A hagyományokhoz híven ismét közös szekciót szervezett a debreceni vándorgyűlésen a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfia Szekció, a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Hajdú-Bihar Megyei Szervezet. Jól bevált recept ez, szívesen és konstruktívan tud együttműködni a két szakterületi és az aktuális helyi szervezet évek óta. Idén is próbált mindhárom közösség a saját „tudományterületével” kapcsolódni a konferencia mottójához (Könyvtárak a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában) aktuális előadásokkal, különböző területekről érkezett előadókkal, ami reményeink szerint sokszínűvé tette a kínálatot.
A szekció vezetését a helyiek részéről Molnárné Varga Katalin vállalta és az első előadó is részükről érkezett.
Marton Andrea, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársa a Református Kollégium tudós tanárainak könyveit ismertette, reflektálva a tudomány mottóra. Előadásának első részében fotók, korabeli képeslapok, rajzok segítségével mutatta be a helyismereti gyűjteményt, valamint Debrecen egyházi jelképeit, a Református Nagytemplomot, a Református Kollégiumot, ezzel is közelebb hozva hallgatóságát az előadás témájához. A 17-19. században a Református Kollégiumnak több olyan professzora is volt, akik sokirányú műveltségük révén szinte a tudomány minden területéhez értettek. A 17. századból Komáromi Csipkés György, a 18. századból Maróthi György és Hatvani István munkásságát emelte ki. A gyűjteményükben megtalálható muzeális könyvtári dokumentumok között válogatva, ezek rövid ismertetésével a jelenlévők bepillantást nyerhettek a korabeli Debrecen mindennapjaiba.
„Tudomány karnyújtásra” címmel az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szabadpolcos állományának megújításáról hallhattunk Dr. Szabó Pannától, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Gyűjteményszervezési Osztály vezetőjétől és Horváth Krisztiántól, az intézmény munkatársától. Az ELTE hosszú idő óta szervezeti tagja a Bibliográfiai Szekciónak. A korábbi vándorgyűléseken adtak már elő többször a bibliográfiai rendszer megújítását, egységesítését szolgáló törekvéseikről. Ezúttal rendhagyó módon egy más jellegű, de nem kevésbé nagy kihívást jelentő könyvtári munkáról számoltak be. Műemlék jellegű épületbeli olvasótermi állományuk átvizsgálásáról, újfajta elhelyezési megfontolásokról hallhattunk tőlük, amit természetesen serény és nagyon sok munka is követett. Tízezres nagyságrendről van szó, amikor az ELTE olvasóterméről beszélünk, vagyis fizikailag is komoly erőket megmozgató feladatról, amit a kollégák sikeresen abszolváltak.
A Helyismereti Könyvtárosok Szervezete részéről elsőként Dr. Hermann István, Budapest Főváros Levéltára tudományos-szakmai főigazgató-helyettese egy várostörténeti monográfia elkészítésének tanulságait vázolta fel a Budapest150 projekt (a főváros egyesítésének 150. évfordulója kapcsán Budapest Főváros Levéltára által életre hívott vállalkozás) apropóján. Beszélt a kiadvány előzményeiről, koncepciójáról, valamint bemutatta a felmerült problémákat, melyek általában egy-egy ilyen mű keletkezését akadályozzák vagy megjelenését meghosszabbítják, mint a pénzhiány, a szűk időkeret, a munkaszervezés nehézségei és az egyenetlen előtanulmányok. A kötetek fejezeteinek áttekintése után felhívta a figyelmet a monográfia eredményeinek felhasználási lehetőségeire, mint a kiállítások, várostörténeti vetélkedők, levéltár-pedagógiai foglalkozások.
„A közösségek szolgálatában” szlogenre fűzte fel mondanivalóját Dr. Borbély Tamás, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér osztályvezetője. A Várostörténeti mozaikok a győri könyvtár online kulturális magazinjának, a Győri Szalon helyismereti jellegű írásainak tematikus gyűjteménye. Gerincét a 2015 óta megjelenő Várostörténeti puzzle sorozat képezi, mely további helytörténeti, sajtótörténeti írásokkal egészül ki. Ezek együtt alkotják a „Várostörténeti mozaikok”-at, mely 2020 óta összesíti a könyvtár helyismereti vonatkozású írásait. A Várostörténeti Puzzle sorozatban 2015 óta 186 cikk jelent meg. Szerzői jórészt a könyvtár munkatársai, de előfordulnak „külsős” írások is. A cikkgyűjtemény célja hozzájárulni a város történetének „feldolgozásához”, többek között személyek, épületek, események, érdekességek, legendák stb. ismertetésével, bemutatásával. A könyvtár legismertebb terméke ma már „alapvető forrása” a helyismereti kutatásoknak, a szócikkek kapcsán rendszeressé váltak a külföldi megkeresések. A sorozat folytatódik és tervezik, hogy a szócikkeket kötet formájában megjelentetik.
