Bevezetés – amikor a könyvek mögé is bepillantunk

Vannak szakmai utak, amelyek nem csupán intézmények közötti látogatások, hanem egyszerre tanulás, közösségi élmény és inspirációforrás.

2026. április 10-én tíz könyvtáros indult útnak a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében, hogy egyetlen nap alatt négy különböző könyvtári világot ismerjen meg: történelmi gyűjteményeket, modern egyetemi tudásközpontot, egyházi örökséget őrző intézményt és egy személyesebb hangvételű, közösségi könyvtárat. A látogatás során az Apponyi-könyvtár, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Egyetemi Könyvtára, a nyitrai Egyházmegyei Könyvtár, valamint a Karol Kmeťko Megyei Könyvtár került a fókuszunkba.

Mi nem csupán néztünk – figyeltünk, kérdeztünk, jegyzeteltünk. És legfőképpen: tapasztaltunk.

Az Apponyi-könyvtár – a múlt csendes méltósága

Első állomásunk az Apponyi-könyvtár volt, amely a régió egyik legértékesebb történeti könyvgyűjteményét őrzi. Az Apponyi-könyvtár a szlovákiai Appony (Oponice) községben található, az Apponyi-kastélyban, amely ma részben múzeum és szálloda is. Már az odaérkezéskor lenyűgözött bennünket a kastély szépsége és nyugodt környezete. Izgatottan vártuk, hogy többet megtudjunk erről a híres könyvgyűjteményről.

Az épületbe lépve egyértelművé vált, hogy itt nem csupán könyvek találhatók, hanem a történelem is jelen van minden polcon és minden kötet gerincén.

A könyvtár nem csupán dokumentumtárként, hanem kulturális örökségi intézményként is működik, ahol a könyv mint tárgy, mint műtárgy is kiemelt jelentőséggel bír.

A látogatás során megismerkedtünk a gyűjtemény történetével és az Apponyi család életével. A könyvtárat 1744-ben, Bécsben alapította gróf Apponyi Antal György, aki magas rangú tisztséget viselt az udvarnál. Halála után a gyűjteményt eladták volna, ha egyetlen fia, gróf Apponyi Antal nem dönt úgy, hogy átköltözteti az egészet Pozsonyba, ahol 19 éven át közkönyvtárként szolgált. Később családi birtokára, Apponyba költöztette azt. A maga korában világhírű könyvtár 30 000 kötettel rendelkezett, és Európa egyik jelentős magánkönyvtárának számított. A gyűjtemény később történeti viszontagságokon ment keresztül, majd a 21. században restaurálás és újraszervezés révén vált ismét látogatható kulturális intézménnyé. A nagyközönség előtt 2011. szeptember 30-án nyitották meg. A könyvtár a Szlovák Nemzeti Könyvtár része.

Ma 9 000 mű, 12 000 kötet található benne, a világ tíz nyelvén, ami a korszak nemzetközi műveltségi kapcsolatait tükrözi. A könyvtár állománya ritka 16–19. századi nyomtatványokat, kéziratokat és különleges kiadásokat tartalmaz, amelyek tudományos és művelődéstörténeti szempontból is jelentős értéket képviselnek. A tárlatvezetés során részletes ismertetést kaptunk a könyvek rendszerezéséről is. Megismerkedtünk a korabeli könyvgyűjtési és katalogizálási módszerekkel. A könyvtár berendezése korhű, esztétikai és funkcionális szempontból is jelentős. A belső tér kialakítása hozzájárul a történeti atmoszféra megőrzéséhez. A díszített mennyezet és a faragott bútorzat művészettörténeti értéket képvisel. A látogatás során hangsúlyt kapott az állományvédelem kérdése is. Megtudtuk, hogy a régi könyvek megőrzése speciális körülményeket igényel. A könyvtár klimatikus viszonyait ennek megfelelően szabályozzák.

Mi, könyvtárosok, különösen érzékenyek vagyunk a gyűjtemények szervezésére, az állományvédelemre és a térhasználatra – és itt mindhárom területen lenyűgöző példákat láttunk. A barokk hangulatú olvasóterem csendje szinte „beszél”, és arra készteti a látogatót, hogy lassabban, figyelmesebben szemlélje a könyveket.

