KÖNYVTÁRVILÁG

WEBMAGAZIN

202405_Szervezetielet_Harom_felejthetetle_nap_Veszpremben_1
2024.11.09.
XII. Évfolyam
5. szám
Szervezeti élet

Három felejthetetlen nap Veszprémben

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXV. Országos Konferenciáját Könyvtár – Egyház – Helytörténet: Az egyházi könyvtárak szerepe a helytörténeti kutatásban címmel 2024. augusztus 1 – augusztus 3. között Veszprémben rendezte meg, együttműködve az Eötvös Károly Könyvtárral és az MKE Veszprém Megyei Szervezetével.

A szakmai találkozót Szalainé Bodor Edit, a MKE HKSZ elnöke nyitotta meg. Beszédében az idei kettős jubileumra hívta fel a figyelmet: 25. alkalommal gyűltek össze az ország különböző részeiből a helyismerettel, helytörténettel foglalkozó könyvtárosok, a társintézmények képviselői és a lokálpatrióta érdeklődők, és majdnem napra pontosan 30 éve alakult meg a szervezet. A város képviseletében Halmay Gábor önkormányzati képviselő, a Közjóléti Bizottság elnöke, a könyvtár nevében pedig Dr. Baranyai Tamás igazgató köszöntötte a résztvevőket.

A nap első előadását Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója tartotta Az egyházi könyvtárak szerepe a helytörténeti munkában címmel. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése korábbi elnöke elsőként kiemelte, hogy az EKE is 2024-ben ünnepli fennállásának 30 éves jubileumát, ami szintén különös aktualitást ad a tanácskozásnak. Az előadás azt a tényt és tapasztalatot járta körül, hogy a helytörténeti kutatásban az egyházi gyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) megkerülhetetlenek. E három intézmény, szakma, terület – mely egy közös ős-intézményből vált három részre – együtt szolgálja a tudományos és helytörténeti kutatókat, a doktori iskolásokat és a szakdolgozókat. Prezentációjában bemutatta, hogy miért érdemes a helytörténettel foglalkozó kutatóknak az egyházi könyvtárakat felkeresni. Kiemelte, hogy az egyházi könyvtár a legrégebbi könyvtártípus, mindig is szorosan együttműködtek a helyismereti munkában ugyancsak fontos levéltárakkal és könyvtárakkal, valamint folyamatosan gyűjtötték és megőrizték a helytörténeti kutatások forrásait.

Második előadóként Berecz Ágnes, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének (Budapest) igazgatója, a Magyarországi Református Egyház Gyűjteményi Tanácsa elnöke mutatta be a református egyház kulturális intézményeit és a Ráday Gyűjteményt. A négy nagy gyűjtemény mellett (Pápa, Budapest, Sárospatak, Debrecen) felhívta a figyelmet a kisebb, egyházközségi vagy egyházmegyei fenntartású intézményekre is. Kitért arra is, hogy a rendkívül sokszínű forrásanyaggal, számos muzeális ritkasággal rendelkező egyházi intézmények regionális és felekezeti szinten – egyházkerület, egyházmegye, egyházi székhely, egyházi oktatási intézmény, szerzetesrend – hogyan kapcsolódnak a helytörténeti kutatásokhoz. Az előadás második részében a Ráday Könyvtár és Bibliamúzeum, valamint a Ráday Levéltár történetét ismertette. Az előbbi alapja a Ráday család főúri magánkönyvtára, az utóbbiban a család családi levéltára, más családi hagyatékok, továbbá az egyházkerület levéltári iratállománya kapott helyet. A református hitvallást követő Ráday család hat generációja több mint két évszázadon át jelentős szerepet töltött be a magyar közéletben és kultúrában. Végül a Séta a református negyedben címmel szervezett sétáról beszélt, amely nem kimondottan populáris helyszíneket érint, mégis az a tapasztalat, hogy bőven van rá érdeklődő.

