Essentia in scientia címmel 2023. október 11-én az Országos Széchényi Könyvtár tudományos konferenciát szervezett Borsa Gedeon (1923-2022) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus születésének 100. évfordulója és a Régi Magyarországi Nyomtatványok 5. kötetének megjelenése alkalmából. A konferenciát A 100 éve született Borsa Gedeon munkássága és a Régi Magyarországi Nyomtatványok bibliográfia című kamarakiállítás kísérte. A Borsa Gedeon pályájáról szóló, Garadnai Erika által rendezett időszaki kiállítás október 20-ig volt látható az OSZK VI. emeletén.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 2023-as év régi könyves év, mivel idén ünnepeljük a magyarországi könyvnyomtatás 550. és Borsa Gedeon születésének 100. évfordulóját, valamint ebben az évben jelent meg a Régi Magyarországi Nyomtatványok című retrospektív nemzeti bibliográfia ötödik, a magyar könyvkultúra 1671-1685 közötti időszakát felölelő kötete is. A sorozatot méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy az a formális könyvészeti adatokon túl irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismerteket is közöl, illetve összeforrott a nemzeti könyvtár szellemi horizontjával.
Garadnai Erika kurátor bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a kamarakiállítás Borsa Gedeon pályáján túl 20. századi kutatástörténeti perspektívát, tudománytörténeti horizontot is felrajzol. A régi könyvek szakszerű állományba vételét és megőrzését a piarista szellemiség hatotta át. A szerzetesrendek feloszlatását követően Holl Béla (1922-1997) piarista, illetve Hervay Ferenc Levente (1919-2016) és Kelecsényi Gábor Ákos (1919-1991) ciszterci szerzetes ezen a szakterületen kapott munkát, folytatva Szabó Károly (1824-1890) régi könyvészeti örökségét.
A konferencia A retrospektív nemzeti bibliográfia és a magyarországi tudományosság című szekcióval folytatódott. Monok István szekcióelnök, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója megnyitó szavai szerint Borsa Gedeon és Klaniczay Tibor 1956 után továbbgondolta a humán tudomány szerkezetét. A szekció előadásai arra keresték a választ, hogy miként interpretálható Borsa Gedeon életműve.
Kecskeméti Gábor akadémikus, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója A retrospektív nemzeti bibliográfia nemzeti humán tudományi beágyazottságáról című előadásában az RMNY elkészítésének és lektorálásának körülményeibe nyújtott betekintést. Az RMNY első kötetét Klaniczay Tibor és Varjas Béla lektorálta. Borsa Gedeon és Klaniczay Tibor szakmai együttműködését szoros együtt gondolkodás, közös tudományelméleti érdeklődés és szellemi összhang jellemezte. A második kötet 1983-as megjelenésével Klaniczay Tibor megalapozta a nemzeti alapkutatást, a kutatás fő irányairól a Kulturális és történelmi hagyományaink feltárása című tanulmányában (Magyar Tudomány 91 = Ú. f. 29, 12. sz. (1984): 953-961.) számolt be.
Csorba Dávid, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma szakigazgatója a retrospektív nemzeti bibliográfiára a teológiai és vallástörténeti kutatások nélkülözhetetlen alapjaként tekintett. Az RMNY érdeme a vallási témakörök (martirológia, kegyességi irodalom) megerősödése, a teológiai nyelv új nézőpontba kerülése, valamint a tudásanyag megőrzése az 1948-as cezúrát követően is, amikor a teológiai nézőpontú olvasat fölé az osztályharcos nyelvezet kerekedett.
Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára megállapította, hogy az RMNY adatai szerint a teljes régi magyar nyomtatványanyag 26%-a erdélyi szász eredetű. Az erdélyi szászok humanista kultúrával (Honterus, Wagner, Helth-Heltai), Erdély első nyomdáival (Szeben, Brassó, Kolozsvár), a historia litteraria tradícióját őrző, magyar nyelvű nyomtatványokban gazdag könyvtárakkal és kiváló bibliográfusokkal (Martin Schmeizel, Johann Seivert, Josef Trausch, Julius Gross) gazdagították kulturális javainkat. Az RMNY teljességre törekvő tipográfiai topográfiát, műfajokat, a régi magyar irodalom tezauruszát, a szellemi áramlatok terjedésének térképét, a felekezeti, nyelvi, tartalmi profilok és lokális specialitások megrajzolhatóságát, valamint életszerű nyomdászi életpályaképeket kínál. Az RMNY jelentősége abban áll, hogy nem csupán bibliográfia, hanem összefoglaló művelődéstörténeti, nyomdászat-, könyv-, irodalom-, felekezet- és eszmetörténeti kézikönyv, unikális nemzeti könyvtári vállalkozás.
