A Bibliográfiai Szekció programja a Szekció alapításának ötven éves évfordulója jegyében telt. Az ötven év alatt rengeteg előadásnak helyt adtunk a Vándorgyűléseken, de természetesen nem csak bibliográfiai témáknak. Így volt ez idén is, Szekciónkban több téma is helyt kapott.
Első szponzori előadóink, Simon Zsuzsa, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Városi Szolgáltatási Osztályának osztályvezetője és Czoboly Miklós, a Monguz Kft. ügyvezetője a gyűjteményépítés egy új formáját mutatták be. Ez az új forma az igény szerinti gyarapítás, ami a felhasználók igényei alapján történő beszerzési munkát jelenti, melyre a Méliusz Juhász Péter Könyvtár a Monguz Kft. jelentős informatikai támogatásával tudott automatizáltan rendszert kialakítani. Előadásuk rávilágított arra a tényre, hogy egy hagyományosan könyvtári háttérfeladatból is szolgáltatás válhat, ezáltal a felhasználó bevonható a könyvtár gyűjteményének építésébe, méghozzá tevékenyen, a láthatatlan munkafolyamatokba is. Míg Simon Zsuzsától a szolgáltatás koncepcióját, célját, eredményeit hallhattuk, addig Czoboly Miklós a technikai hátteret ismertette. Bízunk benne, hogy ha érdekeltté tudjuk tenni a felhasználókat az állományépítésben, akkor jobban meg fogják becsülni és talán gyakrabban fogják használni is a gyűjteményeket.
A meghívott előadóink témái bár vegyesek voltak, de mindig, szinte minden előadás foglalkozott a gyűjteményszervezéssel vagy feltárással és újra és újra több aspektusból is felbukkant az adatok kérdésköre.
Az adatközpontúság nagyon jelen van a mindennapjainkban, információgyűjtési szokásainkban, kutatásainkban, és a döntéseinkben. A Szekcióban hallható első előadás az adatokkal, mint a könyvtárakban megjelenő új dokumentumtípussal foglalkozott. Főként a tudományos egyetemi és szakkönyvtárak számára nagy kihívás manapság ez, hiszen ott jelentek meg nagy mennyiségben a tudományos adatok. Ezek gyűjtésével, feltárásával, metaadatokkal (bibliográfiai adatokkal) való ellátásával, megőrzésével és szolgáltatásával a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzet Könyvtár már évek óta sikeresen foglalkozik. Az adatmenedzsmenttel foglalkozó munkatársuk, Száldobágyi Ádám data stewart ismertette meg a Szekció látogatóit a DEENK adatrepozitóriumával és jó gyakorlatával. Ádám bemutatta az adatok, mint dokumentumok gyűjtésének nehézségeit, a licenc információkkal, illetve bibliográfiai adatokra vonatkozó feltárási munkát, ízelítőt kaphattunk a megőrzési/archiválási munkálatokból is és láthattuk a szolgáltatási felületet, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Tudóstérplatformját, amely a Debreceni Egyetemen született publikációk megjelenési platformja is egyben.
Ezután a Bibliográfiai Szekció új elnökének, Takácsné Bubnó Katalinnak a finnországi úti élményeiről, tapasztalatairól szóló előadását kísérhettük figyelemmel. Ennek során hallhattunk a finn nemzeti stratégia bevezetéséről, mely az olvasás, az írott kultúra népszerűsítését tűzte ki célul az új generációk körében, és az egyetemi könyvtárak közül a Jyväskylä-i egyetemi könyvtárról, ahol megtörtént a könyvtár, a múzeum és a botanikus kert fúziója, ennek megfelelően új nevet is kapott a létesítmény: Open Science Center – vagyis Nyílt Tudomány Központ. A név arra utal, hogy a tudomány, a tudás mindenkié kell hogy legyen. A központ pedig ennek megfelelő szolgáltatási palettával rendelkezik. Hallhattunk a hatékony finn munkaszervezésről, aminek alapja a könyvtári rendszerben (is) nagyon komolyan vett munkamegosztás (pl. az osztott katalogizálás, nemzeti könyvtárközi szolgáltatás, központosított digitalizálási szolgáltatás területein) és végül láthattuk a közkönyvtárak profilváltási törekvéseit a Jyväskylä-i városi könyvtár, valamint a Helsinki Oodi példáján keresztül, akik már elmozdultak a mindennapi élet területén felmerülő igények kiszolgálása felé a megújulás és a társadalom igényeinek kielégítése jegyében.