A szünetet követően A Historia Domus-ok, mint a köz- és helytörténet forrásai címmel tartott rendkívül érdekes és élvezetes előadást Nagy Géza Balázs akolitus, segédpüspöki titkár (Váci Egyházmegye). A Váci Egyházmegyében a Historia Domus vezetését Waal-i és Sonnenthurm‑i gróf Migazzi Kristóf Bertalan Antal bíboros, bécsi hercegérsek, mint a Váci Egyházmegye örökös apostoli adminisztrátora 1773. XI. 16-án írta elő. Migazzi bíboros rendelete utalt a műfajra is: „annales sive historiam ecclesiæ et parochiæ”, tehát „az egyházközség és plébánia évkönyvét avagy történetét” mindenütt évről évre kellett vezetni. 1774. III. 21-én ezt a rendelkezést a Püspökség újra kiküldte azzal, hogy a tavaszi espereskerületi ülésen minden plébános mutassa be a megkezdett köteteket az esperes úrnak. A kötetek vezetését ténylegesen tehát 250 éve, 1774 elején kezdték meg. Az egyházi téma mellett ez a jubileum is apropót szolgáltatott az elhangzott előadáshoz.

A tanácskozás első napjának végén ősbemutatóra került sor: a jelenlévők láthatták elsőként a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 30 éves évfordulójára készült kisfilmet, majd átadásra került a két szervezet és Kertész Gyula özvegye által alapított Kertész Gyula Emlékérem. Az idei javaslattevő a MKE Bibliográfiai Szekció volt, így Takácsné Bubnó Katalin elnök ismertette a 2024. évi kitüntetett, Szőnyi Éva életútját. A szekció volt elnökének, jelenlegi titkárának köszönő szavait Bárdosi Mónika könyvtáros tolmácsolta.

A nap utolsó momentumaként Oros Sándor, az Eötvös Károly Könyvtár igazgatóhelyettese beszélt az elkészült veszprémi kódexoldalról, melyen láthatók a város műemléki látnivalói, a település címere, valamint megtalálható a szervező város neve és a tanácskozás időpontja.

Az elfogyasztott polgári vacsora után csillag- és lámpafényes városi sétára került sor Oros Sándor igazgatóhelyettes vezetésével.

A konferencia 2024. augusztus 2-án a zirci Ciszterci Műemlékkönyvárban folytatódott. Első előadónk Bittner Mónika, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárosa arról beszélt, hogy az egykori kanonoki lakóházból átalakított könyvtár mintegy 60 ezres gyűjteményében külön figyelmet kapott a helyismereti gyűjtemény, amelyben javarészt a pécsi vonatkozású helytörténettel, valamint a Pécsi Egyházmegye históriájával kapcsolatos nyomtatott elsődleges és másodlagos források kaptak helyet. Az állományban olyan egyedi dokumentumok is fellelhetők, melyeket más könyvtárakban nem lehet megtalálni. Az eredetileg nem könyvtári használatra szánt különgyűjteményi anyagokat – különös tekintettel a kis- és aprónyomtatványokra – teszik használhatóvá és kutathatóvá. Előadásának második részében a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományának legkülönlegesebb részét, a Klimo Könyvtárat és annak egyedi, ritka kincseit mutatta be. Ennek a témának is volt aktualitása, hiszen 2024-ben éppen 250 éve annak, hogy Klimo György 1774-ben megnyitotta Magyarország első nyilvános könyvtárát.

Kukkonka Judit, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár osztályvezetője Somogyi Károly könyvtáralapító kanonok életét, pályáját ismertette. Az 1879-es nagy árvíz után a tudós, könyvgyűjtő pap felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményét ajánlotta fel az újjáépülő Szeged javára. Ez a 43 701 kötet 140 év óta a Somogyi-könyvtár biztos alapja.

Ezt követően egy egyházmegyei jogú szerzetesi közösség munkájáról hallhattak az érdeklődők, akik tizenegy kis falu lelkipásztori ellátása mellett foglalkoznak helytörténeti kutatásokkal. Dr. Sipos Imre SJP szerzetes pap (Szent János Apostolról és Remete Szent Pálról Nevezett Közösség, Miklósi) előadásában kiemelte, hogy 32 éve szerkesztenek újságot Magvetés címen, amelyben falvaik jelen eseményeinek archiválása mellett múltidéző rovat is van, valamint könyvkiadásukkal közkinccsé tették Miklósi, Zics és Törökkoppány történetét és természeti értékeit. A szerzetesrend tagjai fontosnak tartják környezetükben az emlékezetközeli történések rögzítését is. Idős híveikkel történt beszélgetések nyomán indítottak egy könyvsorozatot Életsorsok a XX. században címmel.

