Kárpát-medencei konferencia és kerekasztal digitalizálás témakörben Zentán, 2026. március 25-én.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) egyik kiemelt feladata a vajdasági magyar nemzeti közösség kulturális kincsének megőrzése, a szellemi, épített és tárgyi örökség, a kortárs kultúra, a szellemi eredmény különböző szegmenseinek dokumentálása, digitalizálása és adatbázisokban való megjelenítése, a digitális tartalmak elérésének, újrahasznosításának támogatása. Folyamatosan keresik a lehetőségeket a szakmai kapcsolatok bővítésére, a fejlődésre, a megújulásra, ennek volt köszönhető az előadók és résztvevők meghívása is a zentai konferenciára.
A konferencia napját megelőző este az érkező vendégek megtekinthették a Zentai Városi Múzeum kiállításait, valamint részt vehettek A Bánság hagyományai és szokásai képekben című kiállítás megnyitóján a VMMI oszlopcsarnokában. Az Intézet és a resicabányai Bánsági Hegyvidéki Múzeum közös kiállítása az Interreg szerb-román határon átnyúló pályázat (RORS 00227) eredményeként, a resicabányai múzeum közgyűjteménye képekben és a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület szőttes-varrottas gyűjteményének válogatása látható.
2026. március 25-én a Zentai Városháza dísztermében zajlott a konferencia, melynek megvalósítását szintén az előbb leírt Interreg pályázat segítette. Az ünnepélyes megnyitón a vendégeket üdvözölte Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója üdvözölte, majd köszöntőt mondott Vincze Máté Gábor közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere, Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács művelődéssel megbízott tanácsosa és dr. Juhász Bálint, a Vajdasági Képviselőház elnöke is. A megnyitón közreműködött Baráth László tárogatóművész.
A konferencia délelőtti moderátora Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója volt.
Kukár Barnabás Manó, (főosztályvezető-helyettes MNMKK Országos Széchényi Könyvtár) A nemzeti könyvtár digitalizálása: koncepcióváltás és jövőkép címmel adott elő. Bemutatta, hogy a Nemzeti Könyvtárban hogyan sikerült egy üzemszerű, átlátható és fenntartható kapacitásszervezésű modellre áttérni a digitalizálási folyamatai terén. A koncepcionális megújulás és az állományvédelem integrálása nemcsak a teljesítmény növekedését tette lehetővé, hanem új kompetencia- és tudásterületek kiépítését is. Az előadás kitért a digitalizálási fogalomkör változására, az eddigi eredményekre, további céljuk a határon túli feladatok erősítése, a Kárpát-medencei hungarika-kataszter digitalizálása és hozzáférhetővé tételére. A feldolgozásban alkalmazzák a Mesterséges Intelligencia adta lehetőségeket, és beindították a 40 órás alapszintű digitalizáló képzést is, melynek kidolgozzák a haladó szintjét is.
Jasmina Ninkov (megbízott igazgató, Nemzeti Könyvtár, Belgrád, Szerbia) Kapcsolódás, alkotás, interakció, inspiráció című előadásában a Szerb Nemzeti Könyvtár tevékenységének jó gyakorlatait mutatta be, különös tekintettel arra, hogy az intézmény hogyan működik a kulturális örökség őrzőjeként, ugyanakkor a korszerű könyvtári szolgáltatások fejlesztésében milyen feladatokat lát el. Áttekintést nyújtott a hazai és nemzetközi együttműködésekről, a kiadókkal való partnerségről, a bibliográfiák készítéséről, a régészeti leírásokról, a digitális gyűjteményekről, a Hilandar kolostorban folytatott kutatási és digitalizálási tevékenységekről. Az intézmény feladata a nagy számú olvasó kiszolgálása mellett a digitalizáció, meghirdették a Minden szerb könyv egy helyen programot, és felügyelik, együttműködnek a digitalizációban is a szerb könyvtári hálózattal.
Harangi Gabriella és Papp Fruzsina (Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyűjteménykezelési Osztály) Digitalizálás a kutatástámogatási ökoszisztéma segítésétől a kulturális örökségvédelemig címmel adtak elő. A könyvtár 20 éve foglalkozik digitalizálással, de a környezet folyton változó, köszönhetően a megújuló technológiáknak és a finomodó munkafolyamatoknak, valamint a változó intézményi és felhasználó igényeknek. Az előadók elmondták, hogy jelenleg milyen eszközökkel zajlik az intézményben a digitalizálás folyamata, felvázolták, mit és miért digitalizálnak, és hogyan zajlik a dokumentumok, az állomány gyűjteménybe szervezése. Kitértek az archiválás menetére, és hogy mindez hogyan válik szolgáltatható eredménnyé. Részletesen bemutatták a repozitóriumot. Kitértek a kísérleti fázisban lévő dolgokra is: podcastok szabványos archiválása, MI támogatás a digitalizált anyagok feldolgozásában.
