
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
Kedves Gyöngyi, budapesti megismerkedésünk óta – majd két éve már – tervezem, hogy a webmagazin Ötágú síp rovatába interjút készítsek veled. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetről (VMMI) szólót úgy, hogy Téged, a vezetőjét is bemutathassalak ennek az olvasói körnek.
Most eljöhetett ennek is az ideje …

Kormányos K. Gyöngyi
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) régi a kapcsolata a Zentán működő VMMI-vel. Örömmel láttam az MKE idei – kecskeméti – vándorgyűlésének honlapján, hogy egyik előadója leszel a Határon túli szekciónak.
Ez az interjú így kísérője is lesz egy anyaországi szakmai rendezvénynek – amelyen azonban kevesebben tudnak téged a helyszínen meghallgatni, mint amennyien a Könyvtárvilág webmagazinban olvashatják alábbi beszélgetésünket.
- Kérlek, ismertesd velünk a VMMI igazgatói feladatainak elvállalása előtti szakmai pályád állomásait – tanulmányokra, motivációkra is kitérően.
Egy vajdasági kisvárosban, Zentán élek és dolgozom. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, valamint a Szegedi Tudományegyetem Művelődéstudományi Tanszéken szereztem diplomát. Okleveles magyar nyelv és irodalom szakos tanár, okleveles kulturális mediátor vagyok.
A pedagógusi pályám kiegészült a művelődéssel, a kettő mindig is ötvöződött, a feladatok, a kihívások mindig keresztezték egymást pályafutásom során. Az oktatás mellett a művelődés is a munkám részévé vált, úgy gondolom, aki anyanyelvet tanít, az a művelődési programok összeállításában is hatékonyan részt vállal. Elsősorban a szüleim hatására született meg a döntés, hogy az anyanyelvvel szeretnék foglalkozni, mindössze tizenegy éves voltam, amikor megismerkedtem általuk Ady Endre, József Attila és Petőfi Sándor köteteivel, ami furcsának tűnhet, mert a gyerekek ennyi évesen általában nem verseket olvasgatnak, engem pedig magával ragadott a költészet. A gimnáziumban az orvosi hivatáson is gondolkodtam, végül mégis a pedagógusi pályát választottam.
Közel húsz évet töltöttem el a tanügyben, mellette a községi önkormányzatban hat évig művelődési-oktatási tanácsosként is tevékenykedtem, s művelődési civil szervezetet is vezettem, kiemelt kulturális programokat szerveztem.
Pedagógusként az általános iskolában a tehetséggondozásban találtam meg a helyem, tanulóim kiemelkedő eredményeket, helyezéseket értek el a tanulmányi versenyeken hazánkban és Magyarországon is, számos kisdiákomat tüntették ki tehetség-díjjal a Vajdaságban. Irodalom, nyelvtan és helyesírás területén jeleskedtek, s több mint 300 körzeti, tartományi, köztársasági és Kárpát-medencei versenyen kaptak elismerést, különdíjat. 2018-ban sikeresen bekapcsolódtunk a zentai diákokkal a nemzeti értékeket bemutató és felölelő vetélkedőkbe, azóta én is elköteleződtem a nemzeti örökségek, értékek, hungarikumok iránt.
2012-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság a Kárpát-medencei Simonyi helyesírási versenyen Arany Oklevéllel, 2018-ban Gyémánt Oklevéllel tüntetett ki, majd 2021-ben megkaptam a Simonyi-érmet eredményes pedagógiai munkámért Budapesten. 2018-ban a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács Tehetségek Szolgálatáért díját is átvehettem.
Pedagógusoknak tartottam továbbképzést, elsőként vállaltam a covid-járvány időszakában az online televíziós tanórák megtartását, tanulmányokat publikáltam és elektronikus segédtankönyvet szerkesztettem osztálytanítóknak. Nyelvi lektorálással is foglalkoztam.
A legfontosabb cél az volt számomra, hogy a tanulóknál elérjük, tiszteljék az anyanyelvi tantárgyat, mert az anyanyelv a gondolatok, érzések és vélemények kifejezése. Kötődést jelent a családhoz, a barátokhoz, a szülőföldhöz. Beszélhetünk számos nyelvet, identitásunkat az anyanyelvünkön létező kultúra határozza meg, általa ismerjük meg a világot. Mindez kisebbségi létben, multikulturális környezetben különösen fontos.
A pedagógusi pályától soha nem különült el a művelődési énem, s 2022-ben ért az a megtiszteltetés, amikor felkértek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vezetésére. 2022 decemberében kerültem az Intézet élére.
