könyvtárszakmai Kerekasztal célja, hogy a dokumentum következő szakasza valódi, széles körű szakmai és társadalmi párbeszéd legyen. A stratégia most válhat igazán közös üggyé.

Egy közös szakmai folyamat újabb mérföldköve

A magyar könyvtárügy az elmúlt hónapokban fontos közös szakmai folyamatot indított el. Ennek minden állomása azt a célt szolgálta, hogy együtt gondolkodjunk arról: milyen könyvtári rendszerre van szüksége Magyarországnak a következő években, és milyen szerepet tölthetnek be a könyvtárak a tudásalapú társadalomban 2031-ben.

Az út, amit eddig megtettünk

A közös stratégiai gondolkodás nem most kezdődött. Májusban hat országos könyvtárszakmai szervezet együttműködésével megszületett a könyvtárügy jövőjével foglalkozó közös szakmai állásfoglalás. Ezzel olyan szakmai együttműködés indult el, amelynek célja kezdettől az volt, hogy közös jövőképet és hosszú távú fejlesztési irányokat fogalmazzunk meg a magyar könyvtári rendszer számára.

A folyamat következő meghatározó állomása a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 57. Vándorgyűlése volt Kecskeméten. 2026. június 26-án az országos könyvtárszakmai szervezetek vezetői Dr. Sári Zsolt államtitkár úrral folytattak stratégiai megbeszélést a magyar könyvtárügy jövőjéről, az országos könyvtári stratégia előkészítéséről, a fejlesztési javaslatokról, a hosszú távú szakmai partnerség megerősítéséről, valamint a széles körű szakmai és társadalmi párbeszéd szükségességéről.

A kecskeméti találkozó fontos szakmai felhatalmazást és megerősítést adott ahhoz, hogy a megkezdett közös gondolkodást folytassuk, és az országos könyvtári stratégia előkészítését a szakmai szervezetek együttműködésére, nyitott párbeszédre és közös felelősségvállalásra építsük.

Államtitkár úr a Vándorgyűlés pénteki programjában átadta a Fitz József Könyvdíjakat, majd a záró plenáris ülésen is köszöntötte a résztvevőket. Az ott megfogalmazott gondolatai tovább erősítették azt a közös meggyőződést, hogy a könyvtárügy jövőjének alakításában meghatározó szerepe van az együttműködésnek, a párbeszédnek, a transzparenciának és a közös felelősségvállalásnak.

Erre az alapra építve folytatta munkáját a hat országos szakmai szervezet a Könyvtárszakmai Kerekasztal keretében. A közös munka eredményeként elkészült az Országos Könyvtári Stratégia 2027–2031 stratégiai koncepciójának konzultációs változata – az a dokumentum, amelyet most a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi párbeszédre szeretnénk bocsátani.

Miért van szükség új országos könyvtári stratégiára?

Több mint tíz éve nincs érvényes, valamennyi könyvtártípus számára közös országos könyvtári stratégia. Eközben alapvetően megváltozott az a társadalmi, technológiai és szakmai környezet, amelyben a könyvtárak működnek.

Felgyorsult a digitalizáció, megjelent és mindennapjaink részévé vált a mesterséges intelligencia, felértékelődött a hiteles információ és az információs műveltség jelentősége, miközben egyre fontosabbá válik az egész életen át tartó tanulás támogatása. Változnak a használói szokások és a demográfiai viszonyok, a könyvtári rendszernek pedig saját kihívásaival – többek között az infrastruktúra állapotával, a humánerőforrás-helyzettel, a generációváltással és az új kompetenciaigényekkel – is szembe kell néznie.

A stratégiai koncepció ezért nem egyszerűen a hagyományos könyvtári feladatok újrafogalmazására vállalkozik. A kérdés ennél átfogóbb: milyen szerepet töltsön be a magyar könyvtári rendszer 2031-ben?

A jövőkép egy országosan összehangolt, ugyanakkor helyben erősen jelen lévő, korszerű és alkalmazkodó könyvtári rendszerből indul ki, amely mindenki számára hozzáférést biztosít a hiteles információhoz, a kulturális örökséghez, a tanuláshoz, a kutatáshoz, a digitális szolgáltatásokhoz és a közösségi részvételhez.

Három stratégiai prioritás

A koncepció három, egymással szorosan összekapcsolódó stratégiai prioritást határoz meg.

Az első a korszerű, feladatmegosztáson alapuló és együttműködő könyvtári tudásinfrastruktúra kialakítása. Ehhez kapcsolódik többek között a könyvtárinformatikai ökoszisztéma megújítása, a könyvtári adatvagyon és tudásplatformok fejlesztése, a digitális kulturális örökség megőrzése és hozzáférhetővé tétele, valamint a mesterséges intelligencia és az innováció könyvtári alkalmazása.

A második prioritás a könyvtárak társadalmi szerepének megerősítése. Középpontjában az olvasás, a tanulás és a kompetenciafejlesztés, a hiteles információhoz való hozzáférés, az információs, média- és MI-műveltség, a közösségi részvétel, a társadalmi befogadás, valamint a kutatás és a tudásmegosztás támogatása áll.

