Az MNM KK Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár közös szervezésében 2024. november 21-én és 22-én megvalósult a Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója. A találkozón 350 fő magyar közgyűjteményi munkatárs regisztrált főként a Kárpát-medencéből. A konferencia fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, idei témája pedig: Digitális hídépítés: közös örökségünk megőrzése és továbbadása volt.

Az első nap programja az Országházban zajlott. Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója nyitóbeszédében tolmácsolta az Országgyűlés elnökének köszöntőjét, majd Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondott beszédet.

A rendezvényen adták át az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díjat is, melyet idén Tegdes Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke kapott az Országgyűlési Könyvtár határon túli szakmai kapcsolatainak fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepéért.

Az előadók

A találkozón a szervező intézmények részéről Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár vezetője és Rózsa Dávid, a MNM KK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója szólalt fel. Redl Károly a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram sikeréről szólt, amely idén már 13. alkalommal valósult meg, és stabil hálózatot teremtett a Kárpát-medence magyar könyvtárosai között. Rózsa Dávid a Humanus 2.0 (Humántudományi tanulmányok és cikkek adatbázisa) indulásáról, és a MEK+ elektronikus könyvtárról, is beszélt. Az MNMKK OSZK folytatja digitalizálási együttműködéseinek sorát; várja a könyvtárak jelentkezését, hogy helytörténeti anyagukat ingyenesen digitalizálja és szolgáltassa.

A világtalálkozó első napján a magyar kulturális örökséggel kapcsolatos Kárpát-medencei körképet mutatták be a magyarországi, valamint a romániai, a szlovákiai és a kárpátaljai magyar könyvtáros szervezetek elnökei, illetve a határon túli magyar könyvtárak képviselői. A levezető elnök: Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatója volt.

Az első előadó, Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Híd múlt, jelen és jövő között, avagy az MKE határon túli szakmai együttműködései a 21. században címmel a Magyar Könyvtárosok Egyesületének megújulásáról és a határon túli könyvtáros szervezetekkel való együttműködésről beszélt.

Illés Péter az Informatikai és Könyvtári Szövetség részéről A Kárpát-medencei könyvtárosok koherenciája címmel egy, a határon túli könyvtárosokkal végzett felmérés eredményeit ismertette.

Tegdes Egyházi Dóra a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a szervezet 25 évének történetét foglalta össze, Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke pedig Kisebbségi könyvtárak a többségi tengerben címmel adott elő. Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke Közös örökségünk kutatása, megőrzése feladat és felelősség címmel a kárpátaljai magyar kulturális örökségeket őrző közgyűjteményeket ismertette.

Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet digitális adatbázisai a nemzeti kultúra szolgálatában, Zágorec-Csuka Judit a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatója Digitális utakon Kultsár György első magyar nyelvű könyvétől (1573) napjainkig Lendván, Rabbi Zsolti, a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának vezetője A horvátországi magyar (írásos) hagyaték dióhéjban, Kelemen László, az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ vezetője Őrvidék digitális tartalmai címmel tartott előadást. Valamennyien arról számoltak be, hogy országuk magyar kulturális kincseit hogyan digitalizálják, illetve teszik az interneten közkinccsé.

A Világtalálkozó első napjának szakmai programját követően fakultatív programként a konferencia résztvevői választásuktól függően megtekinthették az Országházat, vagy az Országgyűlési Könyvtárat vagy az Országgyűlési Múzeum épülettörténeti kiállítását, illetve megnézhették Az ország háza című filmet.

Látogatás az Országgyűlési Könyvtárban

A konferencia második napján kiemelt jelentőségű hazai intézmények könyvtáros szakemberei és nyugat-európai, illetve amerikai magyar könyvtárosok tartottak előadásokat.

Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország Kormánya elkötelezetten támogatja a digitalizációt és az olvasáskultúra népszerűsítését, felismerve ezek kulcsszerepét a nemzeti kulturális örökség megőrzésében és továbbadásában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja a digitalizálást, illetve meghirdette a Könyvtári Kihívás pályázatot Magyarországon és a Kárpát-medencében is. Rózsa Dávid főigazgató több új fejlesztésről is szólt. A MEK+ mellett a Humanus 2.0 adatbázisról is beszélt. Hangsúlyozta továbbá, hogy 2025-től ingyenes lesz a beiratkozás a nemzeti könyvtárba, és jövő ősztől csaknem egymillió kötet válik kölcsönözhetővé.

A második nap az OSZK-ban

Az első szekciót Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója moderálta. A szekció címe: Digitális hídépítés: kulturális örökség megőrzése – hazai kitekintés volt. Ebben a szekcióban hazai intézmények osztották meg (digitális) szolgáltatásaik újdonságait.

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója A könyv híd, a könyvtár összeköt című előadásában a 120 éves fővárosi könyvtár innovációiról, fejlesztési stratégiájáról, a vezetőváltás utáni helyzetfelmérésről, önértékelésről, valamint a 2024. évi ünneplésről, új arculat kialakításáról beszélt. Újdonságokat is bevezettek: e-könyvkölcsönzést, valamint discovery típusú katalógust is létrehoztak, valamint sikerrel működtetnek 0-24 órás utcai kölcsönző automatákat is. Különféle sétákat tartanak „Ismerd meg Budapestet” címmel, és a partnerségben is innovatívak, hazai és határon túli könyvtárak, hazai szakmai szervezetek felé nyitottak.

Kiszl Péter az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója, egyetemi tanára Hídépítő könyvtárosképzés – határokon átívelő oktatás és kutatás a felsőfokú könyvtárosképzést hazai statisztikai adatokkal jellemezte. A Stipendium Hungaricum programban is oktatnak. 2024-2025-ös tanévtől új mesterkurzusokat hoznak létre. A doktori képzésben határon túli könyvtárosok is részt vesznek, illetve határon túli témák is szerepelnek a dolgozatokban. A tudományos munkák és publikációk szólnak a magyar könyvtárakról, és a világban lévő magyar gyűjteményekről.

Belső-Stefán Eszter (MTA Könyvtár és Információs Központ) Zöld út, arany út címmel a határon túli magyar közösségnek szolgáltatott elektronikus tartalmakról, illetve az MTA KIK repozitóriumán keresztül elérhető (nyílt) magyar tartalmakról tartott előadást. Az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program) feladata, hogy a magyar közintézményeket, illetve 2022-től a határon túli intézményeket is online tudományos és közművelődési tartalmakkal lássa el. Részletesen beszámolt a program által biztosított adatbázisokról, az e-könyvekről és az e-folyóiratok szolgáltatásáról is, valamint bemutatta a REAL adatbázisait.

Bálint Ágnes, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnöke Mind the Gap – a hézag mint veszély és lehetőség az egyházi könyvtárakban címmel az egyházi könyvtáraknak a kultúrában elfoglalt helyéről beszélt, a kulturális örökség megőrzésében és átadásában az egyházi könyvtárak más intézményekkel együtt és mégis külön-külön dolgoznak. Az egyházi kulturális örökség megőrzéséhez és tovább hagyományozásához nélkülözhetetlen az emberi jelenlét és közvetítés. A könyvtárak hídépítést folytatnak az emberek és az egyházi kultúra között kiállításokkal, könyvkiadással, digitális gyűjtemények építésével, ezekre jó példákat is hozott.

Tamásné Kovács Adrienn az MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója A szolgáltatások új útja a nemzeti könyvtárban címmel beszámolt a különgyűjteményi tartalomszolgáltatásokról és a digitális bölcsészeti platformról, a dHUpla adatbázisról. Az újragondolt felületeket fejlett keresési funkciók, nagyfelbontású képszolgáltatás jellemzi. Az előadó részletesen bemutatta a MEK+ és a Humanus 2.0 adatbázisokat is.

