31. alkalommal került megrendezésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2025. április 14-én.  A versenynek a MNMKK Országos Széchényi Könyvtár adott otthon. A megmérettetésre az ország tizenhét helységéből és huszonegy iskolájából érkezett huszonnégy versenyző és felkészítő könyvtárostanáraik. A verseny a Könyvtárostanárok Egyesülete és a nemzeti könyvtár szervezésében valósult meg.

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny célja, hogy fejlessze a diákok könyvtárhasználati, információkeresési és digitális műveltségi készségeit, valamint ösztönözze őket az önálló tanulásra és kutatásra.

A versenyen korábban magam is részt vettem mind a négy alkalommal, amit a versenyszabályzat korosztályos szűkítése lehetővé tett. 7. és 9. osztályos koromban megyei első helyezett lettem. 8. osztályosként országos harmadik, 10. osztályosként negyedik helyet értem el. A verseny különösen kedves számomra, és talán emiatt is végzem jelenleg a könyvtárostanár szakot. Az idei évben az a megtiszteltetés ért, hogy segítőként, megfigyelőként vehettem részt a megmérettetésen. Diákként a verseny izgalmas kihívás, ahol mindenki a saját tudását mutatja be, a szereplés, a tanulás és a fejlődés áll a középpontban. Megfigyelőként minden versenyzőre figyelni kell, össze lehet hasonlítani őket megadott szempontok szerint. Egy másfajta, elemző nézőpont ez, rálátás arra, ahogyan diákok gondolkodnak és ahogy én is gondolkodtam annak idején. A verseny az elmúlt évek alatt egyre gyakorlatiasabb lett, általában valamilyen kreatív projektfeladatot kapnak a döntősök. A következő vágyam, hogy majd saját diákjaimat tudjam elindítani a versenyen a jövőben.

Az ezévi döntő

A regisztráció után a hivatalos megnyitó következett. Ezután jött a felkészülési szakasz a diákok számára, 80 perc állt rendelkezésre a kiosztott projektfeladatok elkészítésére. Hagyományosan két korcsoportra vannak felosztva a versenyzők. Az I. korcsoportba a 7-8.osztályos, a II. korcsoportba a 9-10. évfolyamos tanulók tartoznak. A verseny idei témája az „Elsők a világban”.

A megoldandó feladatok: társasjáték és podcast

Az első korcsoport feladata A legelső könyvtárhasználati társasjáték kártyáinak elkészítése. Egy létező műveltségi társasjátékot kellett „könyvtárosítani”. A játék része egy játéktábla, négy bábu, egy tízoldalú dobókocka és a feladatkártyák. A feladatkártyák hátoldalán egy-egy szám található, amely az adott ETO-főosztályt jelöli. A kártya másik oldalán pedig egy olyan szó vagy kifejezés van megadva, amiről tulajdonnevekre lehet asszociálni. A játék során az itt megadott szó alapján kell a játékosoknak egy-kettő-háromra bemondani egy tulajdonnevet. Ezenkívül elmutogatni és lerajzolni kell fogalmakat, illetve körülírni, de van négy tabuszó, melyeket nem szabad kimondani. A kártya alján egy, a témához illő, érdekes, könnyen érthető, figyelemfelkeltő olvasmány szerepel.

A versenyzők feladata volt ehhez a társasjátékhoz 3 kártya elkészítése. A feladatkészítők megadták két ETO-főosztály számát, melyekhez kapcsolódniuk kellett a kártyáknak. Minden résztvevő kapott egy ajándékkönyvet, amely segített ötletet meríteni a feladatmegoldáshoz és ebből kellett a harmadik feladatkártyát elkészíteni. A hattagú zsűri folyamatosan figyelte a versenyzők munkáját: milyen forrásokat használ, hogyan tájékozódik a könyvtárban, a könyvekben és az interneten, hogyan jegyzetel, alkot.

A felkészülési szakasz után az elkészült kártyákat egyénileg be kellett mutatni a zsűrinek. Erre egyenként öt perc állt rendelkezésre. A felelőnek el kellett mondania, milyen forrásokat használt, miért azt használta, miért az adott témát választotta a feladatmegoldáshoz. Döntéseit minden esetben információ- és könyvtárhasználati szempontból is indokolnia kellett. A zsűri értékelte a szóbeliséget, az előadásmódot, az időbeosztást, a problémamegoldó-képességet és a játékkártyák tartalmát.