A harmadik prioritás a megújuló és fenntartható könyvtári rendszer megteremtése. Ide tartozik a humánerőforrás és a szakmai utánpótlás kérdése, a korszerű ágazati irányítás, a fenntartható működés és finanszírozás, továbbá a nemzetközi szakmai kapcsolatok és láthatóság erősítése.

A három prioritás nem három egymástól elkülönülő feladat, hanem egyetlen rendszer egymást feltételező elemei.

A teljes magyar könyvtári rendszer stratégiája

A stratégiai koncepció egyik alapvetése, hogy közös célrendszert kíván teremteni a teljes magyar könyvtári rendszer számára, miközben megőrzi az egyes könyvtártípusok sajátos feladatait és kompetenciáit.

A nemzeti könyvtár, a felsőoktatási könyvtárak, a tudományos és szakkönyvtárak, a közkönyvtárak és az iskolai könyvtárak eltérő szerepet töltenek be, de mindannyian ugyanahhoz a közös jövőképhez járulnak hozzá.

A rendszer ereje éppen ebből a sokféleségből származhat, amennyiben azt együttműködés, világos feladatmegosztás és partnerség kapcsolja össze.

Az ELTE szakmai fórumával megkezdődött a szélesebb párbeszéd

A stratégiai koncepció szélesebb szakmai megvitatása 2026. augusztus 27-én új szakaszba lépett. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Hagyományok és kihívások XIV. konferenciáján külön szakmai fórum keretében került sor az új könyvtári stratégia kihívásainak megvitatására.

A bemutatón hangsúlyosan elhangzott: a dokumentum nem kész és nem lezárt stratégia, hanem olyan szakmai keret, amelyet most szeretnénk szélesebb körben megvitatni.

A következő szakasz ezért nem pusztán formális véleményezés. A cél az, hogy a koncepció közös szakmai üggyé váljon, és a párbeszéd, a közös gondolkodás, valamint a közös felelősségvállalás határozza meg a további munkát.

Négy kérdés, amelyre közösen keressük a választ

A konzultáció során elsősorban négy alapvető kérdésre várunk választ:

Jó irányokat jelöltünk-e ki?

Hol szükséges további hangsúly vagy pontosítás?

Milyen konkrét beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy a célok valóban megvalósíthatók legyenek?

Hogyan kapcsolódhatnak be mindebbe az egyes könyvtártípusok, fenntartók, szakmai szervezetek és partnerek?

Nem kész válaszok megerősítését várjuk. Az egyetértő vélemények mellett ugyanilyen fontosak a kritikai észrevételek, a hiányzó szempontok, valamint azok a konkrét módosítási és kiegészítési javaslatok, amelyek jobbá, pontosabbá és megvalósíthatóbbá tehetik a stratégiát.

A koncepció most válik közös üggyé

Alapvető fontosságú, hogy a stratégia ne egy szűk szakmai kör dokumentuma legyen.

Azt szeretnénk, hogy végleges változatában megjelenjen az ország különböző térségeiben, valamennyi könyvtártípusban és szakterületen dolgozó kollégák tudása és tapasztalata, a különböző szakmai generációk nézőpontja, valamint a könyvtárhasználók, a helyi közösségek, a fenntartók és szakmai-társadalmi partnereink szempontjai is.

Ezért a következő hetekben a szakmai szervezetek fórumain, tematikus és regionális beszélgetéseken, intézményi és partneri egyeztetéseken, valamint online formában is várjuk a véleményeket és javaslatokat.

Arra biztatjuk az MKE területi, szakmai és társult szervezeteit is, a könyvtárakat és más szakmai közösségeket is, hogy kezdeményezzenek beszélgetéseket, szervezzenek fórumokat, és jelezzék, hol és mikor lenne lehetőség a stratégiai koncepció közös megvitatására.

Kapcsolódjon be a konzultációba!

A stratégiai koncepció és a véleményezés lehetősége a Magyar Könyvtárosok Egyesülete honlapján, az erre létrehozott Országos Könyvtári Stratégia oldalon érhető el.

A véleményeket, észrevételeket és konkrét javaslatokat a konyvtaristrategia@gmail.com e-mail-címen is várjuk.

A stratégiai koncepcióval kapcsolatos véleményeket és javaslatokat 2026. szeptember 30-ig várjuk.

Májusban a közös szakmai állásfoglalással fontos mérföldkőhöz érkeztünk. A Vándorgyűlésen tovább gondolkodtunk a könyvtárügy jövőjéről. Az elmúlt hónapokban hat országos szakmai szervezet együttműködésével megszületett a stratégiai koncepció. Az ELTE szakmai fórumán pedig megkezdődött annak szélesebb körű megvitatása.

Most a szakmán – és egyre szélesebb közösségünkön – a sor.

A stratégia akkor válhat valóban közös és erős dokumentummá, ha minél több tudás, tapasztalat, nézőpont és javaslat épül be annak végleges változatába.

Közös jövőkép. Szakmai párbeszéd. Közös megvalósítás.

Alakítsuk együtt a magyar könyvtárügy jövőjét!

 

Gerencsér Judit elnök
Magyar Könyvtárosok Egyesülete