Ez a beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 56. Vándorgyűlésén elhangzott előadás alapján áttekinti az informatikus könyvtáros szakma mai megítélését, a képzés célrendszerét és struktúráját a Debreceni Egyetemen, valamint a könyvtárosok előtt álló szakmai és társadalmi kihívásokat.
Az információs társadalom villámgyors fejlődése és a digitális technológiák térnyerése folyamatosan újabb és újabb kihívások elé állítja a könyvtáros szakmát. A klasszikus könyvtári szerepfelfogás már évtizedek óta megváltozott. Napjainkban, az információs túlterheltség korában a könyvtáros szerepe újabb értelmet nyert. Ennek megfelelően a képzéseknek is alkalmazkodniuk kellett a megváltozott környezethez.
A Debreceni Egyetem több évtizede vesz részt a könyvtáros szakemberek képzésében. 1989-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem indította el az informatikus-könyvtáros képzést, mely először az Egyetemi Számítóközpont keretében működött, majd a Természettudományi Karon, a Matematika Intézet keretében. Az egyetemi integráció után (2000-ben alakult meg az egységes Debreceni Egyetem), 2004-ben alakult Informatikai Karon jött létre a Könyvtárinformatikai Tanszék, amelynek kari hovatartozása kifejezetten előnyös volt a szak számára. 2020-ban pedig a Bölcsészettudományi Karon alakult meg az új Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, mely jelenleg a Média- és Könyvtártudományi Intézet önálló tanszéke.
A szakma társadalmi megítélése – sztereotípiák és a valóság
A könyvtárosokkal kapcsolatos társadalmi percepciókat számos, mára elavult sztereotípia terheli. Gyakran kapcsolják hozzájuk a zárkózottságot, introvertáltságot, technológiai lemaradást vagy a túlzott szabálykövetést. Ezek a leegyszerűsített képek azonban nem tükrözik a szakma mai valóságát.
Ezzel szemben a 21. századi könyvtáros egy sokoldalú információs szakember: kiválóan használja a digitális technológiákat; oktatóként, trénerként és közösségszervezőként is aktív; képes innovációt generálni és szolgáltatásokat fejleszteni; projektmenedzseri és szervezési feladatokat lát el. Legfőbb célja, hogy aktívan segítse a felhasználókat a tudás megszerzésében és hasznosításában.
Ez a sokrétű kompetenciahalmaz új képzési modelleket és struktúrákat igényel, amelyek képesek lépést tartani a technológiai és társadalmi változásokkal.
A képzési célok és feladatok
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán folyó informatikus könyvtáros képzés célja a könyvtári, információs és digitális kultúra átfogó ismeretanyagának átadása, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati készségek megalapozása. A képzés interdiszciplináris jellegű, így a hallgatók több tudományterületre is kiterjedő tudást szereznek. Az alapképzés és mesterképzés moduljai erre épülnek, különböző súlypontokkal. A célkitűzések között kiemelt
helyen szerepel az információs műveltség és a digitális kompetenciák fejlesztése, valamint hangsúlyosan jelenik meg a közösségszervezési és pedagógiai készségek erősítése, az innovatív könyvtári szolgáltatások kidolgozásának képessége, és az élethosszig tartó tanulás támogatásának módszertani ismerete.
A végső cél tehát túlmutat a hagyományos könyvtári ismeretek átadásán: a digitális, pedagógiai, közösségépítő és információmenedzsment területek integrációja révén olyan multifunkcionális szakemberek képzése a cél, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni a felhasználói igényekhez.
A Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros képzési struktúrája
https://informatikuskonyvtaros.unideb.hu/
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Könyvtár- és Információtudományi Tanszéken az informatikus könyvtáros képzés több szinten zajlik:
- Alapképzés (BA, 6 félév)
A képzés kreditstruktúrája (a hatályban lévő KKK szerint) sokszínű tudásanyagot biztosít:
Társadalom- és bölcsészettudományok: 20 kredit – a modul célja a társadalmi összefüggések felismerése és a kultúra közvetítő szerepének értelmezése a könyvtárosi munka kontextusában.
Könyvtártan és információszervezés: 31 kredit – ez képezi a klasszikus könyvtártudományi bázist: a dokumentumkezelés, információszervezés, katalogizálás és tájékoztatás elméleti és gyakorlati tudását.
Menedzsment ismeretek: 7 kredit – cél a kulturális (ezen belül is kiemelten a könyvtárak) intézmények működésének, gazdálkodásának és innovációs lehetőségeinek, valamint jogi kereteinek megismertetése.
Informatika: 15 kredit – célja a hallgatók digitális műveltségének fejlesztése, különös tekintettel a legkorszerűbb könyvtári-információs rendszerek használatára.
Kommunikációs ismeretek: 12 kredit – ez a modul fejleszti azokat a képességeket, amelyek nélkülözhetetlenek a felhasználókkal való hatékony interakcióhoz.
