Az IFLA ismét napirendre tűzte a szellemi szabadság kérdését. Tanácsadó bizottsága, a FAIFE (ez az információhoz való hozzáférés és a szabad véleménynyilvánítás kérdéseivel foglalkozik) a könyvtári egyesületek menedzsmentje szekcióval együttműködve nemzetközi felmérést végzett arról, hogy a könyvtáros egyesületek és maguk a könyvtárak mit tesznek jelenleg és mit tehetnek a jövőben a szellemi szabadság népszerűsítése és érvényesítése ügyében. Az eredményeket Championing intellectual freedom. Structuring and focusing library efforts címmel tették közzé. Négy tevékenységet vizsgáltak: 1. hogyan követik nyomon a könyvtárosok a felmerülő problémákat, 2. milyen támogatást kaphatnak ezen a területen, 3. milyen iránymutató dokumentumok állnak rendelkezésükre, 4. hogyan érvényesülnek a szélesebb értelemben vett könyvtári érdekek.
A felmérésben 35 válaszadó (23 egyesület, 6 intézmény és 6 egyén) szolgáltatott adatokat, főleg Ázsiából, Óceániából és Európából; Észak-Amerikából igen kevesen nyilvánítottak véleményt. A megállapításokat a viszonylag kis minta ellenére megfelelő kiinduló pontnak tekintik egy általános áttekintéshez. A dokumentumban különböző jó gyakorlatok (állásfoglalások, tájékoztató eszközök stb.) elérhetőségei is szerepelnek, amelyek mások számára inspirálóak lehetnek. A beszámolóban a kanadai, amerikai, olasz, svájci, új-zélandi, német, norvég, francia és spanyol gyakorlatról találhatók részletesebb információk linkekkel.
A felmérés megállapította, hogy a szellemi szabadsággal kapcsolatos tevékenységek igen sokfélék, ezek közül az egyesületek érdeklődésük és képességeik szerint választhatnak, aszerint, hogy hol számíthatnak pozitív hatásokra. A nagy egyesületek mellett a kisebbek is megtalálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben eredményesek lehetnek. A jelentésben szereplő megoldások a jövőben modellként szolgálhatnak más egyesületek és intézmények számára, segíthetnek abban, hogy a könyvtárak hatékony partneri együttműködés révén vigyék előre a szellemi szabadság ügyét.
Források:
https://www.ifla.org/news/structuring-libraries-work-to-support-intellectual-freedom/
https://repository.ifla.org/bitstreams/dd7697b6-763f-47d3-b400-141eb1297391/download
Az IFLA-trendektől a partnerség gyakorlatáig
Az IFLA őszi ausztráliai csúcstalálkozóján (Information Futures Summit, Brisbane) három vitaülésen tárgyalták a partnerség kérdéseit az IFLA trendek tükrében. Az volt a cél, hogy bemutassák, a fő előadásokban említett nagyívű gondolatok hogyan valósulnak meg a napi gyakorlatban. A partnerséget három fontos és egymáshoz szorosan kapcsolódó területen vették szemügyre: magán a könyvtári területen és a közösségekkel, valamint a külső szereplőkkel összefüggésben.
A könyvtári partnerség területén szóba került a közös érdekérvényesítés, a tapasztalatcsere, a konstruktív kritika, az iskolai könyvtárak szerepe az élethosszig tartó tanulásban, a könyvtári szolgáltatások „életciklusa”, a könyvtári programok fejlesztésének és a folyamatos képzésnek a fontossága.
A közösségekkel folytatott partneri kapcsolatok talán a legnépszerűbbek. A könyvtár a biztonságos hely szerepét tölti be, teendőket vállal olyan területeken is, mint a szociális munka, az IT-támogatás, a közegészségügy, a biztonság, a pedagógusok segítése. Fontos, hogy a könyvtárak folyamatosan nyomon kövessék a közösség sokrétű igényeit, és tevékenységeikhez megkapják a szükséges anyagi támogatást. A résztvevők megosztották egymással sikeres médiakampányok tapasztalatait. Felmerült a hatásvizsgálatok és az egyenlőség, valamint a kölcsönös előnyök kérdése a partneri kapcsolatokban.
A külső szereplőkkel való kapcsolatok szintén igen lényegesek (e szereplők sokfélék lehetnek: helyi vállalkozások, más nonprofit és közösségi szervezetek, napközik, gondozóotthonok stb.). A partnerek közé tartozhatnak a kormányzat, országos és nemzetközi szervezetek, a távközlési cégek és mások. Ezek számára be kell mutatni, mit nyújtanak a könyvtárak mint megbízható közösségi helyek, illetve mit tud nyújtani a könyvtárak együttműködő hálózata, kitérve a különböző típusú könyvtárak speciális profiljára, szintúgy az egyéb közgyűjtemények tevékenységére.
Mindhárom típusú partnerségben felmerülnek ugyanazok a dilemmák: mik az előnyök, megéri-e az időbefektetés, érdemes-e kimerészkedni az intézményen kívülre, megfelelő méretű-e a projekt, mik a kockázatok, egyenlőek-e a partnerek, hogyan lehet kamatoztatni és fejleszteni a munkatársak együttműködési és vezetési készségeit.
Források:
https://repository.ifla.org/bitstreams/e1d458a6-8622-4e33-b2b1-ff96116419e5/download
Hegyközi Ilona