 

Konstantin Filozófus Egyetem Egyetemi Könyvtár, Nyitra – a tudás modern központja

A következő állomás a Konstantin Filozófus Egyetem Egyetemi Könyvtár volt Nyitrán, amely az egyetem nyilvános, szak – és központi könyvtára. A jelenlegi Konstantin Filozófus Egyetem Egyetemi Könyvtár létrehozása és fejlődése összefügg a nyitrai Pedagógiai Intézet, később a nyitrai Pedagógiai Kar 1959-es megalapításával. 1997. február 13-án a nyitrai Pedagógiai Egyetem az 1996. október 23-i felsőoktatási törvény értelmében nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmé vált. A könyvtár mostani új épületét 2012. február 20-án adták át. Jelenleg több mint 310 ezer (318 548) könyvtári egységgel rendelkezik, beleértve könyveket, folyóiratokat és egyéb különleges dokumentumokat.

Itt a kontraszt szinte sokkoló volt – a történelmi csend után egy modern, digitális, dinamikus térbe érkeztünk.

Azonnal látszott: ez a könyvtár nem csak tárol, hanem szolgáltat. Digitális adatbázisok, önkiszolgáló kölcsönzési megoldások, világos, jól tagolt tanulási terek és hallgatóbarát kialakítás fogadott bennünket. A könyvtárosok itt már nemcsak „őrzők”, hanem információs navigátorok.

Külön figyelmet kapott a könyvtár oktatási integrációja: a könyvtár szorosan együttműködik az egyetemi karokkal. Emellett kutatástámogató szolgáltatásokat is nyújt, például publikációs tanácsadást, bibliometriai elemzéseket és open access irányelvek támogatását.

Mi különösen azt figyeltük, hogyan működik a térhasználat és a hallgatói igényekhez való alkalmazkodás. A szakmai beszélgetések során szó esett digitalizációról, és arról is, hogyan változik a könyvtáros szerepe a 21. században. Ezek a gondolatok még a következő állomásokon is velünk maradtak.

Többször is megállapítottuk, hogy az egyetemi könyvtárak jövője egyértelműen a hibrid működés: a fizikai és digitális tér egyensúlyának megtalálása. Az KFE könyvtára jól példázza, hogy a modern egyetemi könyvtár már nem csupán könyvkölcsönző intézmény, hanem komplex tudásközpont.

Egyházmegyei Könyvtár, Nyitra – a hit és tudás találkozása

A nyitrai várban a könyvtár már a 12. században kezdett kialakulni, Az Egyházmegyei Könyvtárat ünnepélyesen 1885. november 30-án nyitották meg.  Előtte állt a Káptalani Könyvtár, amelyet Erdődy László püspök alapított a 18. század elején. A könyvgyűjtemény jelenleg körülbelül 66 000 könyvből áll. A legnagyobb ritkaságok az ősnyomtatványok – az 1500 előtt megjelent nyomatok. Összesen 78 kötet van, további négyet a 16. századi nyomatok feldolgozása során fedeztek fel, az adott időszak műveinek kötései formájában. Összesen 37 nyelven találhatók művek, sőt egy Braille-írással írt folyóirat is található a gyűjteményben.

A könyvtár feladata kettős: egyrészt a vallási örökség megőrzése, másrészt annak tudományos kutathatóságának biztosítása. A látogatás során bemutatásra kerültek a kéziratos állományok, régi liturgikus könyvek és egyházi kiadványok, amelyek feldolgozása speciális szakmai tudást igényel.

A könyvtár munkatársai ismertették a dokumentumok katalogizálási nehézségeit, különösen a régi nyelveken (latin, egyházi szláv) készült művek esetében. Emellett hangsúlyozták a konzerválási feladatok jelentőségét, hiszen az állomány jelentős része sérülékeny, egyedi példány.

Az egyházmegyei könyvtárban egészen másfajta csend fogadott bennünket. Ez a csend nem csupán fizikai, hanem lelki is volt. A térben őrzött könyvek itt nemcsak tudást, hanem szellemi örökséget is hordoznak.

A gyűjtemény bemutatása során külön hangsúlyt kapott a régi teológiai irodalom, latin nyelvű kötetek és liturgikus dokumentumok világa. Mi, könyvtárosok, itt inkább „kutatókká” váltunk, akik próbálják összerakni a múlt és jelen közötti hidat.