Négy évszak a KSH-ban: Kulturális statisztika régen és ma címmel Bárdosi Mónika, a KSH statisztikusának előadása következett, melyben az adat ezúttal elsődleges jelentésében, mint statisztikai adat bukkant fel. Az előadás a kulturális statisztika kulisszatitkaiba engedett betekintést, mellyel minden magyar könyvtárnak dolga és feladata van minden évben. A jogszabályi háttér ismertetése után megismerhettük a statisztikai adatok begyűjtése utáni munkálatok menetét, lépéseit. A kulisszák mögé láthattunk végre, hogy a beküldött adatainkkal mely szakaszban mi történik, milyen jogi háttér ad ehhez milyen felhatalmazást és kinek, milyen aprólékos, adattisztítási, és feltárási feladatai vannak a statisztikusoknak (láthattuk ismét, hogy ugyanazt a precizitást, igényességet megkövetelő munka ez, mint a bibliográfiai feltárás) és megismerkedhettünk az adatok utóéletével is, míg az adattáblákból a kulturális szféra ezen szegmenséről szóló, mindenki számára hozzáférhető információk lesznek a különböző publikációs kimenetekben: a tájékoztatási adatbázistól a statisztikai évkönyvekig.
Közös katalógus – közös problémák és sikerek. Az ELTE könyvtárainak katalógusépítési gyakorlatából címmel Székelyné Török Tünde és Dr. Szabó Panna osztályvezető az Eötvös Loránd Tudományegyetem példáján szemléltette, hogy egy földrajzilag tagolt intézmény esetében milyen módon sikerült az egységes könyvtári rendszert kialakítani. Az előadás szigorúan a bibliográfiai adatokkal foglalkozott, azok szabványosításával, házi szabályrendszerek kialakításával, sikerekkel, buktatókkal. Az ELTE közös elektronikus katalógusának létrehozásakor egyik fontos cél volt a korábban eltérő feldolgozási módszer szerint feltárt dokumentumok rekordjainak integrálása, másik pedig a jövőbeni munkához az azonos elvek szerint történő katalógusépítés biztosítása, kontrollja. Az előadás kendőzetlenül mutatta be sok példán keresztül az integrációs munka nehézségeit, az adattisztítás buktatóit, a hosszú és elképesztő nagyságrendű tisztítási munkát és az elvégzett tevékenységek jól megérdemelt, szép eredményeit is. Remek ízelítőt kaphattunk abból, hogy a nagy precizitást, aprólékos szabálykövetést és figyelmet igénylő bibliográfiai munkát hogyan és miért is lehet szenvedéllyel és odaadással végezni.
Következő előadásként A biblioterápia lehetséges helye a könyvtári szolgáltatáspolitikában címmel Sóron Ildikó FSZEK régióigazgató előadását hallhattuk. Sóron Ildikó évek óta visszatérő vendége a Szekciónknak. Az elmúlt években már sok szempontból hallhattunk tőle a biblioterápiai munkájáról: tartalmilag mit jelent, célközönség szempontjából hogyan alakítsuk ki, milyen műveket válasszunk különböző célcsoportoknak, amiken keresztül sikerre vihetjük a foglalkozásokat és a szolgáltatást, hogyan segített a szolgáltatás az olvasóknak a mentális egészség megőrzésében “békeidőben” és akár a pandémiás időszak idején, mikor milyen technikai feltételei vannak/voltak és milyen hatása az egyes időszakokban. Mindezeket a kérdéseket újra összegezve Sóron Ildikó azt mutatta be, hogy egy könyvtár, aki most szeretne biblioterápiás szolgáltatást kialakítani, hogy fogjon ehhez hozzá, milyen személyi, és infrastrukturális feltételei lehetnek a szolgáltatásnak, és az FSZEK ezt hogyan, milyen eredményekkel valósította meg. Jó példákat és praktikus tanácsokat kaptunk tőle.
Utolsó prezentáció a Bibliográfiai Szekció köszöntése volt előző elnökünk, Dr. Szőnyi Éva részéről és közben az 50. születésnap alkalmából szép és nagyon finom könyvalakú tortát fogyaszthattunk el, közönségünkkel közösen.
Takácsné Bubnó Katalin, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár,
a Bibliográfiai Szekció elnöke