2025. december 2-án Brüsszelben az EBLIDA szervezésében részt vehettem a Libraries in EU Cultural Policy: From Recommendation to Action c. konferencián és workshopon. Az eseményen az Európai Bizottság, az Open Method of Coordination (OMC) csoport, könyvtári szövetségek képviselői és szakemberek gyűltek össze Európa-szerte, hogy megvitassák a könyvtárak szerepét az EU kulturális politikai folyamatai eredményeinek megvalósításában. A résztvevők eszmecserét folytattak arról, hogy a könyvtárak hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi innovációhoz, a gazdasági rugalmassághoz és a demokratikus részvételhez Európa-szerte.

Erna Winters EBLIDA elnök és Roel Van Den Sigtenhorst, a rendezvénynek helyet adó Muntpunt Library igazgatójának köszöntője után előadásokat hallhattunk az Európai Bizottság képviselőjétől, Judith Videcoqtól (Eurpoean Comission, DG EAC Head of Creative Europe unit). aki a könyvtárak szerepéről beszélt az EU kultúrpolitikai kezdeményezései kapcsán. Beszédéből kaptunk egy rövid kitekintést az OMC munkacsoportokra és folyamataikra. Elmondta, hogy új programszakasz indul 2027-től 1.6 milliárd EURO-s költségvetéssel az erősebb és reziliensebb társadalom kulturális szektor általi támogatására. A program olyan kulcsfontosságú fogalmak mentén való megvalósításokat fog támogatni, mint nyelv, média, művészetek, aktív állampolgárság, jogok, kreativitás, demokrácia, egyenlőség, értékek. A program hatását tekintve elmondta, hogy vannak sürgető, azonnali beavatkozást igénylő területek, mint pl. az MI terjedése nyomán fellépő művészi szabadság vagy a kultúra diverzitásának kérdésköre, és permanensen fennálló kérdések is, mint pl. a kulturális örökséghez való egyenlő hozzáférés, munkafeltételek, reziliencia (ellenállóképesség), kreatív élet. Említette az AgoraEU kezdeményezést, melynek mottója: „A könyvtárak a modern agorák”.

Natasa Asic ezután bemutatta azt az új kiadványt, amely az Európai Bizottság gondozásában jelent meg nemrég The multifaceted role of public libraries címmel. A kiadványból elhelyezünk egy példányt a Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyűjteményében, de online is elérhető. A kiadvány egy ún. szinergia-információs csomag és 14 uniós finanszírozású projektet mutat be, amelyek kiemelik a közkönyvtárak újszerű és sokrétű szerepét. Akár a Kreatív Európa, a Horizont Európa, az ERASMUS+ vagy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) finanszírozza őket, a bemutatott projektek mindegyike erősíti a modern könyvtárak szerepét a mai Európában.

A következő előadó Klaas Gommers volt, az OMC munkacsoport vezetője, aki ismertette a munkacsoport eredményeit és ajánlásait. A munkacsoport elkészített egy jelentést, melyben bemutatták a közkönyvtárakat EU-szerte mind számokban (könyvtárak, használók száma stb.), mind szolgáltatásaikat tekintve. AZ EU-ban 67000 nyilvános könyvtár működik, 800 millió látogatót fogadnak évente, ebből 75 millió rendszeres, regisztrált olvasó. 170000-es könyvtári személyzet dolgozik a szektorban és már 80 jógyakorlatot ismerünk az ő munkájuk során, amely előremutat a könyvtári szerepvállalás sokfélesége területén. Új funkcióikat tekintve közösségépítő helyek és intézmények egyben, facilitátorok, motivátorok, a történetmesélés helyei. Hub-ok, közösségi színterek, amelyeket a későbbi hozzászólók a Harry Potterben megjelenő „szükség szobájához” hasonlítottak, vagyis mindenkinek az a hely, amire szüksége van éppen. Nélkülözhetetlen szolgáltatások színterei tehát, amelyek szabad elérésének garantáltnak kell lennie az EU állampolgárai számára. Mindehhez természetesen átgondolt stratégia kell, megfelelő büdzsé, felkészült személyzet, helyi partnerek és infrastruktúra. Évente megrendezik majd az Európai könyvtárak hetét, ahol EU-szerte a könyvtárak más szektorokkal való együttműködését mutatják majd be. Nemsokára elkészül a stratégia első verziója, kiadása 2026 tavaszán várható, konferenciák és workshopok lesznek 2026-ban a témában, és a 2026-2040 között várható a többszintű stratégia végrehajtási időszaka.

