A Műszaki Könyvtáros Szekció 2025. december 11-én tartotta meg 38. műhelybeszélgetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárában. A műhelybeszélgetés Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke volt a vendégünk. A beszélgetést Kutnyánszky Anikó szervezte és moderálta.

Az elmúlt hónapokban több demonstráció és dolgozói kiállás zajlott könyvtárakban, levéltárakban és múzeumokban, ami felhívta a figyelmet az alacsony bérekre, a különböző intézményi változások miatt tapasztalható forráshiányra és működésképtelenségre. A szakszervezetek feladata és szerepe a rendszerváltás óta gyökeresen megváltozott: a szolgáltatói modellről szervező modellre alakultak az eredeti érdekképviseleti célokat tűzve maguk elé. Magyarországon még mindig sok előítélet és bizalmatlanság övezi a szakszervezeti működést, pedig széles körű tagsággal és összefogással változásokat lehetne elérni.

Dobrovits Orsolya, aki 2020 óta elnöke a KKDSZ-nek, bemutatta a szervezet tevékenységét. A KKDSZ az egyik legjelentősebb magyar szakszervezet a közszférában. A könyvtári, múzeumi, levéltári, művelődési és egyéb közgyűjteményi, közművelődési intézmények dolgozóinak érdekvédelmét vállalja magára, kb. 1700 tagot tömörít és minden jelentősebb intézményben rendelkeznek alapszervezettel.

A könyvtári dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése 2020-ban komoly kihívások elé állította a munkavállalókat és az érdekképviseleteket is, mert ugyan az alkalmazás körülményeinek kezelése a Kjt.-ben (a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) szabályozott, vagy átalakult keretek között érvényesek, de a konkrét esetek a munkáltató (könyvtár) és a munkavállaló között dőlnek el.

2024 elején a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) és az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) együttműködésével országos bérfelmérés készült a könyvtári dolgozók körében a könyvtáros szakma anyagi megbecsülésének hiánya, az alacsony bérezés miatt. Igen nagy számú (1319) válasz érkezett. A felmérés szerint a válaszadók 40%-a 301e-350e Ft bruttó jövedelemmel rendelkezik. Feltételezhető, hogy a jellemző jövedelem 390e Ft körül van és a válaszadók 10%-a rendelkezett 401e-450e Ft jövedelemmel. Az eredmények alapján a könyvtárosok jellemző jövedelme a legalacsonyabbak között van. A bérfelmérés nem volt reprezentatív, de a témában az elmúlt évtizedekben a legjelentősebb kutatás volt.

A felmérés is felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvtárosi bérek meghatározásánál a szorzó elvesztette kapcsolatát a minimálbérrel, a bérek szintje egyre jobban lemaradt, nagyon sok esetben a garantált bérminimum a jellemző. Ezzel együtt az azonos intézményben dolgozók között sok esetben nagy a bérfeszültség is.

A műhelybeszélgetés arra is alkalmat adott, hogy a szakszervezettel kapcsolatos ismereteinket bővítsük. Jellemzően kevés ismeretünk van a szakszervezetekekről, sokszor az előítéleteink formálják ezeket, pedig a velünk élő szociális- és jóléti intézményeket a szakszervezetek vívtak ki. Ezek például a 8 órás munkaidő, fizetett szabadság, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer, szabad hétvégék vagy a munkabiztonsági szabályok. A szakszervezet az érdekképviseleti jogok gyakorlásának egyik törvényes formája. Szervezett formában van jogosultságunk fellépni, tárgyalni érdekvédelmi kérdésekben a munkáltatóval és a jogalkotóval. A szakszervezet számára adottak a jogszerű érdekérvényesítés eszközei, például különböző akciók, demonstrációk vagy akár sztrájk szervezése. Előfordul ugyanakkor, hogy a munkáltató nem minden esetben tekinti partnerként a munkavállalói érdekképviseletet; ezen a szemléleten hosszabb távon a kölcsönös megértést elősegítő, tudatos tájékoztatással, oktatással és a szervezettség erősítésével lehet változtatni.

A beszélgetés során szó esett a KKDSZ legutóbbi időben szervezett akcióiról:

• Közgyűjteményi demonstrációk, amelyekhez a dolgozók mellett civil szervezetek, írók, olvasók, és a kultúráért aggódó polgárok is csatlakoztak: Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár, Pécsi Csorba Győző Könyvtár, Szegedi Somogyi Könyvtár
• Szlogenek: „Mi nem a fizetésért dolgozunk, hanem annak ellenére!”; „Műtárgy nem használati tárgy”; „Még a könyvtárosok sem maradhatnak örökké csendben”
• A KKDSZ már a közzététel napján állásfoglalást tett közzé a kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló kormányrendeletről. A kormányzat 15%-os béremelést terjesztett elő. A KKDSZ többek között kifogásolta, hogy az előterjesztés egyeztetés nélkül zajlott, valamint az emelés mértéke aránytalanul alacsony.
• A KKDSZ eredményes fellépésének köszönhető, hogy a fővárosi fenntartású kulturális intézményekben a főváros és KKDSZ 2026. évi bérmegállapodás keretében átlagosan 8,6% éves béremelés várható.

A műhelybeszélgetés során a résztvevők megosztották egymással saját könyvtáruk tapasztalatait. Bemutatásra kerültek jó gyakorlatok a munkáltatókkal és fenntartókkal folytatott egyeztetések, bértárgyalások, valamint különböző juttatások és pótlékok érvényesítése kapcsán, miközben a nehézségek és kihívások is őszintén megfogalmazódtak. Előfordul sajnos gyakran, hogy a munkahelyi érdekvédelmi törekvések nem kapnak kellő hangsúlyt a munkáltató vagy a fenntartó részéről, ami az érdekképviselet mozgásterét korlátozottá teszi. A tapasztalatok szerint a tagok összehangolt fellépése és közös kiállása hatékonyabb érdekérvényesítést tenne lehetővé.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) véleményezte a kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló kormányrendelet tervezetét, és állásfoglalását megküldte az illetékes minisztérium részére.

Kóródy Judit, Kutnyánszky Anikó, MKSZ vezetőségi tagok