A szünetet követően Parti Csaba, a Jászberényi Városi Könyvtár munkatársa a zsidó múlt emlékeit mutatta be saját településén, alátámasztva a konferencia azon vállalását, hogy többféle felekezetnek ad bemutatkozási lehetőséget. Speciális helyzet adta a jászberényi projekt „ötletét”, hiszen az egykori zsinagóga helyén áll a városi könyvtár: a könyvtár épülete megidézi az egykori zsinagóga épületét, amely tavaly óta virtuális formában is megtekinthető.

A kihelyezett ülés utolsó etapjaként Németh Gábor, a zirci intézmény igazgatója tartott előadást Ciszterci szerzők helytörténeti munkái címmel. A műemlékkönyvtár sok doktori dolgozatot, sőt, díszes oklevelet őriz állományában a szerzetesrend tagjaitól. Számos tudományterületen lehet ciszterci szerző (például Horváth Cyrill, Kalocsay Alán, Mihályffi Ákos, Piszter Imre, Platz Bonifác, Rajeczky Benjámin, Szabó László Vilmos, Szvorényi József) művével találkozni. A helytörténeti munkák szorosan kapcsolódnak a rendtörténeti kutatásokhoz, hiszen egy-egy apátság története magába foglalja a monostor mellett kialakuló település történetét is, de megkerülhetetlen a távolabbi birtoktestek históriája is az egész „kép” megrajzolásához.

 

Az emlékkönyvtár megtekintése után a résztvevők ellátogattak Bakonybélbe, ahol a Szent Mauríciusz Monostort tekintették meg Toókos Péter, vagyis János testvér vezetésével, majd rövid kirándulást tettek a Borostyán-kúthoz.

A napot kocsmakvíz zárta, ahol Veszprémmel kapcsolatos fejtörőket kellett megoldani.

A tanácskozás szombaton reggel az Eötvös Károly Könyvtár megtekintésével folytatódott. Kalauzok voltak Schreiber Márta osztályvezető és Oros Sándor igazgatóhelyettes. Ezt követően Palkóné Jády Melitta segédkönyvtáros, amatőr helytörténeti kutató vezetett városismertető tematikus sétát Veszprém középkori részeiről, azaz szegeiről.

A sétát követően Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, nyugalmazott könyvtárigazgató Eötvös Károlyról, a könyvtár névadójáról tartott vetített képes előadást. A Vajdaként emlegetett ráczkevi Eötvös Károly a dualizmus idején nemcsak mint függetlenségi párti politikus s a tiszaeszlári per kiválóan felkészült védője, hanem mint a Balaton és a Bakony krónikása is ismert volt. Az előadás igyekezett egyesíteni az Eötvös-mozaikot, a színes egyéniség minden elemét megmutatni, bemutatni az „érdekes, varázsos, magyar krónikás”-t.

Végül Schreiber Márta osztályvezető következett, aki kapcsolódva a reggeli programhoz, röviden bemutatta a könyvtár várostörténeti tematikus füzeteit, majd sor került a konferencia zárására.

j2002. úlius 19-én, a váci konferencia bezárásakor került először sor a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete kódexének jelképes átadására. Ettől kezdve minden helyismereti könyvtáros tanácskozáson a rendezvények záró gesztusa lett, hogy a rendező könyvtár jelképesen átadja a stafétabotot jelképező kódexet a következő évi tanácskozást szervező intézmény képviselőjének. Ez idén is így volt: az unikális dokumentumot Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója vette át.

Az országos találkozó nagy érdeklődés mellett, remek hangulatban, tartalmas programokkal zajlott, amit a konferencia után megfogalmazott pozitív vélemények is alátámasztottak. Az Eötvös Károly Könyvtár munkatársai kiváló szervezőknek és közvetlen, figyelmes vendéglátóknak bizonyultak. Veszprém 2024-ben – 2005 után – immár második alkalommal adott helyt az országos tanácskozásnak. Köszönjük!

Összeállította: Szalainé Bodor Edit MKE HKSZ elnök,

fotók: Eötvös Károly Könyvtár és Szabó Andrea