Bakó Zsigmond főosztályvezető, Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) A múlt őrzőjétől a digitális iránytűig: Mesterséges intelligencia a Magyar Nemzeti Levéltárban címmel arról beszélt, hogy hogyan válhat egy évszázados iratokat őrző intézmény a legmodernebb technológia úttörőjévé, miként változtatja meg a digitális tér a levéltár feladatait. Az MNL célja, hogy a legmodernebb eszközökkel biztosítsa, hogy a történelmi igazság és az „írás” a digitális világban is megmaradjon és bárki számára hozzáférhetővé váljon. Az előadás azt is bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíti a kézzel írott akták megfejtését, végzi a névváltozatok és elírások azonosítását: 23 millió oldalnyi állami anyakönyvben teszi lehetővé a gyors családtörténeti keresést, illetve a hadifogoly-kartonok feldolgozásában nemcsak a cirill betűket írta át latinra, hanem olyan rejtett összefüggéseket is feltárt, amelyekre az emberi szemnek évtizedek kellettek volna. Az állami anyakönyvek digitalizálásának programját „Nemzet családfája” programnak hívják. Kiemelkedő a „Közösségi Levéltári Program” is, 60-70 önkéntes készít annotációkat.
A délutáni előadásokat dr. Silling Léda etnográfus, Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet moderálta.
Odler Zsolt (főosztályvezető, Néprajzi Múzeum Nyilvántartási és Digitalizálási Főosztály, Budapest) A kulturális örökség digitalizálásának módszertani gyakorlata a Néprajzi Múzeumban címmel az intézmény rendkívül széles korpuszú digitalizálási tevékenységéről beszélt: a síkágyas javaktól egészen a hanganyagokig terjed a kör. 2 millió digitális anyagot kezelnek, ezekben különböző feldolgozási szempontok és narratívák kerültek előtérbe. Az előadás rövid betekintést nyújtott a hétköznapi gyakorlatba, amely a kulturális javak digitalizálási előkészítésétől egészen az elkészült tartalmak archiválásáig terjed ki. Tisztában kell lenni az intézmény gyűjteményeivel, a digitalizálás minden mozzanatát ismerni kell. A digitalizálási folyamat kevésbé látványos, de nagyon jelentős része az anyagok visszakereshetősége és megőrzése is az utókor számára.
Kuti Benjamin (digitalizálási szakértő, Szépművészeti Múzeum, Budapest) A közgyűjteményi 3D digitalizálás alapjai és lehetőségei címmel tartott előadást, amely a kulturális örökség tárgyi elemeinek háromdimenziós digitalizálási lehetőségeit mutatta be a számítógépes képalkotás (CGI) elméleti alapjaitól a gyakorlati múzeumi alkalmazásokig. Átfogó képet adott a digitalizálás jelenlegi lehetőségeiről, technológiai és módszertani kihívásairól, valamint jövőbeli perspektíváiról a múzeumi és örökségvédelmi szektorban. Létrehoztak egy 3D-s mobil labort, ezzel intézményeikben is tudnak digitalizálni. A prezentáció röviden ismertette a 3D vizualizáció alapelveit, külön figyelmet kapnak a minőséget befolyásoló tényezők, az anyagtulajdonságok digitális reprodukálásának kérdései, valamint a különböző technológiák korlátai. Esettanulmányokon keresztül mutatta be a múzeumi gyakorlatban alkalmazott megoldásokat, a digitalizálási projektek tapasztalatait. Az előadás ismertette a leggyakrabban alkalmazott szoftveres eszközöket és a 3D modellek felhasználási területeit, és röviden kitért a mesterséges intelligencián alapuló új irányokra, valamint az európai minőségbiztosítási törekvésekre is. A 3D-s digitalizálás egyik „terméke” itt látható: https://kutak.szepmuveszeti.hu/.
Dr. Magina Livia (igazgató, Bánsági Hegyvidéki Múzeum, Resicabánya, Románia), és Pancza János (Qulto Kutatási Infrastruktúra, Magyarország): Örökség-történetek mesélése a technológia segítségével című előadás áttekintést nyújtott az intézmény által a Banat Digital Heritage elnevezésű, határon átnyúló projekt keretében fejlesztett adatbázisról, mely nyilvános, többnyelvű felületen keresztül is hozzáférhető a széles közönség számára. A lakosság által hozott tárgyakat a múzeum munkatársai gondosan kiválogatták annak érdekében, hogy a Bánság kultúrája szempontjából releváns műtárgyakat mutassanak be digitálisan: a Krassó-Szörény megye gazdag ipari múltjához kapcsolódó fényképeket, dokumentumokat és tárgyakat gyűjtöttek. A projekt keretében egy digitális alkotóműhely is létrejött, amely feldolgozta a gazdag forrásokat, és azokat digitális történetek, tematikus turisztikai útvonalak vagy virtuális tárlatok formájában kelti életre. Az igazgatónő I. Ferdinánd román király 1926 júniusában tett resicabányai látogatását mutatta be a digitalizált fényképek és újságcikkek alapján.
Zagyva Natália és Maczelka Árpád (Hagyományok Háza, Budapest) Bitekbe mentett örökség: digitalizálás, megőrzés és tartalomszolgáltatás a Hagyományok Háza közgyűjteményi szolgálatában címmel beszéltek a Hagyományok Háza közgyűjteményi tevékenységéről, amely a népi kultúra szellemi és tárgyi örökségének megőrzésére, tudományos feldolgozására és hozzáférhetővé tételére irányul. Az intézmény Folklór Archívuma komplex állományt gondoz: a néprajzi gyűjtések mellett kutatói és zeneszerzői hagyatékokat, valamint szakmatörténeti dokumentumokat őriz hang-, állókép- és mozgókép-felvételek, iratok és nyomtatványok formájában. Az előadás bemutatja az archívumi digitalizálás munkafolyamatait és eszköztárát, kitérve az állományvédelmi szempontokra, a nyilvántartási rendszerekre, valamint a metaadat-struktúra kulcsszerepére a szolgáltatásfejlesztésben. Zagyva Natália jó gyakorlatként ismertette a nyilvános Folklóradatbázist, amely a digitalizált tartalmakat részletes tartalmi feltárást követően teszi közzé, hatékonyan támogatva a kutatási, oktatási és közművelődési felhasználást.
Resócki Vázsonyi Csilla és Novák Ferenc (VMMI, Zenta, Szerbia) Digitális tartalomszolgáltatás és örökségmegőrzés a vajdasági magyar kulturális térben címmel beszéltek a VMMI digitális örökségvédelmi tevékenységének fő irányairól és tapasztalatairól. A 20 éves digitalizációs folyamat kiterjedt a könyv- és periodikaállományra, hangfelvételekre, népzenei gyűjtésekre, fényképekre, térképekre, valamint kazettán és más analóg hordozón fennmaradt film- és hanganyagokra is. Az Intézet célja mindezek szakszerű dokumentálása, digitalizálása és hosszú távú megőrzése, valamint azok hozzáférhetővé tétele a szélesebb közönség számára. Adatbázisokat működtetnek, amelyek strukturált formában teszik kereshetővé és kutathatóvá a vajdasági magyar kulturális, szellemi örökséget, pl.: https://vamadia.rs/. Az előadás kitért az Interreg szerb-román pályázat által digitalizált kisoroszi tájház helyi magyar lakosságának 363 db, Hertelendyfalva bukovinai székely eredetű lakosságának 476 db, Nagyerzsébetlak több etnikumú lakosságának 367 db tárgyának digitalizálására is, ezzel arról is hallottunk, hogy miként járul hozzá a digitális tartalomszolgáltatás az identitásmegőrzéshez és a közösségi emlékezet megerősítéséhez a jelenkorban.
A konferencia végén kerekasztal-beszélgetés zajlott Gerencsér Judit (elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesülete) vezetésével. A beszélgetés résztvevői: Prikler Szilvia Beatrix (igazgató, Szabadtéri Néprajzi Múzeum-Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, Szentendrei Skanzen), dr. Urai-Tóth Éva (könyvtárvezető-helyettes, Országgyűlési Könyvtár), dr. Ninkov Kovacsev Olga (igazgató, Szabadkai Városi Múzeum, Szabadka), Szűcs Balázs (igazgató, Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka). A beszélgetés célja volt, hogy segítségükkel áttekintést kaphassunk az anyaországi és külhoni közgyűjtemények szerepéről, egy-egy intézmény vagy régió digitalizációs működéséről, valamint hallhassunk a témát jellemző kihívásokról, jó gyakorlatokról és innovatív megoldásokról, a Kárpát-medencei együttműködési lehetőségekről, képzésekről és a sikeres programokról.
A tanácskozás célja volt, hogy fórumot biztosítson a digitalizációs szakmai kihívásokra és az azokra adott válaszok megvitatására. Az előadók bemutatták, hogy az egyes intézmények milyen típusú anyagokat digitalizálnak, milyen technikai eszközökkel, módszerekkel és munkafolyamatokkal végzik ezt a tevékenységet, valamint hol jelenítik meg és teszik elérhetővé a digitális tartalmakat, hallhattunk szerbiai, romániai és magyarországi jó gyakorlatokról is. Köszönjük a VMMI igazgatójának és munkatársainak, hogy megszervezték a kiváló konferenciát!
Fotók: VMMI
Villám Judit, Országgyűlési Könyvtár