Speciális szakmai ismeretek: 50 kredit – ez a legszélesebb spektrumú modul, amely a könyvtárosság legújabb dimenzióit integrálja, különös hangsúllyal a digitális szolgáltatásokra.
Könyvtári gyakorlat (min. 300 óra): 15 kredit – a tanszék több, országosan is elismert intézménnyel áll együttműködési kapcsolatban: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Debrecen), Szabó Ervin Könyvtár (Budapest), Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest), Katona József Könyvtár (Kecskemét), DE köznevelési intézmények és gyakorló iskolák (Debrecen), stb.
Szakdolgozat: 10 kredit
Szabadon választható tantárgyak: 20 kredit
Ez a struktúra biztosítja a korszerű és piacképes tudás megalapozását.
- Mesterképzés (MA, 4 félév)
A mesterképzés célja, hogy magasabb szintű, specializált tudással vértezze fel a hallgatókat a tudásmenedzsment, a digitális tartalomszervezés, valamint a kutatástámogatás területén, valamint lehetőséget nyújt a doktori képzésben történő továbblépésben.
A mesterképzés kreditstruktúrája:
Társadalom- és bölcsészettudományok: 11 kredit – bölcsészettudományi-, társadalomtudományi szakinformációk, digitális bölcsészet, olvasásszociológia
Tartalommenedzsment, tudásgazdálkodás: 18 kredit – modern könyvtári feldolgozás, tartalomfejlesztés és szolgáltatás, nem hagyományos dokumentumok feldolgozása, természettudományos- és alkalmazott tudományi szakinformációk, tartalommarketing és szervezeti kultúra
Tudománymetria, kutatástámogatás: 7 kredit – kutatástámogatás, jogi környezet
Gazdasági és vezetési ismeretek: 9 kredit – demográfiai és munkaerőpiaci politikák, digitális és vizuális kommunikáció, információs menedzsment és marketing
Szaknyelvi ismeretek: 4 kredit – angol LIS szaknyelv
Szakspecifikus szakmai ismeretek: 35 kredit – adat- és információvizualizálás, EU intézményrendszer, reziliencia és mentális jóllét, online tanulási környezetek, könyvtáros kompetenciák, személyi és intézményi archiválás, webarchiválás, kiadványszerkesztés, szerzői jogok, szervezetfejlesztés, tudásfeltárás adatbázisokban, művelődés- és olvasástörténet
Szakmai gyakorlat: 10 kredit – 150 órányi egyetemi könyvtári környezetben végzett szakmai gyakorlat
Diplomamunka: 20 kredit
Szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
- Tanári képzés (osztatlan – 8 félév)
A könyvtárostanári képzés része az osztatlan tanárképzési rendszernek, amely könyvtári-pedagógiai módszertani képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel az iskolai könyvtárak sajátosságaira.
- Doktori képzés
A doktori program az Informatikai Karon érhető el, amelyben a hallgatók lehetőséget kapnak könyvtárinformatikai, információtudományi vagy adatmenedzsment-fókuszú kutatások végzésére. Az információ technológia és a sztochasztikus rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai című doktori programban megjelenik a könyvtár-informatika, a multimédiás és web alkalmazások, a virtuális valóság, az információtudomány, a könyvtárak és e-gyűjtemények, az informatikai didaktika és az e-oktatási környezetek kutatásának lehetősége.
Elhelyezkedési lehetőségek
A képzésekből kikerülő hallgatók széles körű elhelyezkedési lehetőségekkel számolhatnak. A klasszikus könyvtári munkakörök mellett megjelennek: információmenedzseri, kutatástámogatói, digitális archiválási, oktatási és tréningtevékenységek, tudásmegosztás menedzselése különböző típusú intézményekben. Könyvtárostanári végzettséggel rendelkezők nevelési-oktatási intézmények könyvtáraiban vállalhatnak munkát, a közkönyvtárakban és a kettős funkciójú könyvtárakban pedig könyvtáros szakmai munkakörökben dolgozhatnak. Ezen felül a végzett hallgatók az információs műveltség mentori és pedagógiai munkáját láthatják el különböző intézménytípusokban (https://informatikuskonyvtaros.unideb.hu/).
A statisztikai adatok szerint Magyarországon körülbelül 4000 működő könyvtár van, köztük felsőoktatási, szakkönyvtári, egyházi, iskolai és speciális gyűjtemények. Ezen túlmenően a magánszektor is keres könyvtáros-informatikus végzettségű munkatársakat.
Végezetül tehát: a digitális korszak könyvtárosa már nem csupán az információk őrzője, hanem azok aktív kezelője, szervezője, interpretálója és közvetítője. A Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros képzése a 21. század elvárásaihoz igazodik: komplex, több szintű struktúrában képez szakembereket, akik képesek a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatába állítani a korszerű információs eszköztárat.
Dr. Dani Erzsébet, tanszékvezető egyetemi docens,
Debreceni Egyetem, Könyvtár- és Információtudományi Tanszék