- Melyek jelenleg a VMMI feladatai? Kik voltak az elődeid?
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2025-ben ünnepelte hivatalosan húszéves fennállását, ez alatt az idő alatt meghatározó szereplőjévé vált a vajdasági és a Kárpát-medencei magyar közművelődésnek.
Az intézmény 2005-ben alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére, majd 2008-tól Vajdaság Autonóm Tartománya is hivatalos alapítójává vált. Létrehozása egyértelmű válasz volt azokra az új igényekre, amelyek a vajdasági magyar szellemi élet kiteljesítését és önálló intézményrendszerének kiépítését szorgalmazták. Az Intézet tevékenységét az alapítók mellett kiemelten támogatja az anyaországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága is.
Az elmúlt több mint két évtized során a VMMI fáradhatatlan munkával, elhivatott vezetőkkel: mgr. Hajnal Jenő intézményalapítóval és az őt követő Gondi Martina igazgatóval, továbbá kollégákkal, együttműködő partnerekkel, alapító szervezetekkel és támogatókkal (néhai Pásztor István elnök úr, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség tiszteletbeli elnöke) azon dolgozott, hogy dokumentálja, láthatóvá és elérhetővé tegye a vajdasági magyar közösség értékeit, mindeközben hidat építsen múlt, jelen és jövő, nemzedékek, régiók és országok között.
Az Intézet működésének egyik legnagyobb értéke, hogy többféle intézménytípus található meg feladatkörében: oktatás, képzés, közösségépítés, népművészet, könyvkiadás, konferencia- és rendezvényszervezés, szakmai mentorprogram. Kiemelten fontos tevékenységei közé tartozik a közművelődési tanácsadás és szolgáltatásrendszer, amely az egész régióra kiterjed, továbbá a vajdasági magyar közösség tárgyi, szellemi kulturális örökségének gondozása és digitális őrzése, a vajdasági magyar kultúra közösségteremtő szerepének erősítése, valamint a szakmai könyvtár és a digitális adatbázisok működtetése.
Szakkönyvtárunk ma is a vajdasági magyar közművelődés egyik meghatározó központja; a könyvkiadás a vajdasági magyar tudományosság és irodalom megkerülhetetlen műhelye; digitalizáló tevékenységünk pedig a kulturális örökség jövőbe mentésének egyik legfontosabb eszköze. Nagy múltú közművelődési rendezvényeink, a tájház- és örökségprogramok, szakmai továbbképzések, nemzetközi tanácskozások, jelentős adatbázisok, mint a Vajdasági Magyar Digitális Archívum (vamadia), a Vajdasági Magyar Értéktár és Délvidéki Mártírium Intézetünk elévülhetetlen érdemei, amelyeket csakis példás közösségi összefogással lehetett és lehet megvalósítani.
A szerbiai, ezen belül is a vajdasági oktatási és közművelődési intézményekkel (kiemelve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséget és a Hagyományok Háza vajdasági hálózatát), a média képviselőkkel, továbbá a nemzetpolitikában gondolkodó anyaországi kiemelt jelentőségű szakmai partnerintézményekkel (Kulturális és Innovációs Minisztérium, Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya, Hagyományok Háza, Nemzeti Művelődési Intézet, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Könyvtárosok Egyesülete) kialakított együttműködések azt bizonyítják, hogy az anyanyelvű kultúra csakis hálózatban képes élni, növekedni és kiteljesedni. Ennek a hálózatnak a része az egykori Jugoszlávia tagköztársaságainak területén diaszpórában élő magyarság is, akiknek Intézetünk segítő kezet nyújt és igyekszik támaszként szolgálni.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet könyvtára
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet emellett ott is igyekszik jelen lenni, ahol más kulturális szervezetek működésére kevésbé van lehetőség. Igyekszik kitölteni azt az űrt, amely elsősorban kisebb településeken vagy szórványban alakul ki: szakmai segítséget, mentorálást nyújt, programokat indít, közösségeket erősít. Ezzel a tevékenységgel az Intézet nem csupán kulturális, hanem közösségépítő szerepet is vállal.
Több mint húsz év egy határon túli magyar közösség történetében, kisebbségi létben különösen jelentős időszak. Ez egyféle bizonyosság az elszántságra, elköteleződésre, hogy a vajdasági magyar közösség képes volt megőrizni, továbbörökíteni és gazdagítani mindazt az értéket, amelyből kulturális nemzeti öntudata táplálkozik.
- Magam Hajnal Jenő igazgatósága idején, valamikor a 2000-es évek elején látogathattam meg először a VMMI-t, a KAPOCs csoport egyik rendezvényére hívtak meg, mint az MKE akkori alelnökét. Feladatom a nemzetközi és a nemzet-közi szakmai kapcsolatok építése volt. Hogyan viszitek tovább az alapító igazgató örökségét? Változott-e a VMMI mandátuma? Hol helyezkedik el ebben a KAPOCs? Mik a VMMI tervei?
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egyrészt azon a kijelölt úton tevékenykedik, amelyet az alapítók és az intézmény első igazgatója, mgr. Hajnal Jenő kijelölt a számára. Az intézet működésének egyik legnagyobb értéke a vajdasági magyar közösség tárgyi, szellemi kulturális örökségének gondozása és digitális őrzése, a vajdasági magyar kultúra közösségteremtő szerepének erősítése, valamint a szakmai könyvtár és a digitális adatbázisok működtetése. Az elmúlt évek egyik jelentős fejlesztése a digitalizáció területén történt.
Ugyanakkor a feladatok mennyisége megsokszorozódott és bővült, ez egyrészt a körülöttünk változó felgyorsult világnak az eredménye, másrészt minden intézményvezető személyisége más, és a kettő egyvelegéből adódik az, hogy a közművelődési és örökségvédelmi, közgyűjteményi feladatok mellett számos más feladat, igény és intézmény is megtalál bennünket. A jelenkorban az internetnek köszönhetően a tevékenységünk már nem a zárt falak között és a szűkebb régióban zajlik, hanem teljesen nyilvános a világ bármely pontjáról követve. Megnövekedett munkamennyiséggel nézünk szembe, és az elvárások is sokkal nagyobbak az Intézet felé, ezeknek az elvárásoknak az Intézet elkötelezett munkatársai (bár kis létszámban dolgozunk) igyekeznek megfelelni.
A Kapocs Könyvtári Csoport 1999-ben alakult akkor még tíz vajdasági magyar érdekeltségű, közművelődési szerepet betöltő könyvtár társulásával, hogy segítse a délvidéki magyarság információellátását. A Kapocs Könyvtári Csoport nem formális szervezet, mgr. Hajnal Jenő intézményvezető alapította, s a VMMI koordinálja a csoport munkáját már több, mint 25 éve, szakmai továbbképzéseket, jó gyakorlatokat szervezünk a könyvtáros kollégák számára.
A Kapocs csoport tagjain kívül megszólítjuk azokat a magyar könyvtárosokat is, akik nem könyvtárban dolgoznak, hanem oktatási intézményekben. A csoport elsődleges feladata a délvidéki magyarság anyanyelvű információellátásának segítése és a közművelődési, egyesületi, olvasóköri, iskolai könyvtárak fejlesztése.
Igyekszünk a vajdasági magyar könyvtárak és könyvtárosok ügyét segíteni, emellett próbáljuk összetartani és összefogni szakmailag is a könyvtárosokat.
A Kapocs révén a vajdasági magyar könyvtárosok együttműködnek a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárakkal, könyvtárszakmai szervezetekkel, részt vesznek a hazai és a magyarországi szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, szakmai tanulmányutakon.
A vajdasági könyvtáraknak, sőt olykor a múzeumoknak is, többnyire Intézetünk segít a digitalizálásban, ezzel együtt az értékmentésben és az örökségvédelemben, hiszen a vajdasági intézmények többsége nem rendelkezik megfelelő eszközparkkal vagy humán emberi erőforrással ehhez a jelentős munkafeladathoz.
Minden magyar érdekeltségű könyvtárral együttműködünk, továbbá szakmai kapcsolatot ápolunk a nagykikindai törzskönyvtárral, az újvidéki székhelyű Matica Srpska (Matica Szrpszka) intézménnyel és a belgrádi Nemzeti Könyvtárral is. Szerbiában a könyvtári rendszer központosított, a belgrádi székhelyű Szerb Nemzeti Könyvtár és az újvidéki székhelyű Matica Srpska (olvasd: Matica Szrpszka) intézménye felügyeli a könyvtárakat, továbbá a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával van lehetőség fenntartani a magyar érdekeltségű könyvtárakban a Qulto programot, és elérhetővé tenni néhány fontos anyaországi adatbázist a kutatók, érdeklődők számára.