P. Vásárhelyi Judit (OSZK) személyes hangvételű előadása Borsa Gedeon munkamódszerét elevenítette fel. Négy hungarika-kategóriát használt, gyakorlati célokat szem előtt tartva. Noha Borsa Gedeon azt vallotta, hogy egyetlen bibliográfia sem teljes, 98-99%-os teljességet tűzött ki célul. Szellemiségét követve napjainkra szupplementum-adatok gyűltek össze. Az RMNY-munkálatok megnyitották az utat a nyomtatványok betűtípusainak kutatása felé (http://typographia.oszk.hu/), illetve a személyi és intézményi hungarikumok definiálása és bibliográfiai feltárása irányába. Borsa Gedeon munkamódszerét az érdeklődés fókuszálása, a „mélyfúrás”, a mikrofilológia előnyben részesítése jellemezte (Borsa Gedeon, Andreas Hess, a képeket vál. Farkas Gábor Farkas, A Magyar könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei 6 (Budapest: Argumentum, OSZK, MTA BTK Irodtud. Int., MOKKA-R Egyes., cop. 2013)). A bibliográfiai leírások megszövegezése során minden példány egyedi jellegzetességeinek részletes feltárását végezte el. Munkáját az incunabulumok és az antikvák feltárásával kezdte. A legrégibb anyag foglalkoztatta a legújabb módszerrel, ld. Borsa Gedeon, „Régi nyomtatványok betűtípusainak vizsgálata számítógéppel”, Magyar Tudomány 78 = Ú. f. 16, 7-8. sz. (1971): 488-491.
A délutáni szekciót megelőző szünetben és a konferencia végén az érdeklődők kurátori tárlatvezetésen vehettek részt. A kiállításon Borsa Gedeon személyes tárgyai mellett az RMNY 5. kötetében szereplő protestáns és katolikus kötetekből is megtekinthettünk néhányat.
A tudományos konferencia második, Az 1671 és 1685 közötti hazai könyvtermés néhány tanulsága címet viselő szekcióját Madas Edit akadémikus (OSZK) elnökölte.
V. Ecsedy Judit (OSZK) az RMNY 5. kötetének (1671–1685) időszakára jellemző hazai nyomdai körképet vázolta fel. Kiadványszámokat tekintve a protestáns nyomdák túlsúlya volt megfigyelhető. Nyomdaszám szerint Lőcse, Kolozsvár és Nagyszombat, míg kiadványterjedelem szempontjából Kolozsvár és Lőcse állt az élen. Külföldön 42 mű jelent meg. A nyelvi megoszlást tekintve 465 magyar és 483 nem magyar nyelvű művet tartalmaz az RMNY 5. kötete. A 948 nyomtatvány közül 402 vallásos kiadvány, ebből 134 katolikus, 268 nem katolikus. Nőtt a plakátalakú nyomtatványok száma. Az előadó kiemelte, hogy az országgyűlési végzések rögzült formátumban, mindig fólió formátumban jelentek meg. Az RMNY olyan új műfajokat is regisztrál, mint a kiáltvány és a politikai vitairat, ezekből 8 darab található a kötetben. Nyomdatörténeti érdekességként V. Ecsedy Judit említette a fiktív avagy koholt nyomdahelyek feltüntetését (Ninive, Christianopoli, Theopoli), amelyek kolozsvári és debreceni nyomdákra utalnak. Káldi György Istennek szent akarattya… című műve a címlap szerint 1681-ben jelent meg Nagyszombatban (RMK I. 1268), de a könyvtörzs szerint fél évszázaddal korábban, a jezsuita nyomdában látott napvilágot.
Előadásában Perger Péter (OSZK) tipológiavázlatot adott az RMNY 5. kötetében fellelhető nyomdai (hangsúlyozottan nem textológiai) változatokról. 489 műből maradt fenn 1-nél több példány, ebből 50 szövegváltozás, újraszedés, későbbi kiadványrész (10%). A nyomdai változatokat a változtatás mértéke, tervezettsége és ideje szerint kategorizálta. További feladatként a nyomdászattipológia további finomítását jelölte ki.
Tóth Anna Judit (OSZK) Bethlen Miklós Apologia… című művének ([Kolozsvár]: [s.n.], 1677) kiadásait vette számba. 17 példányt őriznek e műből 10 könyvtárban. Egy példány az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményében is szerepel a C2/1021 raktári jelzeten. Előadásának további részében a Praemonitio ad Lectorem lappangva maradásának lehetséges okait kereste.
Szvorényi Róbert (OSZK) Pongrácz György RMNY 5. kötetében szereplő műveiről adott számot.
Kovács Eszter (OSZK) az először 1636-ban, biblikus cseh nyelven megjelent Cithara Sanctorum 1674-es és 1684-es kiadásainak új énekeit (RMNY 3972, 4550) tekintette át, összehasonlítva azokat a Cantvs catholici ([Levoča] [Lőcse]: [Brewer], 1655) szövegváltozatával.
Bánfi Szilvia (OSZK) az RMNY 1172-es tételével, Balassi Bálint Szép magyar komédiájával kapcsolatos újabb, nyomdászattörténeti felfedezéseket ismertette. A mű egy példánya 1899-ben került az OSZK állományába: Gyarmathi Balassa Bálinthnak Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szeremekrül. Szép magyar comoedia ([Debrecen]: [Rheda Pál], [1619?]). Első alkalommal Erdélyi Pál vizsgálta meg tudományos igénnyel. A pontos címet Iványi Béla fedezte fel. Berlász Piroska részletes tipográfiai vizsgálatnak vetette alá a példányt. A kötetben feltárhatók a debreceni városi nyomda egyedi sajátosságai. Rheda Pál nyomdász is bővítette a debreceni nyomdai betűkészletet, és 79 mm-es antikva szövegtípussal szedte a példányt.
Heltai János (OSZK) konferenciát záró előadásában Pázmány Péter Bizonyos okok… című lélektani művét (RMNY 1511, 1562, 3080, 3765, 3769) és 17. századi értelmezéseit tárta a hallgatóság elé.
Forgács Hajnalka (Országgyűlési Könyvtár)