Sandro Penna Könyvtár (Perugia)

A „legszebb” könyvtárakat bemutató képgyűjtemények: a barokk enteriőrök aranyozott cirádái vagy a klasszikus olvasótermek gazdag faburkolata legtöbbünk számára ismerősek – és mindig osztatlan sikert aratnak a közösségi platformokon. Nézzük most a könyvtárépítészet másik oldalát: a modernista, brutalista vagy éppen futurisztikus alkotások körét, amelyek nem a gyönyörködtetést, hanem a meghökkentést, a határok feszegetését vagy a puszta funkcionalitást választották.

Az alábbi intézmények rendre felbukkannak a „világ legrondább épületei” listákon – és csattanós választ adnak az örök kifogásra: a könyvtár olyan unalmas…

A lebegő polcok birodalma: Vasconcelos Könyvtár (Mexikóváros)

Alberto Kalach monumentális épülete kívülről rideg, ipari betontömböt idéz, amit sokan távolságtartónak éreznek. A belső tér azonban lélegzetelállító: a acélszerkezeteken lebegő könyvespolcok látványa egyszerre futurisztikus és kaotikus. Bár a külleme miatt gyakran éri kritika, belül a „tudás raktáraként” értelmezi újra a könyvtári teret.

UFO az olasz tájban: Sandro Penna Könyvtár (Perugia)

 

Italo Rota tervei alapján egy élénk rózsaszín, repülő csészealjat formázó épület született Perugia városában. Az üvegkorong éjszaka belülről világít, ami bár technikai bravúr, a környező történelmi környezetben sokak számára idegen és harsány. A „cukorkaszínű futurizmus” tipikus példája, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

 

Üvegház vagy tudományos műhely? Seeley Historical Library (Cambridge)

James Stirling alkotása a funkcionalitás és a design összecsapásának jelképe. Az L-alakú, hatalmas üvegfelületekkel borított épületet gyakran hasonlítják gyárhoz. A kritikusok szerint a hőszigetelési problémák és a környező téglaépületekkel való disszonanciája miatt inkább kísérleti projekt, mintsem harmonikus könyvtár, de építészeti hatása vitathatatlan.

 

Ketrecbe zárt tojások: Koszovói Nemzeti Könyvtár (Pristina)

Talán ez az épület váltja ki a legszélsőségesebb reakciókat. A 99 fehér kupola és az egész homlokzatot beborító fémháló miatt sokan a világ egyik legrondább épületeként emlegetik. A tervező, Andrija Mutnjaković szándéka szerint a háló a védelmet, a kupolák pedig a tudást szimbolizálják, de a népnyelvben csak „láncra vert könyvtárként” emlegetik.

 

Az akadémiai siló: British Library (London)

 

Míg a British Museum régi olvasóterme a klasszikus elegancia csúcsa volt, az új British Library vörös téglás, modernista tömbje sokaknál kiverte a biztosítékot. Még III. Károly is (akkor még hercegként) élesen bírálta, „akadémiai silónak” vagy egy szupermarket raktárának nevezve az épületet. Belül viszont a világ egyik leghatékonyabb és legjobban használható kutatóhelye.

Kell-e egy könyvtárnak szépnek lennie?

Ezek az épületek arra emlékeztetnek minket, hogy a könyvtár nem csupán a múlt őrzője, hanem a jelen és a jövő lenyomata is. Lehet, hogy nem felelnek meg a hagyományos esztétikai elvárásoknak, de provokálnak, vitát generálnak, és arra kényszerítenek, hogy folyamatosan újragondoljuk, hogy mi is a könyvtár feladata a mindenkori jelen kihívásaiban.

 

Szűcs Margit, Eötvös Károly Könyvtár