Régi tervünket valósítottuk meg, amikor 2026. április 15-18. között Zemplén-Hegyalja-Bodrogköz kulturális látnivalóit látogattuk meg a szekciótagokkal. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév aktuálissá is tette, hogy felidézzük a Rákóczi család életét, II. Rákóczi Ferenc fejedelem életútját és emlékét, meglátogassuk születési helyét, birtokait, de emellett bejárjuk a környék közgyűjteményeit és nevezetességeit is.
Az első napon a gyönyörűen felújított edelényi L’Huillier–Coburg-kastély épületét tekinthettük meg egy kiváló idegenvezető segítségével. A nagy szakértelemmel restaurált rokokó falképeket eredetileg 1770-ben Lieb Ferenc vándorfestő festette, aki utána a környéken több épületet is díszített. Csoportunkban volt az egyik restaurátor hölgy is, aki mesélt is nekünk a munkálatokról. Ezután a barokk és copf stílusú zsinagógát tekintettük meg Mádon, melyet 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. A Rákócziak történetével Szerencsen találkoztunk először a Rákóczi várban lévő Zempléni Múzeumban, ahol a történeti kiállításon kívül megcsodálhattuk a Szerencsi Csokoládégyár emlékeit, valamint Magyarország legnagyobb képeslapgyűjteményét is, itt saját magunkról emailben küldhető képeslapot is készíthettünk. A szerencsi református templomban a tiszteletes úr beszélt a templom és a Rákócziak történetéről, valamint megtekinthettük Rákóczi Zsigmond márvány síremlékét és sírját is az altemplomban. Szállásunk a sátoraljaújhelyi Várhegy tetején, lélegzet elállítóan szép panorámát nyújtó területen, a Rákóczi Hotelben volt.
A második napon Sátoraljaújhelyen a Magyar Nemzeti LevéltárBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Levéltár fióklevéltárának munkatársa fogadott bennünket. Bemutatta, hogy milyen is volt egy 18–19. századi vármegyei levéltár: hogyan rendszerezték és tárolták az iratokat 200-300 évvel ezelőtt, hogyan dolgozott az „Archívum végig nézése végett kiküldött Táblabíró”, Kazinczy Ferenc. Megnézhettük azt az öt barokk, valamint romantikus stílusban épült és berendezett, műemléki védettség alatt álló teremből álló épületrészt, amely egyike a történelmi Magyarország legrégebbi, eredeti állapotában fennmaradt levéltárainak. A határ túloldalán lévő Borsi Rákóczi-kastély, utunk fő célpontja következett, 350 éve ott született II. Rákóczi Ferenc. Nagyon alapos és érdekes vezetéssel tekinthettük meg a szépen felújított kastély magas színvonalú állandó kiállítását, melynek koncepciótervét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata készítette, szakértők bevonásával.
Határon túli utunkon ellátogattunk Királyhelmecre, ahol a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatójának, Pakosta Andreának engedélyével megtekinthettük a könyvtárat és a múzeumot. Gerda Diana és Kronauer Ferenc mutatta be a könyvtár épületét, gyűjteményét, tevékenységét, majd elsétáltunk a Mailáth József Regionális Múzeumba, amely a Bodrogköz és az Ung-vidék kulturális, történelmi és néprajzi örökségét mutatja be. A múzeumban a Bodrogköz sorsának alakulását meghatározó Mailáth-család szerepéről és emlékéről Cap György történész beszélt az általa létrehozott Mailáth családfa előtt. A múzeum fontos szerepet játszik a felvidéki magyar közösség kulturális életében, a jelenlegi Bodrogközi népviseleti és a Liszt Ferenc kiállítást Bernáth Edit és Filip Orsolya mutatta be. Egy nagyon érdekes kisfilmet is megnézhettünk a gazdagon díszített sokszoknyás népviseletről. Újra átlépve a határt Pácinban a reneszánsz stílusú Mágócsy kastélyt, és Karcsán a román stílusú templomot tekintettük meg.
A harmadik napon a Sárospataki Református Kollégiumban kezdtünk, amely fénykorát I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakában élte, ekkor hívták ide a kor leghíresebb pedagógusát, Comeniust is. A felújított Iskolatörténeti Múzeummal Bálintné Farkas Ildikó kalauzolásával ismerkedtünk meg, a Nagykönyvtárban Tanászi Árpád könyvtárigazgató fogadott bennünket.
A Szent Erzsébet-ház Római Katolikus Egyházi Gyűjteményének kincseiről Lastóczkiné Kájel Gabriella idegenvezető mesélt, utunk során itt láthattuk meg először eredetiben a Vizsolyi Bibliát, majd megtekintettük Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemplomát, a Szent Erzsébet Bazilikát.
A délutánt a sárospataki Rákóczi-várban töltöttük, a reneszánsz vár Lorántffy Zsuzsanna hozományaként vált Rákóczi-birtokká. Az MNM-hez tartozó Rákóczi Múzeumban a „Rákócziak dicső kora” kiállítás megtekintése után a Vörös toronyban és I. Rákóczi György rekonstruált Ágyúöntő Műhelyében is járhattunk. A napot Hercegkút híres Gombos-hegyi pincesorának fényképezésével zártuk.
A negyedik napon Pálháza-Telkibánya útvonalon, a zempléni erdők között utazva értük el Göncön a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliaházat, amely 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében újult meg. Megtekinthettünk egy helytörténeti kiállítást, az Oroszországból hazaérkezett könyvek egy részét, majd a gönci gyülekezet egyházművészeti kincseit. Az emeleten különböző fordítású és nyelvű bibliákkal, interaktív kiállítási alkalmazásokkal ismerkedtünk meg. Vizsolyban a freskókkal díszített Árpád-kori református templomot és a 2015-ben létrehozott Mantskovit Nyomdatörténeti múzeumot néztük meg, ahol ki is próbáltuk a Biblia címoldalának kinyom(tat)ását. Utunk végén Szerencsen, a Turisztikai központ néhány héttel ezelőtt átadott új kiállítását, a Szerencsi Cukorgyár történetét bemutató tárlatot nézhettük meg, ugyanitt megcsodálhattuk egy magángyűjtő több évtizedet átfogó játékkiállítását is.
Nagyon köszönjük mindenütt, mindenkinek a kedves fogadtatást, a színvonalas vezetést, sokat tanulva, új élményekkel tértünk haza. Egyöntetű véleményünk, hogy érdemes többször visszatérni ebbe a régióba!
Villám Judit, a Társadalomtudományi Szekció elnöke
