KÖNYVTÁRVILÁG

WEBMAGAZIN

202404_Szervezetielet_Ismerjuk_meg_MGSZ_1
2024.08.26.
XII. Évfolyam
4. Szám
Szervezeti élet

Ismerjük meg miről tájékoztatunk! – Az MKE Mezőgazdasági Szervezet szekcióülése a szegedi vándorgyűlésen

Az MKE Mezőgazdasági Szervezet vándorgyűlési szekcióülésére ebben az évben dél-alföldi mezőgazdasági kutatóhelyekről kértünk fel előadókat. Szándékunk az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a kutatóhelyek tevékenységével, mivel úgy gondoljuk, a szakkönyvtárosok számára fontos a tájékozottság szakterületük legújabb eredményeiről.

Az első előadást Dr. Mikó Edit egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja tartotta A mesterséges intelligencia a mezőgazdaság szolgálatában címmel. Mint a gazdaság oly sok területe, a mezőgazdaság is adatbánya, de amíg az adatokat nem értelmezik, azok csak üres számok. Értelmezés, feldolgozás után lesz az adat információ. Az okos eszközök ma már a mezőgazdaságban sem ismeretlenek. Az előadó több olyan mezőgazdasági területet ismertetett, ahol jelen van a precíziós mezőgazdaság, a mesterséges intelligencia. Leginkább a szántóföldi növénytermesztésben használják ezeket, ahol széles körű technológiai megoldásokkal történő adatgyűjtést követően a gazdálkodó a feldolgozott és elemzett információk segítségével célzott beavatkozásokat végezhet a tábláin. Emellett kertészeti (üvegházak), öntözés és talajművelési, állattenyésztési (szarvasmarha, sertés, baromfi), vadgazdálkodási alkalmazása is létezik a mesterséges intelligenciának. Emellett szó esett a robotika mezőgazdasági alkalmazásáról (pl. drónok, önvezető traktorok, fejőrobotok) is. A mesterséges intelligencia és a robotok mezőgazdasági alkalmazása a hatékony gazdálkodás mellett a fenntarthatóságot is elősegíti.

Ezt követően Marton Péter, a Smartfreq Kft. projektvezetője Könyvtári RFID rendszerek címmel tartott a hallgatóságnak szponzori előadást. A könyvtári RFID rendszerek egyaránt segítik a könyvtárost és az olvasót, így mindketten időt takarítanak meg. Az RFID egyedi azonosítóként működő passzív címke, ami a rádiófrekvenciás térbe helyezve bekapcsol és visszasugározza a benne tárolt információt. Az RFID használható állományvédelmi kapuknál, önkiszolgáló kölcsönzésre, visszavételre, könyvautomatáknál (locker) és kézi RFID olvasók használatával gyorsítható a leltározás is.

Mára már közismert, hogy a klímaváltozás várhatóan fokozni fogja a szélsőséges vízjárási és vízháztartási állapotokat hazánkban, ami kihívások elé állítja vízgazdálkodásunkat. Priváczkiné Dr. Hajdu Zsuzsanna, az ATIVIZIG Vízrendezési és Öntözési Osztály osztályvezetője Új (?) kihívások a mezőgazdasági vízgazdálkodásban címmel az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén zajló öntözésfejlesztési tervekről beszélt. Az ATIVIZIG működési területének jellemzője a dualitás, a vízbő (árvíz és belvíz) és a vízhiányos (aszály) időszakok akár egy éven belül is megjelennek. Területileg és időben is szélsőséges a csapadékeloszlás, ezért kettős működésű vízrendszerekre van szükség, melyek többcélúan hasznosíthatók. Mivel a befogadói kapacitás korlátozott, ezért konfliktushelyzetek alakulnak ki. A befogadó folyótól távolabb lévő településekről 90-100 km-t „utazik” a víz. Az itteni csatornák kis esésű, szivattyús üzemű rendszerek. Az előadó ismertette a belvíz és az aszály elleni védekezést, a felszíni vízkészleteket (Tisza, Hármas-Kőrős, Maros), a vízminőségi problémákat és ezek megoldását. Végül bemutatott több, a ATIVIZIG területén már megvalósult vagy tervezett öntözésfejlesztési projektet.

A szekcióülést Dr. Pauk János egyetemi magántanár, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. kutatója zárta Kutatás és innováció a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben című előadásával. A Gabonakutató alapításáról 1904-ben született meg a döntés, alapkövét 1914-ben rakták le, a tényleges kutatómunka 1924-ben indult meg. Az azóta eltelt 100 évben az intézményt többször átnevezték és -szervezték, új feladatokkal ruházták fel. Jelenlegi tulajdonosa a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A kutatóintézetben jelenleg többféle gabonát és takarmánynövényt nemesítenek. A történeti háttér ismertetése után Dr. Pauk János röviden, de részletekbe menően bemutatta a növénynemesítés tudományos hátterét, a nemesítés lépéseit. A nemesítés során az alsóbbrendű növényekben (pl. harasztok) megtalálható, a felsőbbrendű növényekben redukálódott haploid-diploid váltakozást állítják vissza. Emellett egyéb lépések is történnek laboratóriumban, üvegházban és tenyészkertben. Mindezeknek köszönhetően egy növényfajta nemesítése 10 évig tart. Az előadó beszélt a szomatikus (sejtfal nélküli) sejtgenetika alapjairól és a gének búzába viteléről is. A Gabonakutató és jogelődjeinek nemesítési eredménye 100 év alatt: 102 kenyérbúza, 10 durumbúza és egy tönkölybúza fajta.

Horváth Tamás, a Mezőgazdasági Szervezet elnöke