Mire van szükség egy könyvtár vagy családtörténet megírásához? Türelem, elhivatottság és nyugdíjas állapot. A mindnyájunk által tisztelt Gerő Gyula és Papp István gyakran mondták, hogy meg kell írni könyvtárárunk történetét, mert különben elfelejtődik.
A könyv címe arra utal, amit sok könyvtárban ismernek a könyvtárosok. A magas, kampós létrákat, amelyekre könyvekkel a kezünkben le-föl szaladgáltunk, helyükre soroltuk. Ezek a létrák nem mennek ki a divatból.
Visszaemlékezésemben arról az időről írok, amelyben a Kodolányi János Főiskola könyvtárának kialakításával foglalkoztunk munkatársaimmal.
Sok év telt el azóta, és sajnos, sok minden megváltozott!
A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola az ország első magánintézménye volt, 1992-ben hozták létre. Az angol, német és francia tanszékek után a turizmus és vendéglátás, a gazdálkodás, a nemzetközi kapcsolatok stb. következtek. Kiváló tanárok tanították a hallgatókat.
A könyvtár szervezetének, gyűjteményének kialakítása óriási feladatot jelentett. A tanítás már elkezdődött, és nekünk azonnal kellett biztosítani a tankönyveket, az audio, CD, CD-ROM és videó kazettákat is. A könyvtár nyitva tartását meghosszabbítottuk, heti 40 óráról 54 órára. A főiskola hallgatóin kívül ún. „külső olvasók” is igénybe vehették a könyvtár szolgáltatásait.
A főiskola központja Székesfehérváron volt, de hamarosan Budapesten, Siófokon, Orosházán és Fürstenfelden is szükség volt tagkönyvtárak létre hozására. Ellátó rendszerben dolgoztunk, tehát a rendelést, feldolgozást, szállítást a központi könyvtár végezte.
A főiskolai hallgatók száma rohamosan nőtt az új képző helyek megnyitásával. A könyvtárak látogatottsága is óriásira nőtt. A 2006. évi statisztika alapján a tagkönyvtárakkal együtt a beiratkozott olvasók száma 10.947 fő volt (a külső olvasók is itt szerepeltek), a kölcsönző látogatók 75.128 fő, a kölcsönzött dokumentumok száma: 20.2126 db. Szükség volt jegyzetboltokra is, minden helyszínen.
A könyv tartalomjegyzékét átnézve láthatjuk, hogy az alapfeladatok mellett mennyi egyéb munka elvégzésére volt szükség ahhoz, hogy a szakkönyvtár a főiskola vezetésével és a tanszékvezetőkkel jól tudjon együtt dolgozni, pl. a könyvtár stratégiai terve a főiskola stratégiai tervének része volt stb.
Néhány példa: pályázatok, a már közel százezres állomány számítógépes feldolgozása (TINLIB), konferenciák, rendezvények szervezése, könyvtári ismeretek tanítása, minőségbiztosítás, szakdolgozatok digitalizálása, magyar és idegennyelvű adatbázisok beszerzése, többnyelvű könyvtári tájékoztatók stb.
Két jelentős különgyűjteményt hoztunk létre. A Kodolányi János gyűjtemény ifj. Kodolányi János néprajzkutató könyvtárának magyar, finn és egyéb nyelvű könyvei, jegyzetei és Kodolányi János műveit tartalmazta. A többszáz dokumentum számítógépre került, kutathatóvá vált.
A másik gyűjtemény az Európai Unió Dokumentumai. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után létre jöttek az Európa Pontok. Mi a budapestivel, a székesfehérvárival és a brüsszelivel vettük fel a kapcsolatot. Sikerült az EU kiadványaiból rendszeresen megkapni a legfrissebb kiadványaikat.
Nagyon jó csapat dolgozott a központi és a tagkönyvtárakban. A tagkönyvtárosokkal együtt 16 fő, főiskolai, egyetemi végzettségű, nyelveket beszélő kollégák. A fiatalok segítették az idősebbeket az informatikai ismeretek megismerésében, az idősebbek pedig átadták a szakmai tapasztalataikat.
A könyvben vidám anekdotákat lehetett olvasni. Nagyon szerettem a főiskolai könyvtárban dolgozni, bár ezt elmondhatom a közkönyvtárakban eltöltött évekről is.
Sok év múlt el a nyugdíjazásom óta, az akkor megfogalmazott alapelvek, iránymutatások nagy része már nem érvényes. Így emlékeznek munkatársaim is, akikkel azóta is minden évben találkozót szervezünk.
2022. Beniczky Péterné Miklós Zsuzsa: „Az égig érő létráktól a könyvtárig”. /szerk. Beniczky Eszter. Szerzői kiad. Székesfehérvár, 2022. 89 p. ill: színes fotók. ISBN 978-615-01-5793-1
A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható.
Beniczky Péterné Miklós Zsuzsa, ny. könyvtáros