A jelentés igen hasznos előkészítő anyag volt az Európai Bizottság új programjának kialakításához. A jelentés hangsúlyozza a könyvtárak hídépítő szerepét a társadalomban. Legfőbb megállapításuk, hogy a könyvtárak nagyobb láthatóságát is támogatni kell, a felmerülő kérdések pedig olyanok voltak, mint pl. az adatforrások, a nemzeti implementációkhoz tartozó ötletek megvalósításának lehetőségei.

André Wilkins az Európai Kulturális Bizottság elnökeként részéről reflektált a munkacsoport jelentésére. Elmondta, hogy alapvetően új nézőpontból kell tekinteni a könyvtárakra, a kérdés az kell legyen, mik lehetnek a könyvtárak Európa számára. A válasz nem feltétlenül fog megegyezni a (klasszikus) könyvtáros állásponttal. A jelentés nagyon jó, a számok önmagukért beszélnek, látszik, hogy van potenciál a könyvtári szektorban. Egy szép hasonlattal úgy fogalmazott, hogy bár egy könyvtár sem mérhető a NASA-hoz, de tud olyan jelentős lépéseket tenni a társadalomért, mint amilyen a Holdraszállás volt, ráadásul mind a maga különleges módján, hiszen nincs két egyforma könyvtár.

A workshop előtti utolsó előadás pedig Louis Coiffait-Gunn (CEO, CILIP) előadása volt, aki a könyvtárak gazdasági értékét, a gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta. Többek közt azt a kérdést is firtatta, használnak-e a könyvtárak a gazdasági növekedésnek, tudnak-e tenni ezért? A válasza egyértelmű igen, bár ezt nem könnyű megmutatni. De a könyvtárak kétségtelenül adnak támogatást a személyes fejlődéshez és a gazdasági fejlődéshez is. A könyvtár- és információtudományi szakmát a svájci bicskához hasonlította, mert már annyiféle módon segíti az állampolgárok mindennapi életét. A CILIP hét etikai alapelvet fektet le a könyvtárak számára: Emberi jogok, egyenlőség, sokszínűség; közhasznúság; megőrzés; intellektuális szabadság; pártatlanság; titoktartás; információ, képességek és információs műveltség.

A nap hátralévő részében workshop formájában négy kérdést vitattak meg a résztvevők, forgószínpad-szerűen.

A négy téma: Alapvető szociális szolgáltatások nyújtása a könyvtárakban; Az állampolgárok gazdasági ellenállóképességének támogatása a könyvtárak segítségével; Demokrácia és részvétel a könyvtárakban; A digitális megosztottság áthidalása a könyvtárakban. Négy kisebb csoportban folyt a beszélgetés és a nemzetközi tapasztalat és jógyakorlat-csere, melyben a résztvevők ötleteket gyűjthettek saját gyakorlataik kialakításához.

A Muntpunt Library egy igazán élménydús könyvtárszakmai napnak adott otthont 2025. december 2-án. Maga a könyvtár is egy rendkívül vonzó, modern, inspiráló környezet, a program végén nagy örömmel sétálhattunk végig az emeleteken és figyeltük meg, hogyan valósítja meg ez a könyvtár a hagyományos és új szolgáltatásokat.

Takácsné Bubnó Katalin (elnök, MKE Bibliográfiai Szekció)