A 2. szekció Digitális hídépítés: kulturális örökség megőrzése – nemzetközi kitekintés című volt, a moderátor: Gerencsér Judit főigazgató-helyettes volt.

Ilona Kish (Public Libraries 2030, Brüsszel, Belgium): Building connections in the European library ecosystem (Kapcsolatok kiépítése az európai könyvtári ökoszisztémában) címmel tartott előadást. A Public Libraries 2030 igazgatójaként célja, hogy az uniós érdekérvényesítés és hálózatépítés révén erősebb európai könyvtári ágazatot hozzon létre. Széles körű tapasztalattal rendelkezik az uniós érdekérvényesítés és kampánytevékenység terén, valamint alaposan ismeri az uniós intézmények operatív és politikai funkcióit, ezeknek fontosságáról beszélt.

Sike Erika 2016-tól a magyar nyelvű és a magyar vonatkozású anyagok beszerzésével, bibliográfiai leírásával és osztályozásával foglalkozik a Kongresszusi Könyvtár (Washington, USA) Kelet- és Közép-Európa Szekciójában. Előadásában az ottani digitális állományt mutatta be: Digitális stratégia a Kongresszusi Könyvtárban és annak hatása a magyar állományra címmel.

Wollner Ildikó csaknem 30 éve dolgozik a londoni British Libraryban, Nagy-Britannia nemzeti könyvtárában, 2004 óta a magyar gyűjtemény kurátoraként. Ebben a munkakörben gyűjteményfejlesztéssel, beszerzéssel, katalogizálással, tájékoztatással és kutatással foglalkozik, esetenként konferenciák, kiállítások összeállításában is közreműködik. Emellett munkatársa a British Library Google Books digitalizálási programjának, amely a könyvtár 16–19. századi könyvállományát igyekszik mindenki számára elérhetővé tenni; itt többek között munkafolyamat-szervezésben, tartalomkiválasztásban és leíró metaadatok minőség-javításában vállal szerepet. E tevékenységét mutatta be a Digitális hungarika a British Library gyűjteményében című előadásában, a digitalizálás méreteiről, tartalmáról adott elő, illetve szorgalmazta, hogy a digitalizált magyar anyagok metaadatainak jó lenne a magyar elektronikus gyűjteményekben is megjelenniük.

Biczó Krisztina a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtárának vezetője Kulturális diplomácia könyvtári támogatása címmel a könyvtárának szerepét mutatta be a kulturális diplomáciában, amelyet könyvadományokkal, 2015-től a Magyar könyvsarok programmal és ezen keresztül történő kapcsolatépítéssel valósítanak meg. A nagy sikerű könyvsarok programra kontinensenként példákat is bemutatott.

Az utolsó előadó Daczó Zsuzsa (Kongresszusi Könyvtár, Washington, USA): Az amerikai magyarok örökségének megőrzése és továbbadása a Kongresszusi Könyvtárban címmel a magyar nyelvű digitális anyagok eléréséről, illetve a könyvtár ingyenes szolgáltatásairól tájékoztatta a konferencia résztvevőit online csatornán keresztül.

A nap záróprogramját a résztvevők választhatták ki a következő séták közül: az MNMKK OSZK épületének, vagy a könyvtár digitalizáló központjának, vagy a könyvtár raktári tereinek és kiállításának vezetett bemutatása.

A könyvtáros szakma legrangosabb nemzetközi eseménye egyszerre konferencia és szakmai konzultáció, emellett fontos személyes találkozási lehetőség is a hazai, a határon túli és a tengeren túli kollégákkal. A sűrű program ellenére elégedetten távoztak a résztvevők, a szervezők elégedett, örömteli köszönőleveleket kaptak a program megvalósulása után.

Az előadások vetített formái elérhetők a világtalálkozó honlapján, ahol a Galérián a találkozóról készült gazdag fotóanyag is látható.

Villám Judit (Országgyűlési Könyvtár)