A MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete (HKSZ) és a Bibliográfiai Szekció (BSZ) idén olyan területekről hívott előadókat, melyek a közeljövő könyvtári kihívásait jelentik majd: foglalkoztunk a metaadatmenedzsment technológiai és szabványosítási kérdéseivel, olyan aktualitásokkal, mint az MI kultúrája, a MARC21 és RDA szabványosítás, a térinformatika térnyerése, a kutatási adatkezelés és az IKR rendszerfejlesztési kérdések könyvtáros szemszögből.

Az első előadó Képes Gábor, a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetője volt. Fiatal muzeológusként, majd közgyűjteményi középvezetőként részt vett a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Kiállításának (ITK) rendezésében. Informatikatörténész, író, költő, muzeológus, a magyar múzeumi szféra első videojáték-történeti kiállításának szervezője, a Magyar Scifitörténeti Társaság alapító tagja. Számítógépgyűjtő. Előadását egy Arthur C. Clarke idézettel kezdte, miszerint „A jövő célja, hogy senki se dolgozzon, mert csak így lesz időnk játszani.” A MI-vel kapcsolatban optimista hangot ütött meg, nemcsak szakmája miatt, hanem mert rengeteg kitűnő szakember dolgozik a területen. Hangsúlyozta, hogy a technológia nem újkeletű, egy hatvan éve zajló kutatásról van szó. Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az MI messze nem egy társ, hanem egy eszköz, amely rengeteg területen hasznosítható, de fontos az MI-vel kapcsolatos etikus és tudatos felhasználói magatartás. Az előadás már megtalálható a Vándorgyűlés honlapján.

A Bibliográfiai Szekció előadásai idén a szabványosítás kérdésével foglalkoztak: melyek az új trendek, kihívások a könyvtári munka alapját képező bibliográfiai leírások, metaadatolás területén.

Ehhez elsőként elméleti keretezést Dancs Szabolcs (OSZK, a Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle (CELISR) főszerkesztője, a Magyar Szabványügyi Testület MB 508 Információ és dokumentáció műszaki bizottságának elnöke) előadása adott, aki felvázolta a jelenleg használt és az új típusú katalogizálás elméleti hátterét. Véleménye szerint arra kell készülnünk, hogy a könyvtárak, akik új módon kívánnak katalogizálni, egy jó darabig hibrid üzemmódban fognak dolgozni. (Ez persze jelentős többletmunkát jelent majd az átmeneti időkben.)

Őt követte a MARC21 munkacsoport bemutatkozása: kik ők, mivel foglalkoznak és milyen nehézségekkel szembesülnek munkájuk során. Bubonyicz Andrea (OSZK, OSZK Kurrens Könyvfeldolgozó Osztály, MARC21 Munkacsoport) előadásából megtudtuk, hogy a munkacsoport a holding adat fordításával foglalkozik. Ez a munka Magyarországon mindeddig nem lett elvégezve, mert a hazai integrált könyvtári rendszerek nem ismerik ezt a MARC21 adatot, csak a bibliográfiai és az authority adatokat. A holding adatok kezelésének IKR-ekben való megjelenése hosszabb távon lehetővé tenné akár az állományadatok cseréjét is, lényegesen elősegítve a könyvtárak közötti munkamegosztást és előkészítve egy pontos országos lelőhelynyilvántartást.

Iván Zoltán, a Customap.hu alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a térinformatika napjainkban egyre nagyobb szerepet tölt be az üzleti és tudományos életben. Kifejlesztettek egy innovatív, idővonalas interaktív térképet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy vizuálisan követhessék Siófok város épületeinek változásait az idő múlásával. Ez az eszköz egyesíti a hagyományos térinformatikai adatmegjelenítést a modern felhasználói élménnyel, biztosítva az adatokba való mélyebb betekintést. A bemutató során részletesen ismertette a termék funkcióit és előnyeit.

A HKSZ által meghívott előadók közül utolsóként Kukkonka Judit könyvtáros, osztályvezető (Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Gyűjteményi és helyismereti osztály) tartott vetített képes előadást az 1879-es szegedi árvízről.

A Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének ülése nem lett volna teljes helytörténeti vonatkozású előadás nélkül. A téma pedig nem is lehetett más, hiszen a helyszín (Szeged) adott volt, az előadó a szervezet tagja, valamint idén van az árvízi tragédia 145 éves évfordulója.

A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a városkép fejlődésére. 1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor betört a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. 1879. március 12. éjszakáján új időszámítás kezdődött Szegeden: az azelőtt történteket később úgy emlegették, hogy a Víz előtt volt, a később bekövetkezett eseményekre pedig a Víz után kifejezéssel utaltak. Az előadást számtalan korabeli fotó színesítette.

Seresné Könyves Tóth Zsuzsa (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Metaadat-menedzsment osztály mb. vezetője) és Jeszenszky Zsuzsanna (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyarapítási osztály Folyóiratnyilvántartási csoport mb. vezetője) a DEENK hibrid módban működő katalogizálási gyakorlatát mutatták be, melyet az első előadásban Dancs Szabolcs előrevetített. A DEENK bemutatta, hogyan lehet a meglévő MARC21-es katalógusrekordokat RDA-s adatgazdagítással gyarapítani, hogyan kezdődött ez az intézményben, milyen ütemezéssel, milyen eredményeket értek el, mely dokumentumtípusok hibrid katalogizálásában hol tartanak.

Utolsóként Vass Johanna könyvtárvezető (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Könyvtára) lépett a népes közönség elé, aki az Adatrepozitórium Platform nagykövete. A tudományos adatokkal, mint a tudományos és szakkönyvtárakban megjelenő új „dokumentumtípussal” már a tavalyi szekcióülésén is foglalkozott a Bibliográfiai Szervezet. Vass Johanna most bemutatta azt az adatgazdász projektet, ami ennek a „dokumentumtípusnak” a kezeléséről, menedzseléséről és szolgáltatás-közvetítéséről szól. Konklúzióként kihangsúlyozta, hogy a könyvtárosoknak van helyük ezen a területen, hiszen egyre több adatgazdászra lesz szükség, nagy igény van erre a munkára és a könyvtárosok sikeresek lehetnek benne, vagyis: nyílt a pálya!

Köszönjük az érdeklődőknek a szekció előadásain való részvételt, jövőre pedig irány Debrecen!

Takácsné Bubnó Katalin, a BSZ és Szalainé Bodor Edit, a HKSZ elnöke