A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2005-től működik, tevékenységének 20. évfordulóján a Kapocs Könyvtári csoporttal együtt Hagyomány és megújulás – a könyvtárak szerepe a 21. században címmel konferenciát szervezett 2025. május 8-án, Zentán.

A konferencia ünnepélyes megnyitóján a vendégeket Kormányos Katona Gyöngyi (a VMMI igazgatója) üdvözölte, majd Závogyán Magdolna (a KIM kultúráért felelős államtitkára), Rózsa Dávid (a MNM KK OSZK főigazgatója), Selimir Radulovic (az újvidéki székhelyű Matica Srpska Könyvtárának igazgatója), Kudlik Zoltán (a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság művelődési segédtitkára) és Hugyik Richárd (a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke) köszöntötte.

Dr. Szüts Etele (az MNMKK OSZK – Könyvtári Intézet igazgatója) az Országos Széchényi Könyvtár megújult könyvtárszakmai folyóiratainak struktúráját, valamint a megjelenés és a publikálás sajátosságait mutatta be. A Háromká friss tartalmi és grafikai koncepcióval modern e-magazin formában jelenik meg kéthavonta, a CELISR (Central European Library and Information Science Review) könyvtár- és információtudományi e-folyóiratként közöl magyar és angol nyelvű tanulmányokat, melyeket negyedévente szerkesztett számokban is megjelentet. Mindkét folyóirat célkitűzései között szerepel a világban élő magyarság könyvtárügyének lehető legszélesebb spektrumú bemutatása, ezt az is biztosítja, hogy a szerkesztőbizottságokban határon túli könyvtárosok is dolgoznak.

Gerencsér Judit (a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke; az MNMKK OSZK főigazgató-helyettese), Könyvtárak és könyvtárosok új szerepkörben a 21. században a trendek tükrében címmel arról beszélt, hogy a megváltozott társadalmi, gazdasági, jogi stb. környezet, illetve az új technológiák megjelenése és alkalmazása új elvárásokat támaszt a könyvtárosok, a könyvtárak és a különböző generációk vonatkozásában. A 21. századi közgyűjteményekben kiemelten fontos a trendek és az igények tükrében az infrastruktúrák, a működési feltételek megújítása; a tudáshoz és a tudományhoz való hozzáférés; szükséges a belső könyvtári munkafolyamatok optimalizálása és minőségileg is javasolt átalakítani a felhasználóknak kínált szolgáltatásokat. Az előadás nemcsak bemutatta a trendeket és az aktuális kihívásokat, a könyvtárak, a könyvtárosok és a felhasználók jelenét, hanem megoldási javaslatokat is felvillantott.

Illés Péter (a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár igazgatója) Könyvtárak hullámain – Egy Kárpát-medencei felmérés címmel egy, a határon túli könyvtárosokkal végzett 2024 őszi kérdőíves felmérés eredményeit és az ebből kiderült problémákat és igényeket ismertette. Az eltérő jogi, társadalmi és intézményi rendszerek miatt a felmérés ugyan nem adhatott teljes képet, de az kiderült, hogy a határon túli kapcsolatokat és támogatásokat milyen irányba lenne érdemes továbbfejleszteni.

A hagyományőrző és megújuló Országgyűlési Könyvtár és ösztöndíj-programja című előadásban dr. Urai-Tóth Éva (az Országgyűlési Könyvtár könyvtárvezető-helyettese) beszélt a több mint 150 éves Országgyűlési Könyvtár műemlék olvasótermében és megújuló tereiben nyújtott modern szolgáltatásairól, amit az intézmény a kettős funkciójának megfelelően az országgyűlési képviselőknek, a hivatal dolgozóinak és a nyilvános olvasók számára is biztosít. A könyvtár a személyes használat mellett a digitális világ kihívásaira adott válaszaival széles körben nyújtja és fejleszti az elektronikus szolgáltatásait is.

