A Könyvtárostanárok Egyesülete módszertani kiadványsorozatának 13., és egyben legújabb kötete 2024-ben jelent meg a következő alcímmel: Módszertani kézikönyv az információs műveltség fejlesztéséhez. A könyvtárostanároknak szóló kiadványt Dömsödy Andrea és Tóth Viktória szerkesztették. A könyv bemutatója a 2024-es Tavaszi Szakmai Napon történt, ahol a KTE 2024-es tagjait tiszteletpéldány is megillette. A kötet célját a szerkesztők a következőképpen határozták meg: a könyvtárpedagógia modern alapelveinek gyakorlatközpontú bemutatása, valamint a szakmában lévő kollégák és hallgatók segítése foglalkozás- és projekttervekkel. A könyv a Kis KTE könyvek legnépszerűbb darabjaihoz hasonlóan a könyvtárhasználati tananyagegységekhez kínál ötleteket.

Motiváló alkotási folyamat

Mivel a nemzetközi trendekben és a szakirodalmakban fontos szerepet kapott az utóbbi időben az önálló tanulás, a projektalapú tanulás, a probléma- és nem tantárgyközpontú megközelítés, ezért a könyvtárakra is hatalmas feladat hárult: információval ellátni a tudásra szomjazó diáksereget. Egyetemi tanulmányaim és a tanítási gyakorlataim során megfigyeltem, milyen fontos szerepe van az iskolai könyvtáraknak a tanulási folyamat segítésében. Pályakezdő könyvtárostanárként igyekszem minden segítséget igénybe venni, hogy a tudásomat bővítsem, és kövessem a szakmai trendeket. Ez a könyv kincsesbánya a számomra az aktualitása, sokszínűsége és a módszertani kidolgozottsága miatt. A Kis KTE könyvek közül nekem is a gyakorlati, foglalkozásokat bemutató könyvek váltak a kedvenceimmé, ezért a 2024-es kiadás sem hiányozhatott a gyűjteményemből.

A kötet felépítése a következő:

• Módszertan
• Tanári kézikönyv az Információzz! De miért? könyvtárhasználati kézikönyvcsaládhoz
• Jó gyakorlatok, ötletek (A könyvtárhasználat összes tanegységéhez)

A könyv minden egyes fejezetéről kijelenthetem, hogy hozzájárul a könyvtárhasználati tananyag modernizálásához. A következőkben ennek indoklását kísérlem meg.

Módszertan

A könyv a módszertani kérdések és fogalmak tisztázásával kezd, mint a forrásalapú tanulás, folyamatalapú tanulás, problémaalapú tanulás, használószempontúság. Nem csupán egy rövid definíciót, általános igazságot találunk ebben a részben, hanem részletes kifejtést, az adott könyvtárpedagógiai elvek céljait, megvalósíthatóságának feltételeit, alkalmazását is. Dömsödy Andrea azt is elárulja, miért fontos foglalkozni ezekkel az alapelvekkel: a diákok sikeres tanulása és ebből következően a könyvtárpedagógia presztízse múlik rajta.

Az alapelvek tisztázása után Tóth Viktória bemutatja a hozzájuk illeszkedő könyvtárpedagógiai programot (KPP), beleértve a helyi dokumentumokra vonatkozó jogszabályokat, a szakmai és pedagógiai elvárásokat az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban. A Nemzeti alaptanterv nevelési céljai és kulcskompetenciái szintén nem csak egy felsorolásként vannak jelen, de a szerző egy ismertetőt is ad arról, mi szükséges ahhoz, hogy ezek teljesülhessenek. Az ábrákkal és táblázatokkal pedig még inkább megfoghatóvá válik az elérni kívánt cél.

A könyvtárhasználati tananyag alfejezet volt számomra mégis a leghasznosabb ebből a részből, az ugyanis szól a tananyagkiválasztás szempontjairól, és az információ tananyagban való elrendezésről. A korábbi kötetekre visszautalva hoz ötleteket a tananyagegységekhez, valamint listába veszi a mostani kötet vonatkozó részeit is. Az információ és az információs intézmények mellett az információforrások is kiemelt szerepet kapnak – az elektronikus források számbevételével együtt. A forráskeresés és a forráshasználat tanegységénél felsorakoztatott ötletek a korábbi kötetekből kiemelkedően érdekesnek tűnnek, és motiválnak a további ismeretszerzésre.

Tanári kézikönyv az Információzz! De miért? könyvtárhasználati kézikönyvcsaládhoz

A második nagy egységét a kötetnek a kézikönyvcsalád ismertetése teszi ki, azt is szintekre osztva: kezdő, haladó. A kezdő rész azoknak szól, akik még nem foglalkoztak az információkereséssel (pl. alsósok), de érint haladó témaköröket is. A kézikönyvekhez egy javasolt feldolgozástervezési útmutatót is kapunk lépésenként, ahol a fejlesztési cél kitűzésétől eljutunk egészen az önreflexióig. Felüdülés volt a kézikönyvhöz kapcsolódó oktatóvideókat is megismerni, úgy gondolom, a szövegkönyvek és a Youtube linkek hozzátesznek a könyv színvonalához és modernségéhez. Meg kell jegyezni, hogy a kiegészítő részek a nyomtatott verzióban is méltán nevezhetők színesnek.