A második korcsoport feladata az volt, hogy az országos írásbeli fordulón már megismert Pálya podcast adásába ajánljanak megadott ETO-főosztályhoz egy szakmát és annak jeles képviselőjét, aki valamiben a legelső. Itt a zsűri mint a podcast szerkesztőbizottsága volt jelen. Őket kellett egy ötperces prezentációval meggyőzni, hogy az adott versenyző a megfelelő témát és képviselőjét választotta a beszélgetéshez.

Emellett feladatuk volt a kiindulópontul választott ELSŐ-t, annak fontosságát, érdekességét és/vagy aktualitását, a választott főosztályhoz való kapcsolódását, a meghívott személy szakmai pályájának legfontosabb jellemzőit bemutatni. Továbbá két kérdést kellett megfogalmazni, ami a hallgatók pályaorientációját segíti az adott szakmával kapcsolatban, és javaslatot tenni három tag-re, kulcsszóra a műsor népszerűsítéséhez.

A zsűri a szóbeli védésen értékelte a szóbeliséget, a választott szakmát, annak jeles képviselőjét, a problémamegoldást, a hivatkozásokat és az időbeosztást.

A verseny több szerepből nézve

A versenyző és a zsűri szemszöge között számos különbség és hasonlóság figyelhető meg. Mindkét fél közös célja, hogy a verseny sikeres és emlékezetes legyen: a versenyző a saját teljesítményének legjavát kívánja nyújtani, míg a zsűri célja a résztvevők korrekt és pártatlan értékelése. Mindkettejük számára fontos a magas színvonal, a felkészültség és a fejlődés lehetősége, valamint érzelmi szinten is hasonló tapasztalatok jelennek meg: az izgalom és a feszültség.

Ennek ellenére a két fél nézőpontja jelentősen eltér. A versenyző belülről éli meg az eseményt, saját érzelmei és benyomásai alapján értékeli a szereplését. Az ő figyelme elsősorban saját előadására összpontosul, miközben erőteljes érzelmek: izgalom vagy szorongás befolyásolják.

A zsűri ezzel szemben külső szemszögből figyeli a produkciót: objektív kritériumok alapján értékel, a részletekre is kiemelt figyelmet fordítva. Feladata, hogy több versenyző teljesítményét összevesse, értékelje a könyvtárhasználati tudást, a kreativitást, a kifejezőerőt, és mindezt a lehető legpártatlanabbul tegye. Míg a versenyző elsősorban saját maga iránt érez felelősséget, addig a zsűri a teljes mezőny korrekt bírálatáért tartozik felelősséggel. A versenyző sikerélményre, elismerésre vágyik, míg a zsűri számára a legfontosabb, hogy döntése hiteles, igazságos és szakmailag megalapozott legyen.

A verseny legjobbjai

I. korcsoport:

1. hely: Henc Zsóka,Boldog Brenner János Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely, felkészítő tanár: Iványiné Nagy Kinga könyvtárostanár
2. hely: Fölnagy Imola Sára,Boldog Brenner János Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely, felkészítő tanár: Iványiné Nagy Kinga könyvtárostanár
3. hely: Bukodi Dóra Anna, Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Gyula, felkészítő tanár: Papp Zsuzsanna Könyvtárostanár

A teljes mezőny a 7-8. évfolyamon

II. korcsoport:

1. hely: Huszár Ágoston,Szent István Gimnázium, Budapest, felkészítő tanár: Papdi Melinda könyvtárostanár
2. hely: Csuka Dániel,Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, Kőszeg, felkészítő tanár: Keszei Ildikó könyvtárostanár
3. hely: Huszár Kata Luca, Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium, Sárbogárd, felkészítő tanár: Barabás Irén könyvtárostanár

A teljes mezőny a 9-10. évfolyamon

A verseny idei támogatói: a Nemzeti Tehetség Program, MNMKK OSZK, Élet és Tudomány, MATARKA, United Way Magyarország, Babilon Kiadó, Bookline, Móra Kiadó

 

Vincze Dominik magyar nyelv és irodalom szakos tanár,

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium, Tiszakécske