Villám Judit az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetője a 2011 óta sikeres „Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” ösztöndíjprogramról adott elő. A 2011 és 2024 között 13 alkalommal, összesen 118 ösztöndíjas, – ebből 95 határon kívüli, köztük 16 délvidéki kolléga – és 58 fő budapesti delegált könyvtáros töltött heteket az Országgyűlési Könyvtár szervezésében Budapesten. A programnak köszönhetően egy Kárpát-medencei magyar könyvtáros hálózat alakulhatott ki.

Resócki Vázsonyi Csilla, a Kapocs Könyvtári Csoport (Kapocs) koordinátora a Kapocs és a VMMI közgyűjteményi tevékenységéről beszélt. Ismertette a Kapocs utóbbi éveinek tevékenységét, a képzéseket, konferenciákat, intézménylátogatásokat, ahonnan együtt leshették el a jó gyakorlatokat. Az előadás második részében a VMMI közgyűjteményi tevékenységéről, azon belül is kiemelten a Vajdasági Magyar Digitális Archívum (Vamadia) utóbbi fejlesztéseiről és a tartalmi bővítésről szólt.

Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke Spanyolviasz székely módra című előadásában a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár fejlődési stratégiáját, a fejlődéssel, arculatváltással, közösségi szerepvállalással kapcsolatos kérdésekre adott válaszait, valamint a rendelkezésre álló humán erőforrások bevonásának nehézségeit ismertette.

Tegdes Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke Szlovákiában a helyzet… (könyvtári stand-up 3 felvonásban) címmel a Szlovákia többségében magyarlakta településeinek könyvtári helyzetét mutatta be a 2024-es kutatásunk alapján. 2019-ben valósították meg az első ilyen országos szintű felmérést, így az akkori adatokkal összehasonlítva romlott a helyzet. Milyen, ha van, milyen, ha nincs, milyen, ha félig van valahol könyvtár? Milyen az élő könyvtár és milyen a tetszhalott? Ezekre a kérdésekre is válaszolt szókimondó előadásában.

Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (KMKE) elnöke Értékteremtés és összetartozás: a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a kárpátaljai magyar közösségben címmel a KMKE elmúlt harminc évéről, az egyesület felépítéséről, tagjairól, a magyarlakta kárpátaljai városok, falvak települési könyvtárairól, a hazai és határon túli, állami, civil nemzetiségi, valamint szakmai partneri kapcsolatairól beszélt. Ismertette az egyesület sikeres projektjeit, rendezvényeit, kitért azokra az eredményekre és személyekre, amelyekre, vagy akikre büszkék. Röviden a nehézségeket is összefoglalta, és felvázolta azt a jövőképet, mely törekvéseik irányát meghatározza.

Dr. Zágorec-Csuka Judit, a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatója Digitális utakon Kultsár György első magyar nyelvű könyvétől napjainkig Lendván, a Muravidéken, Szlovéniában címmel először azokról az előzményeket ismertette, amelyek megalapozták a magyar könyvkultúrát Lendván és környékén, a Muravidéken, ahol jelenleg 7 000 magyar él. Kultsár György neves protestáns prédikátor, udvari tanító és egyházi író három magyar nyelvű könyvének a 16. századi lendvai nyomtatásáról szólt, majd a lendvai könyvtár honismereti adatbázisát mutatta be, melynek tartalmi egységei: Digitális könyvek, Digitális periodika, Lendva-vidéki művészeti arcképcsarnok, Lendva-vidéki tudományos arcképcsarnok. Mindezek a tartalmak a muravidéki magyar nemzetiség magyar írásbeliségéről, könyv- és szellemi kultúrájáról szól, és a könyvtár rajtuk keresztül kapcsolódik a digitális magyar világhoz.

Este lehetőség volt a VMMI székházának, könyvtárának megtekintésére, majd másnap kiránduláson vehettek részt a résztvevők az újvidéki székhelyű Matica Srpska Könyvtárába és Péterváradra.

Köszönjük a konferencia megszervezését és lebonyolítását, további sikeres évtizedeket kívánunk a VMMI-nek és a Kapocsnak!

Villám Judit (Országgyűlési Könyvtár)