Jó gyakorlatok, ötletek

Az utolsó, és egyben leghosszabb fejezetben mindenekelőtt a kötet egy használati útmutatóval nyit, hogy összekapcsolja a korábbi kötetekkel való összefüggést. Bemutatja a Könyvtárostanárok Egyesülete által használt sablon elemeit, amik alapján a foglalkozástervek és projektek íródtak. Dömsödy Andrea arra is választ ad ebben a fejezetben, hogy milyen lépéseket érdemes figyelembe venni és megfontolni, amikor a sikeres információkeresés a cél. Az online faliújság például egy nagyon élvezetes és érdekes megoldás akár jelenléti oktatásban, akár szövegszerkesztő segítségével az online térben.

A kötet tele van hasznos foglalkozástervekkel és projektötletekkel, szeretném kiemelni azokat, amik engem különösen is megszólítottak:

Az egyik legaktuálisabb pontja a könyvnek a 3. sorszámmal ellátott ötlet a mesterséges intelligenciáról a diák szemszögéből. Az ötlet során a ChatGPT-t használó fiktív diákokat kellett jellemezni a többi gyereknek, ezzel egy létező, és minden iskolában felvetődő probléma került előtérbe kreatív megoldással, a didaktikusság látszatát is elkerülve. Erre ráépülve a következő, 4. számú ötlet során már nem csak a mesterséges intelligencia felismerése és értelmezése, de irányítása is előkerült a megfelelő irányított kérdésekkel és a válaszok kritikai értelmezésével. Úgy gondolom, egy ilyen foglalkozás minden felsős és gimnazista kritikai gondolkodását erősítheti!

Az adventi várakozásról szóló, 9. számú foglalkozás okozta számomra a legnagyobb örömöt, ugyanis jeles naphoz és eseményekhez ilyen részletes és sokoldalú (Kahoot, szókártyák stb.) ötlettárat én is szívesen kipróbálnék, és felhívja a figyelmet arra, milyen fontos ismernünk a minket körülvevő világot és eseményeket, hiszen a gyerekek is ebben élnek. Külön tetszett, hogy az ünnep népi hagyományai mellett (mint a Luca-szék) a keresztény megközelítés is szerepelt a foglalkozásban. Az egyedüli gondolatom ezzel kapcsolatban, hogy érdemes lehet egyértelműen különválasztani a hiedelmekhez kapcsolódó információs egységet a hitéleti adventi várakozás jelentőségével.

A forrástípusokkal való ismerkedési játék (6. számú) során a diákoknak lehetőségük nyílik könyvvé változni, az Afrika projekt (7. számú) kitágítja a könyvtári/iskolai tereket, és egy világkörüli utazásra hívja el a tanulókat önmaguktól megkeresendő információk segítségével. A családtörténeti kutatás (10.,12., 13. számú) pedig nem csak a térben, de az időben is visszarepíti a diákokat, ami nemcsak izgalmas, de újabb dimenziókat nyithat meg az oktatásban, mint a kulturális dimenziót.

A hitelesség kérdésével foglalkozó ötletekből sosem elég, ezért örültem, hogy itt is találunk rá példát (19. számú). A feladatlapok alaposan kidolgozottak, és sok segítséget nyújthatnak a hiteles és kevésbé hiteles információk megítélésében.

A Dienes-készlet korábban ismeretlen volt a számomra, de a medvékről szóló ismeretekkel párban zseniális összhangot alkotnak (20. számú). Az ÉS, DE NEM használatával tanulóközpontú és egyedi a megközelítés.

Érdekes volt még a háziállatokról szóló információkeresés is (21. számú), a megfelelő tájékozódás ezen a téren is elengedhetetlen, a TTM (tudom, tudni szeretném, megtanultam) szintén újdonság volt nekem, de mindenképpen beépítem az eszköztáramba.

Mind közül a kedvenc foglalkozástervem a Harry Potter és az irodalomjegyzék értelmezése címet kapta (25. számú). A filmektől a legfrissebb forrásokon át a kritikákig teljesen feltérképezi a feladatlap a témát, és lehetővé teszi a diákoknak, hogy egy hozzájuk közel álló szórakoztató irodalmi mű világán belül maradva ismerjék meg az olyan szakszavakat, mint a szövegközi hivatkozások vagy a bibliográfiai adatok.

Összességében elmondható, hogy ez a kötet megmutatta, milyen sokrétű lehet egy könyvtári foglalkozás vagy projekt. A szerzők munkái alaposságról, diákközpontúságról és modern szemléletről tanúskodnak, és a könyv hasznos segítség lehet minden könyvtárostanárnak, aki fontosnak tartja a munkája során, hogy lépést tartson a szakmai trendekkel.

A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A Könyvtárostanárok Egyesületének minden kapható kiadványát forgalmazza a KELLO.

A kötet a kiadó honlapján.

Dömsödy Andrea – Tóth Viktória (szerk.): Információztass! De hogyan? Módszertani kézikönyv az információs műveltség fejlesztéséhez. (Kis KTE könyvek, 13.) Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2024. 269 p.

 

Aux Eliza magyartanár – könyvtárostanár, PhD hallgató,

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola