KÖNYVTÁRVILÁG

WEBMAGAZIN

202404_Szakmaimuhely_Emlekszel_a_szerelmi_szalra_KIT_1
2024.08.26.
XII. Évfolyam
4. Szám
Szakmai műhely

Emlékszel a szerelmi szálra a Pál utcai fiúkból? – KIT szakmai műhely

A KIT Hírlevél a 2023. februári Mesterséges Intelligencia és a könyvtári szolgáltatás jövője rendezvény után ismét jelentkezett a témával. A KIT szakmai műhelye szokás szerint 50%-nyi interakciót biztosított a résztvevők számára, az oldottság különböző szintjein: előadások utáni azonnali kérdésekkel, majd kerekasztallal, ahol mindenki mindenkit kérdezhetett, végül esti KIT-kocsmával, ahol kötöttségek nélkül, oldottan beszélgethettek a résztvevők.

  1. Könyvtárosok hallgatóknak és oktatóknak oktatják a MI-használatot. Mert kérik tőlük. A szakkönyvtáros munkája ebben lényegében stoptábla és jelzőszalag. Elmondja, hogy mit érdemes, és mit nem érdemes csinálni a MI-vel. Az oktatás témakörei: szemantikus keresés, szövegkészítés, kutatástámogatási pályázat írása, kutatási trendek elemzése, kísérlet tervezése, adatelemzés, szakirodalom áttekintése, adatvizualizáció, szimuláció és modellezés, hipotézis finomítása, testre szabott javaslatok (cikkek, szerzők, bírálatok), valamint folyóirat-kiválasztás publikáláshoz. Sőt, lehetséges akár a megírt cikkből TikTok-videó készítése is. A felsőoktatásban az eddig is használt plágiumellenőrzés mellett megérkezett az írásművek MI-tartalom hányadának ellenőrzésére szolgáló MI-alkalmazás is (amely persze szintén hallucinál valamelyest). (Stoptábla és jelzőszalag: Hallgatók támogatása MI-tájékoztatással – online kapcsolással; Dr. Hajnal Ward Judit, Rutgers Egyetem, USA)

Videó, előadásdiák

  1. A MI nem polkorrekt; torzít, de azért segít is. A MI-tanítására használt korpusz miatt (ez ugyanis képünkbe vágja a meglévő kontextusokat) ráadásul hallucinál is. Ha például egy leszbikus párt megjelenítő képet szeretnénk készíteni, az alkalmazás erre eséllyel nem hajlandó, mert az internen elérhető nagy mennyiségű leszbikus pornóból kiindulva attól tart, hogy mi is erotikus tartalmat szeretnénk megjeleníteni. Vagy: kutatások szerint a vezető gyűlöletbeszéd MI-modellek másfélszer nagyobb valószínűséggel jelölték meg sértőként az afrikai-amerikaiak tweetjeit – ami nem tűnik reálisnak. A MI azonban hozzájárulhat a különböző kisebbségi csoportokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez. Segíthet azonosítani a gyűlöletbeszédet, és segít ún. ellenbeszédek megfogalmazásában is. Mégpedig úgy, hogy a megszületett válaszok koherensek és relevánsak, hatásosak és empatikusak legyenek, különböző nézőpontokat és kulturális árnyalatokat képviseljenek. (A mesterséges intelligencia a diszkrimináció elleni küzdelem szolgálatában; Hanzli Péter, Háttér Archívum és könyvtár – programvezető, a Könyvtári LMBTQ Munkacsoport tagja)

Videó, előadásdiák

  1. Saját könyvtárunk alakítására, szolgáltatásaink javítására is bevethetjük az MI-t. A sok éve gyűjtött adataink alapján rengeteget tudhatunk az olvasókról és a tevékenységükről. Az MI lehetőséget biztosít a könyvtárak számára, hogy elemezzék a nagy tömegű használati adatot és előre jelezzék a felhasználói igényeket. A használati adataink és a célcsoport demográfia összevetése rámutat arra, hogy mely közösséget hanyagoljuk el (pl. az Alvégen lakókat, a középkorú férfiakat?), mely állományrészeket kell optimalizálnunk. Így javíthatjuk állományunk minőségét, jobb marketingstratégiát alkothatunk. Az idő sürgeti a könyvtárakat az adatgazdálkodásra és -felhasználásra. Felvetődik ugyanis, hogy megőrizhetjük-e az adatokat, mielőtt egy globális vállalkozás teszi meg ugyanezt? (Mennyit ér a könyvtári adat? Teljesítményadatok automatizált elemzése; Pancza János, portfóliómenedzser, Monguz Információ-technológiai Kft.)

Videó, előadásdiák

  1. A könyvtáros napi munkájában használható alkalmazások is ellenőrizendők! Számba véve néhány, könyvtári célokra használható alkalmazást, megállapíthattuk: érdemes használnunk az alkalmazásokat, de ellenőrizni, ellenőrizni, ellenőrizni! Kell az emberi intelligencia.
  2. Fotók tartalmi feltárása – A Google Vertex többnyire megfelelő; elég jól leírja, hogy mi van a képen, illetve az utcaképnél valószínűsíti a várost is. Nem megy igazán a személyek felismerése. Illetve attól függ, hogy a weben elég sok képen szerepelt-e, akit fel kellene ismerni. Nem tudja felismerni azt sem, hogy a képen egy könyvborító van. A könyvet viszont általában felismeri. Jellemzően rá lehet-e bízni valamilyen AI-ra egy hangfájl leiratának elkészítését is.
  3. Felolvasás – ezzel gondjai vannak a Google Vertexnek, legalábbis magyar nyelv esetén.
  4. Fordítás – A Deep szakirodalmat angolból érthetően le tud fordítani magyar nyelvre, de olvasók számára szánt szöveget embernek át kell még néznie.
  5. Képgenerálás – Azok az alkalmazások, amelyek megfelelő képet tudnak generálni, előfizetésesek. Emellett egyelőre nemigen lehet rábízni az MI-re egy illusztráció automatikus elkészítését. (Amelyik tudná, hogy mit rajzoljon – pl. a ChatGPT – az nem tud rajzolni, amelyik tud rajzolni, az nem tudja kitalálni, mit rajzoljon.)
  6. Könyvismertető készítése – A Pál utcai fiúk regényhez a kísérletben egyebek mellett szerelmi szálat hallucinált az MI a történetbe. Azért is kétséges, hogy e célra használható-e a Google Vertex.

Figyelem! E megállapítások azonban a jelen állapotra és az alábbi alkalmazásokra vonatkoznak: Google Vertex AI, DeepL, ChatGPT, Adobe Fireply. Ellenőrizni pedig mindig kell!

Videó, előadásdiák

 

A KIT Hírlevél előzeteseket és összefoglalókat közölt, és közöl folyamatosan az elhangzottakról. Ezek a tartalmak a KIT-műhely címke használatával érhetők el a KIT-portálon.

 

Mikulás Gábor, KIT Hírlevél