November végén az időjárás már téliesre fordul, s a meteorológia erre a november 20-i napra sem igért jó időt. Borongós reggelen szálltunk fel a gödöllői HÉV-re. A végállomáson már várt bennünket a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár vezetője Molnár Szilvia, aki a délelőtt folyamán végig kisérőnk és vendéglátónk maradt.
Az egyetem épülete felé tartva hallhattunk a hely történetéről, valamint a felújítás alatt álló központi épület történetéről, amely eredetileg a Premontrei rend tulajdonában állt. Az épület ma is őrzi az építtetők emlékét. A Magyar Agrártudományi Egyetem Agronómiai-, Állattenyésztési-, Agrárközgazdasági- és Gépesítési Karai, amelyek később összevonásra kerültek, 1950-től több lépésben átköltöztek Gödöllőre: a premontrei rend gödöllői intézményeinek 1950-es államosítását követően a kezelői jogokat az Agrártudományi Egyetem kapta meg. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több kar működött egymás mellett, majd 1957-ben a karok egyesültek Gödöllői Agrártudományi Egyetem néven. Ezután új épületeket emeltek az 50-es 60-as években a régiek mellé, hogy az oktatás megfelelő színvonalon folyhasson.
A Könyvtár az Egyetem főépületének keleti szárnyában található, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi boltíves tagolása, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című, teljes falat betöltő szekkója. 1950 októberétől indult Gödöllőn a könyvtári munka, amelynek során egyre több olvasót láttak el a tanulmányokhoz szükséges szakirodalommal. Az agrártörténeti kutatás központjává váló intézményben 1955-ben sor került az Agrártörténeti Különgyűjtemény felállítására, amely mintegy 2500 agrártörténeti munkát, közöttük több 1850 előtti megjelent kiadványt tartalmazott. Jelentős esemény volt 1962-ben a Gépészmérnöki Kar könyvtárának szervezeti egyesítése a Központi Könyvtárral, amely ekkora az ország legnagyobb mezőgazdasági szakkönyvtárává fejlődött. Az 1970-es 80-as években a könyvtár elhelyezésének javítására folyamatosan tettek lépéseket, de új épület pénzhiány miatt a mai napig sem készült. Ma az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.
A könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Kosáry Domokos mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott a könyvtárban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. 1955. január 1-jén Kosáry Domokos kapott megbízást, majd kinevezést az igazgatói teendők ellátására. Eltökélt szándéka volt „határozott arculatú, valóban központi jellegű, tudományos színvonalú olyan könyvtár kifejlesztése, amely be tudja tölteni az egyetemen rá váró feladatok mellett a tudományos könyvtárak sorában őt megillető helyet is“. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában.
Kilépve a könyvtár ajtaján egy pillanatra még a Nap is ránk mosolygott. Miután bemutatta nekünk a könyvtárat, Molnár Szilvia egy meglepetést tartogatott számunkra. Elkisért bennünket Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumba, ahol dr. Kovács Imre igazgató, muzeológus fogadott bennünket, aki élvezetes közvetlen stílusban mutatta be a kiállítás darabjait. Az 1987-ben alapított Szakmúzeum valójában több mint három évtizedes múltra tekint vissza. A restaurált mezőgazdasági eszközöket és működőképes technikatörténeti kuriózumokat bemutató 6000m2-es alapterületen a Szakmúzeum feldolgozza a mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét. A világviszonylatban is számontartott kollekció a talajművelés, a vetés, a tápanyag visszapótlás, a növényvédelem, az öntözés, az aratás-cséplés, az aprítás, az őrlés fejlődéstörténetét, eszközeit és gépeit mutatja be többségében eredeti muzeális értékekkel. Külön kiemelésre érdemes a mezőgazdasági erőgépek, gőzgépek, motorok, magajárók és traktorok gyűjteménye. A több mint kétezres gyűjteménynek legtöbb darabja működőképes.
Ebédet a MATE menzáján egy különteremben kaptunk, ahol közösen fogyasztottuk el a felszolgált finom és bőséges étket. Ebéd után a szakadó esőben Michna Zoltán, a könyvtár munkatársa kisért bennünket a Gödöllői Királyi Kastélyba. Ily módon a remélt séta a parkban elmaradt, majd talán egy tavaszi napon pótolhatjuk.
A gödöllői Grassalkovich-kastélyt a18. században építették I. Grassalkovich Antal gróf számára. A század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal építtette meg az északi oldal utolsó szárnyát és az új narancsházat. Ő alakíttatta tájképi kertté a korábbi franciakertet. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon) 1864-ben adta el egy belga banknak, amelynek a tulajdonosa André Langrand-Dumonceau volt. A kastély második fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. A kastélyban sok más híres történelmi személy is vendégeskedett köztük Mária Terézia, később gyakran megfordult itt Deák Ferenc is. A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben.
A kastély Magyarország legnagyobb barokk palotája, amelynek 31 termét néztük meg az állandó kiállítás keretében. 6 teremben mutatták be a Grassalkovich család három generációjának a történetét és a Mária Teréziához köthető emlékeket. További 14 terem idézi meg a királyi időszakot, benne Ferenc József és Erzsébet királynő lakosztályát. A Gizella-szárny emeleti folyosóját a Habsburg-család tagjait – Mária Teréziától Erzsébet királynéig – ábrázoló képgaléria díszíti. Szó esett Erzsébet királynő tragikus haláláról. Utolsó szavait magyarul intézte udvarhölgyéhez, Sztáray Irma grófnőhöz.
Látogatásunkat a kastély kávézójában fejeztük be, ahol finom süteményeket, többek között Sisi királynő kedvencét kóstolhattuk meg. Végül bepillanthattunk a fényfűzérekkel kivilágított barokk kastélyparkba. A HÉV-en tértünk haza Budapestre.
Végül köszönetet szeretnénk mondani vendéglátóinknak a meleg fogadtatásért, a finom ebédért, a maradandó élményekért, a látnivalók részletes bemutatásáért.
Prokné Palik Mária, MKSZ titkár