Ezt követően Szabó Andrea könyvtáros, andragógus, családfakutató prezentációja következett, aki a könyvtárak szerepéről beszélt a helytörténeti kutatásokban. Elsőként kiemelte értékmegőrző funkciójukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelt jelentőségűvé váltak a tudományos és kevésbé tudományos kutatások számára egyaránt a távoli eléréssel vagy helyben használható adatbázisok, amelyek a tudomány számos területén biztosítanak autentikus forrásokat az érdeklődőknek. Ennek kapcsán a könyvtárosoknak számos olyan készséggel kell rendelkezniük, amelyek jócskán túlmutatnak az eddig megszokott, hagyományosnak mondott könyvtárosi feladatokon és kompetenciákon. A feladatok hatékony elvégzéséhez az irodai programok legalább felhasználói szintű ismerete mellett adatbázis építés- és kezelés is a feladatai közé tartozhat. A gyűjteményt és a benne folyó munkát, az izgalmas tartalmakat promotálnia is kell, így a tartalomfejlesztés és a social média felületek kezelése is kiemelten fontos, a mélyebb ismeretszerzési és átadási tevékenységekhez pedig művészettörténeti, köztörténeti ismeretek, helytörténeti tudás is szükséges. A családfakutatások segítésénél kiemelte a már sokat emlegetett hozzáférés biztosítását, a tematikus gyűjtés és rendszerezés mellett a közvetítő feladatot: segíteni kell a levéltári és múzeumi gyűjteményekben való keresést is. A fentiek sikeres alkalmazásának feltétele, hogy a könyvtáros ismerje és tudja maga is használni ezeket az eszközöket és felületeket.
A Bibliográfiai Szekció újítása egy külföldi szakember meghívása volt: prof. Cheng Youqiang, a Tianjin Foreign Studies University könyvtárának igazgatónője volt vendégünk. Előadását felvételről hallhattuk, mivel személyesen nem tudott jelen lenni. 2025 júniusában egy MKE könyvtáros delegáció járt Kínában, ahol a professzor asszony volt az egyik házigazda. A mostani előadása angolul hangzott el, magyarul a cím „A technológia által elősegített átalakulás a kínai könyvtárakban: nemzeti bibliográfiai rendszer és intelligens könyvtári rendszer” volt. Az előadás három pillér alapján vizsgálta a kínai könyvtári ökoszisztéma átalakulásának pályáját. Először is felvázolta a többszintű kínai könyvtári rendszer funkcionális felépítését, amely magában foglalja a nemzeti kutatási és fejlesztési keretrendszerben működő köz- és tudományos könyvtárakat. A jelenlegi stratégiai prioritások között szerepelnek az országos intelligens szolgáltatási hálózatok és a „14. ötéves terv” kulturális politikájának fenntartható fejlesztési céljai. Másodszor, elemezte Kína nemzeti bibliográfiai infrastruktúráját, amelynek alapját a Nemzeti Könyvtár közös katalógus-konzorciuma képezi. Részletesen bemutatta a nyomtatott formátumú Kínai Nemzeti Bibliográfia dinamikus digitális platformokra való átállását, az AI-vezérelt metaadatok gazdagítását, valamint a kettős szabványok bevezetését (CNMARC a hazai forrásokhoz, MARC21/RDA a nemzetközi összehangoláshoz). Harmadszor, az előadás bemutatta Kína átállását a harmadik generációs intelligens könyvtári platformokra, amelyeket a monolitikus IKR-t felváltó mikroszolgáltatás-alapú architektúrák jellemeznek. A néhány kínai egyetemi könyvtárban már megvalósított implementációk bizonyítják a működési hatékonyság növekedését és a kutatástámogatási képességek javulását. Ezek a fejlemények együttesen a kínai könyvtárakat a globális tudásinfrastruktúrák proaktív közreműködőivé teszik, átvihető modelleket kínálva a technológia által közvetített kulturális szolgáltatások fejlődéséhez.
A hangulat fokozása érdekében még egy újítást alkalmazott a Bibliográfiai Szekció. Szerettünk volna kulturális élményt is nyújtani és egyben segíteni a ráhangolódást professzor asszony előadásához. Ehhez segítségül hívtuk a Dancing Fairis tánccsoportot, akik tradicionális és modern kínai táncokkal kedveskedtek a konferencia résztvevőinek.
Az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete által szervezett előadások szövege és ppt-je megtalálható a szervezet honlapján és Facebook-oldalán.
Összeállította: Molnárné Varga Katalin, Szalainé Bodor Edit, Takácsné Bubnó Katalin