Hozzáteszem, Intézetünkben mindössze egy könyvtárosi munkahely engedélyezett e feladatok elvégzésére. Lelkes könyvtáros kolléganőnk Resócki Vázsonyi Csilla, aki a Kapocs Könyvtári Csoportot is koordinálja. Természetesen igyekszünk kisegíteni egymást a feladatokban.

Kárpát-medencei könyvtáros konferencia, Zenta, 2025
- A VMMI digitalizációs tevékenysége figyelemre méltó. Eddigi eredményeitekhez gratulálok. Tervezitek-e esetleg a régió kistelepülései helytörténeti dokumentumainak feldolgozását? Lehetne ebben a KAPOCs-nak is szerepe?
A Magyar Nemzeti Tanács megbízásából, kérésére tartjuk fenn és fejlesztjük a Vajdasági Magyar Digitális Archívumot (vamadia.rs). Ennek a digitális adatbázisnak az a feladata, hogy egy helyen gyűjtse össze és tegye közzé mindazt a kulturális, tárgyi és szellemi örökséget, amely a vajdasági magyar közösséget meghatározta az elmúlt évtizedekben. Ez az adatbázis ingyenes tartalomszolgáltatást biztosít az érdeklődők számára, amely egyaránt hasznos lehet a kutatóknak, pedagógusoknak és az egyetemistáknak is. A digitalizált anyagok (minden tartalomtípus esetén: nyomtatott kiadványok, hang, fotó, képzőművészeti alkotás) feltöltésének előkészítése, a digitális anyagok feltöltése és metaadatolása a Vamadia internetes felületén az Intézet munkatársainak feladatköre.
Két évvel ezelőtt invitáltuk először közös gondolkodásra a magyar érdekeltségű intézmények vezetőit, hogy összeállítsunk egy olyan digitalizálási tervet, amelynek mentén közösen tudunk cselekedni a szellemi kulturális örökség mentésében, archiválásában. Ilyen témakörben a közelmúltban szakmai konferenciát is szerveztünk.
Személy szerint is kiemelten fontosnak tartom a helytörténeti anyagok és gyűjtemények beszerzését, a vallási anyakönyvek digitalizálását, a tájházak és a helytörténeti gyűjtemények felmérését, hogy az írott papíron, régi tárgyakon ne merüljön feledésbe a múlt.
Természetesen számítunk a Kapocs könyvtári csoport tagjaira (bár nekik is gyakran segítünk), továbbá helyi településeken kisebb civil szervezetekre. Ilyen jellegű munka megkezdődött közel két évvel ezelőtt, de ahogyan hangsúlyoztam korábban is, nagyon kevesen vagyunk mi is, a munkamennyiség, amely ránk vár, viszont óriási, több mint 100 év örökségét, amióta elcsatolt nemzetrész lettünk, nem lehet rövid idő alatt feltérképezni és begyűjteni. Ehhez is célirányos kulturális stratégia szükséges.
- A közelmúltban csatlakoztál az IFLA-HUN összmagyar könyvtári levelezőcsoporthoz, amelynek létrehozását – közel 20 éve – más határon túli szakmai szervezet mellett a KAPOCs igényeire figyelemmel vitte véghez az MKE. Egyik zentai konferenciátok előadójaként ismertethettem is a levelezőlista első éveinek eredményeit.
Nem felejtve, hogy ma a webvilág mind a honlapotokon keresztül, mind a Facebook révén is tudhat a munkátokról, jelzem, hogy a vajdasági regionális tudósítás új színfoltot jelenthetne az IFLA-HUN tagjai számára – s egyben egyfajta rendszeres szakmai híradáshoz is keretet ad. Hogyan látod ennek a lehetőségét, ha alkalomszerűen, de legalább negyedévente hírt közölnétek az IFLA-HUN listán?
A határon túli magyar könyvtárak hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint mi: kisebbségi létben dolgoznak, gyakran korlátozott erőforrásokkal, mégis központi szerepet játszanak az anyanyelvű kultúra, tudás és közösségi emlékezet őrzésében. Véleményem szerint jelentős előrelépés lehetne, ha negyedévente hírt adnánk az Intézmény könyvtári, közgyűjteményi tevékenységéről.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársai nevében is köszönöm szépen a felkérést.
- Én pedig köszönöm a beszélgetést. Céljaitok eléréséhez sok sikert és jó erőt kívánok Neked és munkatársaidnak!
Névjegy:
Kormányos K. Gyöngyi
Email cím: kormanyosgyongyi23@gmail.com
Tel.: +38162566212