Ezt figyelembe véve, szekciónk 3 nagyobb egységre építette a szakmai délelőttöt.
Elsőként Szeged 20. századi zenei múltjával ismerkedhettünk meg az egyes gyűjtemények munkatársainak segítségével. A Somogyi Könyvtárban őrzött dokumentumok közül Bori Katalin kollégánk Király-König Péter zeneszerző, karmester, zeneiskola-igazgató életét, személyiségét, munkásságát mutatta be, Nagy Gerda pedig Vaszy Viktor zeneszerző-karmesterrel ismertette meg a hallgatóságot. Mindkét hagyaték igen sok, kutatásra, feltárásra váró dokumentumot őriz.
A harmadik művész Sinkó György operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja volt, akinek az elmúlt évben születésének 100., idén pedig halálának 20. évfordulójáról emlékeztünk meg. Az ő hagyatéka a Szegedi Egyetem Könyvtárában, a zenei gyűjteményben található. A hagyatékot Kiszely Zoltán kollégánk mutatta be
Szakmai délelőttünk „második felvonásaként” ízelítőt kaptunk arról, hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) a mai zeneszerzésre, a hangokkal, ritmussal, hangszínnel való foglalkozásra. Előadónk Szigetvári Andrea volt, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, maga is kísérletező zeneszerző. Sokan kutatják, hogy milyen módon születhetnek új zeneművek a mesterséges intelligencia segítségével. A kutatókat, művészeket élénken foglalkoztatja a zeneszerzés folyamata, ezzel együtt a „zsenikód feltörésének” lehetősége. Milyen és mennyi, a hangokra, ritmusra, formára vonatkozó paramétert lehet és kell megadnunk a számítógépnek, hogy pld. Mozart, Bach, Beethoven egy-egy remekművéhez hasonló, vagy éppen ”olyan” mű szülessen? Ám ha a gép által a mesterséges intelligencia zenét is tud komponálni, és azt meg is tudja szólaltatni a hangszerek hangjának felidézésével, az énekhangot is élethűen szintetizálva, vajon vége lesz-e a zenekultúránknak?
Előadásaink harmadik témáját a közönségnevelés, koncertpedagógia, motiváció, élményszerűség fogalmak jelzik leginkább. Dombiné dr. Kerek Erzsébet előadásának bevezetőjeként rövid áttekintést adott számunkra a közönségnevelő hangversenyek történetéről. Nagy meglepetésünkre ilyeneket 1858-ban Észak-Amerikában szerveztek először. A kicsiknek és felnőtteknek ma már nagyon sokféle módon, a világ számos városában beszélnek pedagógusok, karmesterek, muzsikusok a megszólaló zeneművekről. Előadónk több hazai példát említett, majd Szeged zenei közönségnevelésének történetéről, ezen belül is a kortárs zene megismertetésének törekvéseiről és a mai programokról, irányokról beszélt részletesebben. Ezek közül kiemelte, hogy az 1970-es, 80-as évek egyik legfontosabb eseménysorozata a Vántus-napok, amelyek keretében előadásokkal és ehhez kapcsolódó hangversenyekkel vitték közelebb a közönséghez a kortárs szerzőket és műveiket.
Befejező előadásként Grégász Miklós debreceni kollégánk (DEENK Élettudományi Kar, Médiatár) ismertető – élménybeszámolóját hallgattuk meg LibRadio-kezdeményezésükről – hogyan lehetne a Könyvtáruk hangzó anyagát élőbbé tenni, közelebb vinni az egyetemistákhoz lejátszási listák ajánlásával?
Gulyásné Somogyi Klára, a Zenei Könyvtárosok Szervezetének elnöke