Egyikünk meg is jegyezte: „itt minden könyvnek lelke van”. Ez a mondat végigkísért bennünket a látogatás során.

A könyvtáros munkája itt különösen felelősségteljesnek tűnt: nemcsak megőrzés, hanem értelmezés is történik.

Szakmai szemmel itt a leginkább az állományvédelem és a hozzáférés egyensúlya volt érdekes: hogyan lehet úgy megőrizni ritka dokumentumokat, hogy közben a kutathatóság is biztosított legyen.

 

Karol Kmeťko Megyei Könyvtár – emberközeli szakmaiság

A Karol Kmeťko Könyvtárban már egy egészen más hangulat fogadott bennünket. Ez volt a leginkább „emberközeli” állomás, ahol a könyvtár nem monumentális térként, hanem élő közösségi helyként működött. Az intézmény működése túlmutat a hagyományos könyvtári feladatokon, és hangsúlyosan közösségi, kulturális és oktatási szerepet is betölt.

A könyvtár a város egyik legrégebbi kulturális intézménye. A városi tanács határozatával alapították meg 1923-ban a Városi Közkönyvtárat. Az önkormányzatok 2002-es létrehozásával a regionális könyvtár 2002. április 1-jétől a Nyitrai Önkormányzati Megye alapító felügyelete alá került, Karol Kmeť Nyitrai Megyei Könyvtár néven. A több mint 90 év alatt jelentős kulturális, információs és oktatási szervezetetté vált, több mint 220 000 tételes könyvtári gyűjteménnyel. Névadója Karol Kmeťko (1875–1948), nyitrai püspök.

Itt már nemcsak a gyűjtemény, hanem az olvasó is központban áll. A könyvtár térszervezése felhasználóközpontú: a nyitott, barátságos terek, csendes tanulózónák és közösségi programhelyszínek egyaránt megtalálhatók, és kifejezetten ösztönzik a közösségi jelenlétet. Gyakran elhangzott köztünk: „ez már nem csak könyvtár, hanem találkozási pont”.

A könyvtárosok itt nemcsak szolgáltatnak, hanem aktívan szerveznek programokat, foglalkozásokat, közösségi eseményeket. A látogatás során bemutatásra kerültek az olvasásnépszerűsítő programok, gyermekfoglalkozások, író-olvasó találkozók és tematikus kiállítások. A könyvtár kiemelt célja a helyi közösség bevonása és az élethosszig tartó tanulás támogatása. Több alkalommal is beszélgettünk arról, hogy ez a modell mennyire fontos a mai társadalomban.

Egyik kollégánk így fogalmazott: „ez az a könyvtár, ahol a könyvek mellett az emberek is hazatalálnak”.

Különösen tetszettek a gyermekprogramokhoz és közösségi eseményekhez kapcsolódó terek, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a könyvtár ma már kulturális központ is. A modern könyvtárkép itt kézzelfogható valóság volt.

Szakmai tanulságok és közös gondolatok

A nap végére mind a tíz könyvtárosban ugyanaz a felismerés erősödött meg: a könyvtár nem egyetlen forma, hanem sokféle szerep egyszerre.

• Az Apponyi-könyvtár a múlt őrzője
• A Konstantin Filozófus Egyetem Egyetemi Könyvtár a jövő szolgáltatója
• Az Egyházmegyei könyvtár a szellemi örökség hordozója
• A Karol Kmeťko Megyei Könyvtár pedig a közösség élettere

Mi pedig, akik ezt végigjártuk, nemcsak szakmai tudással, hanem élményekkel is gazdagodtunk. A beszélgetések az út során legalább annyira fontosak voltak, mint maguk a bemutatók. A közös gondolkodás, a kérdések és a „mi hogyan csináljuk otthon?” típusú párbeszédek tették igazán értékessé ezt a napot.

Záró gondolat

Ez a tanulmányi kirándulás számunkra nem egyszerű tanulmányút volt, hanem egy szakmai és emberi tükör. Láttuk, hogyan élhet együtt múlt és jövő, hagyomány és innováció, csend és közösség.

És talán a legfontosabb felismerésünk ez volt: a könyvtár mindenhol más, de a küldetése mindenhol ugyanaz marad – hidat építeni az ember és a tudás között.

 

Pethő Andrea, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke