Társadalomtudományi szekció szekcióülésének fő témája a tudomány, könyvtáros tudósok, tudósok hagyatékának feldolgozása, a magyar nemzeti kulturális javak digitális megőrzése volt, de szó volt a „történelmi újrajátszók” ismeretterjesztő szerepéről és az egyetemi könyvtári bibliodráma foglalkozásról is. Kb. 70 fő volt a hallgatóság létszáma, ami a kisebb terem befogadóképességén is túlmutatott, a hátsó burkolaton is sokan ültek, meg olykor a terem oldalában is álltak.

Az előadások bemutatása:

A magyar nemzeti kulturális javak digitális megőrzése és a nemzetközi gyakorlat példái – Dr. Szüts Etele (MNM KK OSZK Könyvtári Intézet, igazgató)

A számítógép megjelenésével egyidős a könyvtár- és információtudományi szakembereknek az az igénye, hogy a heterogén analóg hordozókon (papír, film- és hangszalag stb.) őrzött kulturális örökségünket digitalizálják és különböző digitális hordozókon is megőrizzék, ezzel biztosítva fennmaradásukat az utánunk jövő nemzedékek számára. A digitalizálás révén a kulturális értékek könnyebben hozzáférhetővé válnak és szélesebb körben is terjeszthetők, ami a magyarság szempontjából kiemelten fontos tényező. Az egyetemes magyar kultúra dokumentumait digitális formában lényegesen könnyebben hozzáférhetővé tudjuk tenni a határon túli magyar közösségek számára, illetve a határainkon kívül alkotott magyar vonatkozású kulturális dokumentumok is könnyebben tudnak digitálisan eljutni az anyaországba. Azonban ez a fontos feladat folyamatos szakmai odafigyelést és új megoldások alkalmazását igényli, amihez elengedhetetlen a nemzetközi kontextus ismerete. Az előadásban nemzetközi összehasonlítást kaptunk, valamint azt, hogy a hazai szakemberek milyen lépéseket tettek az elmúlt harminc évben a kulturális örökségünk digitális megőrzése érdekében.

A közművelődésért tevékenykedő „tudományos búvár”, id. Szinnyei József – Vasné dr. Tóth Kornélia (MNM KK OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, tudományos kutató)

Az előadásban id. Szinnyei József (1830–1913) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus életéről, tevékenységéről hallottunk. A hazai és külföldi hírlapirodalom elhanyagolt voltát felismerve ennek megismertetése és gyűjtése lett az egyik fő célja, valamint az, hogy a tudományos kutatás számára is elérhetők legyenek a hírlapokban megjelent cikkek. Az időszaki sajtó termékeinek összegyűjtése és kutathatóvá tétele céljából javasolta a Hírlapkönyvtár felállítását, melynek helyét a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában jelölték ki, ennek Szinnyei 1888-tól lett teljes állásban a munkatársa. Repertóriumokat készített, a szerkesztők és hírlapírók életrajzát, munkásságát, álnevét ismertető segédkönyvként megalkotta a Magyar írók élete és munkái című 14 kötetes lexikonsorozatát. Utóbbihoz sok éven át gyűjtötte – részben levelezéssel – az adatokat.

Hivatali teendői, bibliográfiai, repertóriumi, lexikonszerkesztői, hírlaptári feladatai átszőtték a mindennapjait, gyűjtői szenvedélyét is e célok szolgálatába állította a tudományosság nevében. Sokoldalú gyűjtőtevékenysége a könyvek, hírlapok mellett a kisnyomtatványokra, gyászjelentésekre (partecédulákra), ponyvafüzetekre, naptárakra, színlapokra, étlapokra stb. egyaránt kiterjedt. Magángyűjteményében jelentékeny részt tettek ki a kis- és aprónyomtatványok, melyek több típusára nyújt példát az MNMKK OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának állománya.

Szinnyei szorgalmas gyűjtő- és rendszerező munkájával nagy szolgálatot tett a tudománynak. Az 1992-ben alapított, róla elnevezett, könyvtárosoknak adományozható Szinnyei József-díj méltó emléket állít munkásságának. Rá emlékezve a nemzeti könyvtár hírlapolvasója 2013-tól vette fel a Szinnyei-terem nevet. Széles körű, a tudomány és a művelődés szolgálatában folytatott tevékenysége, hatalmas erudíciója, munkabírása példaértékű nekünk, könyvtárosoknak és kutatóknak.

Statisztikusok hagyatékának feldolgozása és kutathatósága a KSH Könyvtár kézirattárában – Derda Dávid (KSH Könyvtár Kutatástámogató és Statisztikatörténeti Főosztály, kézirattáros)

Az előadás bemutatta a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára egyik külön-gyűjteményének, a kézirattárnak a történetét. Ismertette azokat a feldolgozási és feltárási módszereket, amelyek 2023-ig meghatározták a kéziratok kutathatóságát és használhatóságát. Az előadás középpontjában főként az elmúlt 2 év fejlesztései és újításai álltak, amelynek célja a kézirattár modernizálása, valamint a kutatók és érdeklődők számára való szélesebb körű hozzáférés biztosítása. Ennek értelmében a jövőre vonatkozó terveket és lehetőségeket is felvázolta az előadó.

Mérhetetlen tudomány – Tudománymetriai szolgáltatások a Corvinus Egyetem könyvtárában – Hoffmann Ádám (Budapesti Corvinus Egyetemi Könyvtár Kutatástámogatási Osztály osztályvezető)

Az előadás a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárában 2023-ban kialakított Tudománymetriai Műhely szolgáltatásait mutatja be. Felvezetésként a 2019 óta folyamatosan növekvő publikációs adatokra és ezek felhasználására, rendszerezésére irányuló igényeket mutatta be példákon keresztül, majd a közelmúltban bekövetkezett bővítésekről is beszélt. Az előadásban gyakorlati példákon keresztül is szemléltette az előadó a Műhely munkáját.

Történelem – könyvtár – tudomány, avagy mit keres a könyvtárban egy reformkori nemzetőr és az ő kardja – Hargitai-Lőrincz Andrea (Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Kar Könyvtára, könyvtárvezető)

A történelem, a tudomány általában és a könyvtárak mindig is kölcsönhatásban álltak egymással. Napjainkban azonban a living history, avagy a történelmi újrajátszás kapcsán még jobban összekapcsolódhatnak ezek a területek. Az újrajátszó könyvtárba megy, hogy a tudomány segítségével mind jobban megismerje a történelmet – majd később előadóként tér oda vissza, hogy a közönséget bevonva interpretálja ezt a tudást. Mindezt úgy, hogy a látogató befogadja, a magáénak érezze, tovább gondolja a vele megosztott ismereteket. Az előadás konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy a könyvtár, mint harmadik hely hogyan válhat a tudománynépszerűsítés és a generációk közötti kapcsolatteremtés helyszínévé és egyben hogyan szolgálja az újrajátszók szubkultúráját.

Bibliodráma foglalkozások egy egyetemi könyvtárban – Az EKKE Tittel Pál Könyvtár Lélekemelő programja – Laskay Anna (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató)

Az előadás fókuszában a Bibliodráma könyvtári környezetben való megvalósítása áll. A tapasztalatmegosztás az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 2023. második félévétől működő Lélekemelő Bibliodráma elnevezésű foglalkozásokról szólt, melynek alapítója is Laskay Anna. A foglalkozások célja, hogy a résztvevők élményszerűen találkozzanak a bibliai történetekkel és igazságokkal, valamint új nézőpontból éljék át a hit üzenetét. A félévente az egyetem hallgatóinak és munkatársainak tartott különleges kezdeményezés a szakmai fejlődésen túl a belső egyensúlyra is figyelmet fordít.

Villám Judit, szekcióelnök