2007-ben, azaz lassan húsz éve kaptam meg Az év fiatal könyvtárosa díjat, így talán érthető, ha néhány részlet már a homályba veszett a pályázattal kapcsolatban. Valószínűleg nagyon akarhattam, hiszen már egy évvel korábban is próbálkoztam, az viszont nem teljesen világos ennyi év távlatából, hogy mi motivált. Egyrészt nyilván a pénzdíj, ami biztos nem volt nagyon jelentős, de egy csóró könyvtárosnak már akkor is minden fillér számított (vajon mire költhettem amúgy?), másrészt a dicsőség, mert díjat kapni mindig jó (ezt mondjuk csak feltételezem, hiszen azóta sem kaptam újabb díjat, nem is tudom, kinek kellene szólni ez ügyben).

Na de visszatérve a komoly dolgokra, a kétezres évek közepe a könyvtár2.0 berobbanását jelentette idehaza is. Egy csomó fiatal (nálam fiatalabb és már akkor is képzettebb) könyvtáros, könyvtáros hallgató jelent meg a szakmai nyilvánosság előtt, akik önzetlenül, nagyon érthetően fogalmazva, talán egymás lelkesedésétől is fűtve osztottak meg napi szinten újdonságokat a webkettő világából. Én pedig – orosházi kollégáimmal együtt – jókor voltam jó helyen. Amit a szépemlékű FITT (Fejlett Információs Technológiák és Társadalom) szekció tagjai külföldi gyakorlatként bemutattak, azt a saját könyvtárunk felületein rögtön, éles helyzetben ki is tudtuk próbálni (blog, azonnali üzenetküldő szolgáltatások, közösségi oldalak, online képtár, linktár stb.). Sok felületünk azóta is él és működik, és ma már teljesen természetes, ha egy könyvtár él ezekkel a lehetőségekkel, mindez igazán jól mutatja azoknak az időknek a jelentőségét. Talán nem csak a magam nevében írom: hálás köszönet ezért nektek, srácok!

Visszatérve a pályázatra, írásom a könyvtári blogokról szólt, konkrétan a könyvtárunk 2006-ban indult blogjáról, napló formában, tulajdonképpen egész ötletes módon. Nem ismerve a többi pályamunkát, azt is nyugodtan mondhatom, megérdemelten nyertem.

Kétségtelen, hogy a szakmai karrieremre is hatott a díj, bár ez nehezen választható külön mindennapi munkáimtól, könyvtárunk akkor még unikumnak számító webes megjelenéseitől. Konferenciákon, szakmai napokon tarthattam előadásokat a témában, publikációim jelentek meg, és oktatóként is részt vehettem a kollégák képzésében a Könyvtári Intézet jóvoltából. Mindezek egyre sűrűbbé szőtték a kapcsolati hálómat a hazai könyvtárvilágban, aminek mai napig tartó hatása, hogy remekül érzem magam a nagyobb szakmai rendezvényeken.

Sajnos kevés fiatal könyvtárost ismerek, olyat meg még kevesebbet, aki afelől érdeklődik nálam, hogy pályázzon-e Az év fiatal könyvtárosa díjra, de ha lenne ilyen, mindenképp biztatnám, hogy igen. Egyrészt mert nyilván olyan munkát végez, amire büszke, és az ilyen munkát jó megmutatni másoknak is. Másrészt még díjat is kaphat érte, sőt, pénzjutalmat is, becsüljük meg az ilyen lehetőségeket. És nem utolsósorban: a díjjal új kapcsolatok is születhetnek, és az nagyon jó, ha van kivel sörözni a díjátadó után a vándorgyűlésen. Sok sikert!

Buzai Csaba könyvtárigazgató, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza