Június 5-én reggel egy szép nyári napra ébredtünk, s gyorsan ki is pattantunk az ágyból, hogy elérjük a 6.40-kor induló Hargita expresszt a Keletiben. A kényelmes vonatozás után pontosan érkeztünk a debreceni Nagyállomásra. Az 1-es villamossal jutottunk el az Atommagkutató Intézetbe, ahol már várt ránk dr. Király Beáta, aki az Intézetben kalauzolt bennünket, s bemutatta az ott folyó munkát.
Beáta elsőként a radioaktivitásról mesélt nekünk dióhéjban. A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. Ez nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt. Az ionizáló sugárzások közös jellemzője, hogy a sugárzást alkotó részecskéknek, illetve hullámoknak elegendő energiájuk van ahhoz, hogy az anyagokból (tárgyak vagy emberi test), amelyekkel kölcsönhatásba lépnek, elektromos töltéssel rendelkező részecskéket szakítsanak ki. Ezt a folyamatot nevezik ionizációnak. Ennek a folyamatnak többek között a radioaktív izotópok egészségre gyakorolt hatása kapcsán van jelentősége. Az ionizáló-sugárzások közül az alfa-, béta- és gammasugárzás alkotják a radioaktív sugárzások csoportját. A röntgensugárzás bár szintén képes ionizálni, de nem tartozik a radioaktív sugárzások közé. Az ionizáló sugárzásokat széles körben alkalmazzák orvos diagnosztikai, gyógyászati, kutatási, ipari gyártási és ellenőrzési folyamatok során, valamint villamos energia előállítására…
… A kutató-laborok megtekintése után visszatértünk az előadóterembe.
Beáta itt egyszerű hidro-fizikai kisérleteket mutatott be, amelybe bevonta csoportunk tagjait is.
Végül mi magunk is bekapcsolódhattunk az udvaron bemutatta jéggel és folyékony nitrogénnel történő hidegfizikai kísérletekbe. Nagy izgalommal tartottuk kezünket a folyékony mélyrehűtött nitrogén alá.
Majd a Nagyerdőbe vitt az utunk, ahol a Régi Vigadó kerthelyiségében egy finom ebéd várt ránk. A kánikulai melegben szinte elrepült az ebédre szánt idő az árnyas fák alatt.
Programunk a Debreceni Református Kollégium Múzeumában folytatódott dr. Veress Dániel muzeológus vezetésével. A Debreceni Református Kollégium Múzeumának kiállításai a Kálvin téren, a Nagytemplom mögötti klasszicista főépületben látogathatóak. Az első teremben „Kálvinista Róma, Keresztyén Respublika, Magyar Genf” címmel arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb, egyes korszakokban egyetlen támaszává.
Az 1538-ban alapított Kollégium a magyar oktatás-, tudomány-, és irodalomtörténet számos nagy alakját nevelte, az „Ország Iskolája” című kiállítás a kollégium közéleti jelentőségére is rávilágított. Az iskolatörténeti részleg visszavezetett a nyilvános múzeum kezdeteihez, nevezetesen 1858-ig, amikor megnyitotta kapuit a Kollégium első természettudományi jellegű állandó kiállítása. A belső tér középpontjában a tudós Hatvani professzor (a „magyar Faust”) alakja áll, vele együtt a korabeli fizikai, csillagászati eszközök mellett a botanika és az irodalom kapcsolata is érzékelhető. Évforduló kínált alkalmat a Csokonai Emlékszoba berendezésére: 1938-ban „ereklyéket,” kéziratos forrásokat és a költő kultuszához kötődő képzőművészeti alkotásokat helyeztek el egy emeleti helyiségben.
Megnéztük a világ legszebb könyvtárai c. kötetben is szereplő Műemlékkönyvtár értékeit. A Nagykönyvtár válogatott kincsei fél évezredes időutazásra hívják a látogatót. Utunk a könyvnyomtatás feltalálásától a modern ipari termék kialakulásáig vezetett. A könyvritkaságok ezúttal nem „csak” a tudás hordozójaként szerepelnek, hanem művészi alkotásokként láthatóak. A jellemző anyagok és kötéstípusok mellett felvonultatják a debreceni könyvkötészet legszebb darabjait: a festett pergamenkötéseket és a gyöngyhímzéses díszkötéseket. Megnézhettük a bőrkötés és a márványozott papír születését, az aranyozás művészetét…
… Debreceni programunk belvárosi sétával és a város nevezetes épületeinek megismerésével fejeződött be.
További részletek és fotók a Műszaki Könyvtáros Szekció honlapján!
Nagy Zoltán, az MKSZ tiszteletbeli elnöke
